ÖRVÉND.
(VLUEND. ERWEND.)

     1282 óta a Telegdi Csanádok szerzett birtoka, melyért negyven márkát fizettek.*KNAUZ N: Monumenta eccl. Strigon. II. 159. 1.

     Régi egyházának némi csekély falmaradványa a helv. vall. egyház éjszak-keleti végénél még látható. Ez egyházról szól Telegdy Mihály és Miklósnak 1561-iki osztálylevele is, mely egyszersmind említi, {424.} hogy a plebános háza az iskolával, kerttel s a plebániához tartozó három szőlővel Telegdy Mihálynak jutott. E szőlők egyike Általhegyen, másika Telkesdhegyen, a harmadika Ághegyen esett, s érdekes tudnunk, hogy kettejét jámbor jobbágy emberek hagyták az egyházra, nevezetesen a másodikat Szabó Illés, az utolsót Szabó Bálint: az első mint az okirat mondja kezdettől fogva mindig a papé volt,*«domus plebanatus, scholaque, et hortus de Erwend domino Michaeli (Thelegdy) sunt attributa.» És ismét: «In eadem Erwend ... esset plebanatus ad quem tres vineæ pertinerent, quarum prima Nagyszőlő in promonthorio Althalhegy, secunda in promonthorio Thelkesdhegye, tertio in Ág hegye adjacerent, quarum prima, in Althalgye sita, ab initio semper sacerdotalis fuit.» Br. Wesselényi-család levéltára. mely kifejezés lelkészségének régiségét mutatja.