GESZT.
(GEZTH.)

Már a XIII-ik század elején találkozunk vele, midőn juhtenyésztéséről is értesülünk,*Váradi regestrum: 109. és 265. oklevél. Utóbbi helyen Kalád geszti lakos panaszkodik Mike bihari főispán előtt, hogy harminczegy juhát ellopták, s a tolvajsággal Bet székelyteleki lakost vádolja, kinél juhai nehányát megtalálta. mely czélra erdős, berkes határa – a Geszt név legalább ilyenre vall – különben is alkalmas vala. Érdekesebb világitásban tünik fel 1401-ben, mint nemesi birtok, melyről a birtokosok Gesztieknek irták magukat s kegyurai valának azon egyháznak, mely a községben Szent-Miklós hitvalló tiszteletére emelkedett.*

* NAGY I. gyüjteménye. Ez s egy 1412-iki oklevél (Budai orsz. levéltár kincst. oszt: N. R. 396. 39.) a következő nemzetségi tagokat emliti:

Domokos de Gezt.; István; János literatus 1401.; Miklós 1401.; Balás 1412.; Lőrincz 1412.; László 1412.; Anasztázia 1412.; István; László de Gezt; János 1401.; Domokos 1401.; Lőrincz 1401.; György 1401.; István 1401.

Ez egyház hajójának nyugati oldalfalai még állanak a déli oldalon két csúcsives ablakkal, de amelyek már befalazvák.*«A mostani templom hogy elég régi, abból bizonyos, hogy az első, eredeti építése góthus munka volt, amint a közelebbi, 1826. esztendei megnagyobbításkor a déli oldalán két góthus ablakoknak berakott nyomait láttuk és fedeztük fel. A geszti helv. vall. egyház jegyzőkönyve. – A biharmegyei szolgabirák 1721-iki jelentése is határozottan a régi, szentélyes egyházak közé sorolja. Váradi székeskáptalani levéltár. 41. c. A hajó belvilága 10 mtr széles, ami tehát a középkori, falusi egyházak szokott méreteit jóval meghaladja, s azt mutatja, hogy Geszt népes község volt, amint csakugyan az idézett 1401. évben főutczáján kivül még egy más, mellékutczája is emlittetik az éjszaki oldalon. A csúcsives épités pedig arra vall, hogy kegyuri családja ép oly buzgó, mint tehetős vala, s a régi, szűk, románkori egyház helyett szebbet, tágasabbat emeltetni nem habozott.

GESZT.(GEZTH.)

GESZT.
(GEZTH.)