SEPTELY.
(SEPTEL. SAL-SEPTELYE.)

Mező-Keresztes határán, a bojti utban, az ugynevezett Septelydomb őrzi ez elpusztult község emlékét s jelöli egykori helyét. Kis község lehetett; a tizedjegyzékekben csak egyszer fordul elő 1332-ben, mikoron lelkésze, János négy garas tizedet fizetett.

Eredetileg nemesi birtok volt a róla nevezett Septelyi nemzetség kezében, kikkel 1342-től kezdve sürün találkozunk.*NAGY I: Anjoukori okmánytár. IV. 227. 229. 11. 1379 táján szomoru családi esemény szinhelye volt. Az idézett év előtt Saal unokája, János birta, ki gyermektelen ember lévén, birtoka rokonaira Sal-Septelyi Endusnak fiára, Jánosra, és Ábrahám fiára, Imrére nézett különben is, de ezek, hogy annál hamarabb örökölhessenek, – megölék a föntebbi Jánost. Hanem a gyilkosok terve meghiusult, mert a büntény kiderült, s Lajos király Septely birtokát 1379-ben Kis-Zomlini Ramaz fiának, Mihály deáknak, királyi udvari jegyzőnek adományozá,*A király levele kelt «in Pilisio quinto die festi b. Jacobi apostoli (Juli. 29.) 1379.» Budai országos levéltár kincst. oszt: Paulini. Kápolna. Septely III. 1. 3. – Kápolna. Zomlin. II. suppl. kit abba Lőrincz váradi kanonok s Borsi Mihály király embere be is iktatának.*A király levele kelt «in Pilisio quinto die festi b. Jacobi apostoli (Juli. 29.) 1379.» Budai országos levéltár kincst. oszt: Paulini. Kápolna. Septely III. 1. 3. – Kápolna. Zomlin. II. suppl. A Zomlini-aktól Septely negyedrésze Tapolcsányi János váradi székeskáptalani prépostra szállt, ki azt 1457-ben a Várad melléki kápolnai pálosokra hagyta;*A király levele kelt «in Pilisio quinto die festi b. Jacobi apostoli (Juli. 29.) 1379.» Budai országos levéltár kincst. oszt: Paulini. Kápolna. Septely III. 1. 3. – Kápolna. Zomlin. II. suppl. de ezek vagy meg sem kapták vagy tuladtak rajta, mert 1552-ben Septelyt egészen a váradi püspök birtokai közt találjuk.*E munka II. kötete 255. és 464. 11.

SEPTELY.(SEPTEL. SAL-SEPTELYE.)

SEPTELY.
(SEPTEL. SAL-SEPTELYE.)