HUNYAD. (HUNAD.) | TARTALOM | KAKUCS. (KAKUCH.) |
Első ismeretes birtokosa Jób esztergomi érsek (1185–1203.), majd Mike comes, ki valószinüleg egy személy Biharmegyének a XIII-ik század elején élt, hasonnevü főispánjával; de Mike comestől Béla király 1236-ban elvette, s Pál comesnek, a későbbi országbirónak adományozta.* Egy század mulva már mint a Csanád nemzetség birtoka tünik fel, s részbirtoka volt benne Csanád esztergomi érseknek is.*
Egyházi története szintén elég korán kezd megvilágosodni: a XIII-ik század végén ötvenkét kepe püspöki tizedet adott, lelkészének szeretetadománya pedig egy fertó volt. Körülbelül e korból származik egyháza is, mely most a helv. vallásuak birtokában van, s mely, mint mellékelt alap- és felrajza mutatja (48. szám és XXVII. tábla) közelebb áll még a félkör-, mint a csúcsives alkotásokhoz. Tornya legujabb kori, ablakai átalakitvák, de nyugati s déli ajtaja még eredeti {421.} épségében áll, s ez utóbbi a szokatlanul hosszu szentélybe nyilik, ami páratlanul álló jelenség egyházmegyénkben.
Lelkészei közől névszerint kettő ismeretes: János 1332–1334.-ből s László a következő három évből, kik tizenkét garas pápai tizedet adtak évenként. Emlités van még egy plebánosáról 1464-ben, de névtelenül.*
Lelkészi javadalmáról csupán annyit tudunk, hogy ahoz tartozott egy szőlő, melyet 1561-ben Telegdy Mihály foglalt el.* Egy 1366-iki oklevél pedig a község népességét tünteti elő, mert emliti két utczáját két-két házsorral, s azonfelül a Malomzugban s a Zadwr (Zádor?) szigetén egy-egy házsorát.*
HUNYAD. (HUNAD.) | TARTALOM | KAKUCS. (KAKUCH.) |