| SZÁNCSI. (SANTUSY.) | TARTALOM | SZENT-DIENES. (SANCTUS DYONISIUS.) |
Emlités van róla már a XIII-ik század elején, midőn lakosai közől Unoka nevü lopással vádolja Pált, s perökben Agárd poroszló ügyvédkedik, ki szintén szántai lakos.* Különben egymás mellett két Szántó község van, valamint volt a középkorban is, eredetileg kétségkivül egy birtokos kezében, de utóbb több birtokos között megoszolva. Birtokosai közől nevezetesebbek: azon Ördög, kinek fiai Péter és Pál a XIII-ik század második felében többször előfordulnak,* s kiről a mai Nagy-Szántó Ördög-Szántónak is neveztetett; továbbá 1453-ban a Pázmányok s ezek közt néhai Pázmány István hajadon leánya Margit,* s 1514-ben Kecsety Tamás özvegye Éva, ki hitbére fejében birt a két Szántón.* Eszerént Kecsety Márton veszprémi püspök nemzetségének szálait bizvást kereshetjük Biharmegyében, hol egykor Kecset falu, a mai Gyéres mellett különben is létezett.
Egyházilag a két Szántó egy hitközséget képezhetett, s egyházok Nagy-Szántón állt, de szerény javadalommal. A XIII-ik század végén a község csak tiz, s más évben is csupán tizenhárom kepe tizedet adott, lelkésze pedig egy unczia szeretetadományt, s a pápai tizedjegyzékek sem tüntetnek fel kedvezőbb számokat. Lelkészei sürün változnak: 1332-ben «frater» János; a következő évben Jakab, kit egy év mulva ismét Mihály vált fel, s évi tizedök mindig csak hat garas.
| SZÁNCSI. (SANTUSY.) | TARTALOM | SZENT-DIENES. (SANCTUS DYONISIUS.) |