EGE.

Az 1332–1337-iki pápai tizedjegyzékek nem említik, s egyéb történeti forrásaink sem tudósítanak arról, hogy önálló lelkészsége lett volna; csak annyi bizonyos, hogy volt egyháza, s abban a Bold. Szűznek egy oltára, melyet Egei Antal 1518-ban kelt végrendeletével birtokai egy részének örökösévé tőn oly kikötéssel, hogy ez oltárnál a végrendelkező lelki nyugalmáért mindennap szent-mise tartassék.*Budai orsz. levéltár kincst. oszt: Gyulafejérvár. Bihar. 3. 33. – HAAN L: Békésvármegye hajdana. II. 132. 1. És e záradék nyilván azt mutatja, hogy legalább az idézett évben már volt lelkészsége, különben egy helyben nem lakó lelkész az érintett kötelezettségnek nem felelhetett volna meg.

Ez az Ege lesz azon «Heghe» falu, mely mellett Dózsa György először számlálta meg seregét.*SZERÉMI Gy: Emlékirata. 59. 1. Valószinü az is, hogy e községnek földesuri nemzetségéből való volt Egey István 1523-ban csanádi kanonok. Gyoma határán, az ugynevezett Bodorhalom közelében állt egykoron; elpusztult egyházának tégláit a gyomaiak hordták szét, hajdani temetőjének nyomai ma is meglátszanak.*HAAN L: Békésvármegye hajdana. I. 166. 1