VÉD.
(VEDU. WEED. VED.)

     Véd hajdan személy-*Váradi regestrum: 4. 40. és 278. okl. s mint látjuk, helynév is. E Véd községről először a XIII-ik század elején van szó, midőn Vitalis nevü lakosa panaszkodik Mike bihari főispán előtt, hogy őt Saul fegyverneki lakos meglopta.*Váradi regestrum: 4. 40. és 278. okl. Ki volt e Vitalis? Védnek földesura-e vagy csak egyszerü jobbágy? arról az okirat nem értesit. Lehetett az előbbeni is, mert Véd nemesi birtok volt a Hunt-Pázmán nemzetség tagjainak kezén. Ezek közől első ismeretes birtokosa Mikó, Martaleus fia a XIII-ik század végével, midőn Véd egy évben tizenkét, más évben pedig hat kepe püspöki tizedet fizetett, s papja nem adhatott többet egy unczia szeretetadománynál.

     {338.} E Mikó unokája, Bertalan már Védinek irta magát s 1353-ban tiltakozék a váradi káptalan előtt az ellen, hogy Olaszii Marót, Péternek fia kettejök birtokai: Véd és Olaszi, továbbá Ujlak, Fancsika és Mária-Magdolna közt önkényüleg határokat hányatott.*FEJÉR GY: Codex dipl. IX. 2. 302. 1.

     És ugy látszik, hogy Véd a nevezett nemzetség birtoka maradt az egész középkoron át, legalább még 1562-ben is Kálmánchehi Mátyás váradelőhegyi kanonok II. János király parancsára beiktatá Véd, Fancsika, továbbá Fancsaltelke és Ujlaktelke részbirtokokba Ujhelyi Dorottyát, Védi Gyantay Lukácsnét, Ujhelyi Jakab és János tiltakozása ellenére is.*Budai orsz. levéltár kincst. oszt: N. R. 1715. 16. §. 7. Az Ujhelyi-ek tudvalevőleg a Hunt-Pázmán nemzetség ágai.

     Ismeretes a kis községnek egyháza is, mely már 1334-ben mint kőépület emlittetik, a község éjszaki részén Szent-Gál hitvalló tiszteletére állt s az idézett évben Verbőczi Miklós, Mikónak fia volt kegyura*FEJÉR GY: Codex dipl. VIII. 3. 748. s köv. 11. az emlitett Hunt-Pázmán nemzetségből. Lelkészei közől Gábort ismerjük, ki 1333–1335-ben hét garas tizedet fizetett évenként. E fizetésből is láthatjuk, hogy egyházi javadalma szintén oly szerény lehetett, mint maga a falu. A XVI-ik században 23 házból állt s lakosai közől ekkor emlittetnek: Acsádi János. Aszalós Balás. Haraszt Mátyás. S azelőtt több mint egy századdal, 1436-ban szintén van emlités Aszalós Demeter, Fodor Antal, Kasza Tamás, Micskei Ferencz lakosairól.

     Ma már községnek, egyháznak csak a puszta helye van meg Székelyhid s Albis között; s helyének «templom-dülő» neve hirdeti csak, mi volt ott egykoron?