| CSÉFÁN. (VILLA CHEPANI.) | TARTALOM | FÁS. |
Mint falut említi már a Váradi regestrum,* s a bécsi codex, mely utóbbi szerént az 1291–1296. évek valamelyikében öt kepe püspöki tizedet fizetett. A pápai tizedjegyzékek szerént lelkészei voltak: 1332-ben Bálint; 1334-ben Mihály; 1335. s a következő évben pedig Tamás, kik közől az első hét, a többiek öt-öt garas tizedet fizettek évenként.
Nemesi birtok volt, nevezetesen a Veer-ek, majd a Maróthy-ak birtoka.* Utóbb a váradi káptalan is részbirtokos lőn benne.*
A váradi káptalannak egy 1416-iki osztálylevele említ ugyan bizonyos Chokmo biharmegyei falut, mint a Hunt-Pazman nemzetség birtokát, de ez minden névhasonlatosság mellett sem Csökmő, mert a kérdéses község az idézett oklevél szerént Margita vidékén a Bisztra folyó mellett emelkedett,* s nem lehetetlen, hogy a bécsi codex idézett tudósítása is e községre vonatkozik.
{494.} Csökmő határán még három egyházas helynek van emlékezete. Az egyik Darvas felé az ugynevezett «templom-sziget,» hol az elpusztult két Borsa vagy Barsa egyike állhatott egyházával. A másik szintén Barsa és Péterhely, hol a hagyomány szerént veresbarátok laktak, honnat a téglákat csak nem régiben építék be a csökmei egyház tornyába, s melyhez közel egy domb ma is «papok hegye» nevet visel. Végre a harmadik a mai szöcsködi tanyától Okány irányában az ugynevezett «telekalj,» hol egykoron Szöcsköd falu állt s hol az egyház alapfalainak némi maradványai még emberi emlékezetre állottak.*
| CSÉFÁN. (VILLA CHEPANI.) | TARTALOM | FÁS. |