VÁSÁRI.
(VASARI.)

     Egykor iker község Nagy és Kis előnévvel.*Bölöni S. levéltára. Szalonta alatt állt, s névadó birtoka volt az előkelő Vásári nemzetségnek, melynek egyik tagja, László, 1384-ben erdélyi kanonok, ózdi főesperes, majd gyulafejérvári vikárius. Különben népes község; lakosai között 1341-ben Máté szabó mester is emlittetik.*Bölöni S. levéltára.

     Egyháza Szent Márton püspök tiszteletére volt szentelve, s felépíttetésének vagy talán az emlitett Vásári László első miséjének {480.} alkalmából VII. Kelemen pápa 1349-ben azzal tüntette ki, hogy látogatói számára száz napi bucsut engedett.*THEINER Á: Monumenta Hung. I. 771–2. 11. És egyháza látogatott voltára mutat az a körülmény, hogy egyszerre két lelkésze volt: Benedek és Mátyás, kik 1334-ben tizennégy garas pápai tizedet fizettek. Lelkészi javadalmából egy 1320-iki oklevél említi a «pap kertjét», mely a falun kivül Gyarak felé esett.*Gr. Vay-család levéltára.