{454.} FENES.
(FENES.)

Derék község a hasonnevü vár alatt, melylyel együtt a váradi püspök birtokaihoz tartozott.*E munka II. kötete 251. és 309. s köv. 11. 1548-ban Ferdinánd király, kinek hatalma ekkor Biharmegyében csak névleges volt, birtokosa Frater György püspök ellenére, hivének, Tahy Ferencznek adományozta, s ekkor halljuk először e várnak Bélavár nevét.*1548-iki törvények art. 12. – Hogy belényesi várnak is neveztetett, kitetszik Szalárdi krónikájából (VIII. könyv 8-ik rész), hol a felsorolt várak közt Belényes is előfordul; de minthogy e városnak magának vára sohasem volt, kétségtelen, hogy ott a Belényes közelében emelkedő Fenesvárt kell érteni.

Régi katholikus egyháza a mult század elején még fennállott;*Fekete György bihari szolgabiró s esküdtje, Dányi János 1721-iki hivatalos jelentése. Váradi káptalani orsz. levéltár: 41. c. ma csak téglamaradványai látszanak a község temetőjében, szép emelkedett helyen. Lelkészei közől kettő ismeretes: Benedek 1332–1333-ból és Fábián a következő négy évből. Pápai tizedök az első évben még huszonnégy garas volt, de utóbb felényire szállt le.

{454.} FENES.(FENES.)

{454.} FENES.
(FENES.)