RÉV. (REW. BEY. BEV.) | TARTALOM | SÁRVÁSÁR. |
Tamás comesnek, Csanád váradi prépost, majd esztergomi érsek atyjának bevallása szerént, melyet 1257-ben a váradi káptalan előtt tett, már ősei, jóval a tatárjárás előtt birták.* És utódai, a Telegdy-ek kezén maradt az egész középkoron át.*
Egyházi történetének első nyoma a XIII-ik század végén tünik fel, midőn arról értesülünk, hogy püspöki tized fejében husz kepét fizetett. Ezután hosszu ideig nem hallunk felőle, és csak 1561-ben, midőn egyházi javain a két Telegdy már osztozik, halljuk, hogy a lelkész háza, melyet Telegdy Gábor vett, Csenger nevű réttel együtt Telegdy Miklósnak jutott. Ugyanekkor van szó lelkészéről, Boldizsárról is, ki, ugylátszik, élő tanuja volt ez osztozkodásnak.* Utóbb egyháza épülete is elpusztult; alapfalait a mai községen kivül a Holt-Körös partján mutatják.
RÉV. (REW. BEY. BEV.) | TARTALOM | SÁRVÁSÁR. |