SZALONTA.
(ZALANTHA. ZALANTA.)

     A Toldy nemzetség birtoka, melynek egyik ága e birtokról Szalontai Toldynak irta magát.*Lásd alább: SZENT-MIHÁLY és BÁTOR. – Némelyek a leleszi prépostság alapító levelében olvasható «Zolunta» helynevet (FEJÉR GY: Codex dipl. III. 1. 157. l.) e Szalontára magyarázzák; de hogy tévesen, bizonyítja már ama körülmény is, hogy Szalonta, mint a nevezett prépostság, vagy átalában mint egyházi birtok soha elő nem fordul. A középkorban, midőn vidékének sulypontja a tőszomszédságában állott Kölesér városra esett, s a Váradot és Aradot összekötő nagy utvonal is Köleséren vitt keresztül, – Szalonta csak igénytelen falu volt, s egyházi tekintetben is oly szerény, hogy lelkésze, Miklós az 1332–1335. években, és ennek utódja, Tamás 1337-ben egy évben sem fizetett többet nyolcz garas pápai tizednél.

     Középkori egyháza a mai helv. vall. egyház helyén emelkedett s épitészeti idomai, mint értesülünk, nagyon hasonlítottak a szalárdi, ma is meglevő egyházhoz.*E munka II. kötete 451. 1. Eszerént csúcsives épület volt, egészen méltó kegyuraihoz, a hirneves Toldyakhoz, kik hősiességökkel a vallásos buzgóság erényét is párositák. Az egyházat szilárd kőfal övezte körül egyik szögletén védtoronynyal, de ujabb időben ugy a körfalat, mint az egyház támjait eltávoliták, sőt ez utóbbit egészen át is alakították.

     {386.} Másik büszkesége a községnek árkokkal kerített kővára volt, melynek öregtornya még áll, s idomaival a már említett debreczeni védtoronyra a legélénkebben emlékeztet.*Fentebb 219. lap és XI. tábla. – SZALÁRDI J: Siralmas krónika. Ujabb nemzeti könyvtár. II. folyam. 118. lap azt mondja ugyan, hogy a szalontai harczon a töröktől nyert «lövőszerszámokat… Szalontára bevivén, az ott való kastélybeli bástyákra és azután építtetett toronyba állatták vala», de itt az «azután» szó korántsem azt jelenti, mintha e torony később építtetett volna, mert ily jelentésnek ellene mond a dolog természete, továbbá a torony anyaga, építészeti stylje stb. Az is kérdés, hogy az idézett szó Szalárdi eredeti kéziratában hogyan áll? mert hogy krónikájának kidása nem mindig hű, az többször tapasztalható.