SZENT-KOZMA-DAMJÁN.
(ZENTHCOZMADAMYAN.)

     Napjainkban puszta Berettyó-Ujfalu és Derecske közt s röviden Szent-Kozmának vagy épen csak Kozmának neveztetik; de hajdan fentebbi neve egész terjedelmében használtatott s mint népes község volt ismeretes. A tizedjegyzékekben nem fordul elő s egyéb történeti forrásaink sem emlitik egyházát, mindemellett egyházas községnek kellett lennie; erre mutat, nemcsak népesebb volta, hanem neve is, mely kétségkivül egyháza védszentjeinek nevéről ragadt rá. Különben nemesi birtok volt mindig, az ugynevezett herpályi uradalomnak kiegészítő része.

     E község már több, mint két százada, hogy elpusztult, mindemellett nem elpusztulásáról, hanem még keletkezéséről ma is köznyelven forog egy népmese, mely felette érdekes azért, hogy alapvonásaiban megegyez azon legendával, melyet a dubniczi krónika tartott fenn számunkra,*PODHRADCZKY J: Szent-László király viselt dolgainak históriája 83. 1. s mely Arany János lantján a legvonzóbb költemények egyikévé domborodott ki.*A költemény czime: Szent-László. A legenda s népmese előadása közt az a különbség, hogy ez utóbbi szerént a magyarok küzdenek a székelyekkel, s hogy a magyarok segítségére megjelent ismeretlen hős Iovag nem Szent-László király, hanem Szent-Kozma. Ez esemény emlékezetére épült volna azután községünk a csata szinhelyén.*E népmesét egész terjedelmében s bihari kiejtés szerént közli OSVÁTH P. Biharvármegye sárréti járása. 81–83. 11.