| GYARAK. (GARA. GARAD. GARACH. GARAK. GARMAT.) | TARTALOM | GYÁN. (GAN. JAN.) |
Fekete előnévvel irják. Nemesi birtok volt. Említi már Rogerius, mint oly községet, melynek lakosai vajdájok vezérlete alatt a már emlitett Ágya s a többi szomszéd falvakkal védműveket készitének a {456.} tatárok ellen.* Másik középkori emléke egyháza, melynek tornya s keleti része ujabb keletü ugyan, de hajója még a hitujitást megelőző korból származik. Ezt igazolják a hajó déli s éjszaki oldalának falképei, melyek az egyház 1862-iki megujitásakor tüntek elő, s korántsem a ráczok vagy oláhok alkotásai, mint azt egy, különben derék munka állitja.*
Az éjszaki fal festménye Szent-Annát tünteti elő trónon ülve, előtte a Bold. Szüz, ölében a kis Jézussal. Szent-Anna jobbja a mellette álló másik Mária fején pihen, ki előtt két fia áll könyvecskéket tartva; balját pedig a harmadik Mária fején nyugtatja, ki előtt ismét négy gyermeke áll szintén könyvecskékkel. A három főalak ruhája veres, a többiekének szine már elmosódott; csak a Bold. Szüz s a baloldali Mária palástján látható még, hogy az kék, ez pedig zöld. E kép a középkor egyik kedvencz előállitását, az ugynevezett Mettercia-t tünteti fel. A déli falkép főalakja Szent-György, jobbján keritett város magas tornyokkal, melyek egyikéből királyi pár néz a szent vitéz felé. Ez sallangos, fejér lovon ül, ruházatának csak körvonalai látszanak, paizsa veres, lándzsáját a barlang felé irányozza, melyből a sárkánynak kell kijönnie; a barlang felett a királyleány térdel, kit meg kell szabaditani s kinek fejét szentfény veszi körül. A képek alatt felirások vannak, de csak egyes szavai olvashatók.*
Ez egyházban lelkészkedett az 1332–1335. években Miklós s a következő két évben Illés, kik évenként hat garas pápai tizedet fizettek.
| GYARAK. (GARA. GARAD. GARACH. GARAK. GARMAT.) | TARTALOM | GYÁN. (GAN. JAN.) |