{244.} PRATÓI IV. JÁNOS.
1426.

A BÉKE GYÜMÖLCSEI. – PRATÓI JÁNOS A KOSZTNICZI ZSINATON. – FELSZENTELTETÉSÉNEK ÜNNEPÉLYE VÁRADON. – POLITIKAI HÁTTÉR. – TERVEI. – UTOLSÓ NYOMA. – A FLORENCZIEK KÖZÖS SORSA.

A tiszai vidék azon idő óta, hogy Károly király a biharmegyei kényurakat megfékezé (1316.), jelentékenyebb rázkodásnak nem vala kitéve. E vidék vezéri állására hivatott férfiak, a váradi püspökök nemis késtek a béke s nyugalom ez áldásos korát felhasználni arra, hogy magas állásuk egész sulyát mérlegbe vetve, mind a vidéken, mind székhelyökön a kereszténység áldásait: az állami rendet, a közjólétet s müvelődést kifejleszszék.

Hogy mily fényes eredmény koronázta ebbeli törekvéseiket? azt; igazolja magának Váradnak állapota, mely e korban, mint láttuk, vidéki városaink egyik legjelentékenyebbike, s mig egyrészt uralkodik a tiszai részeken, másrészt kiterjed azokra anyagi s szellemi gazdagságának jótékony hatása is. Ugyanezt igazolja egy másik kevésbbé ismeretes körülmény, az t. i. hogy levéltáraink Várad s vidékének e korbeli multjára vonatkozó adatokban meglepőleg gazdagok. Különösen az 1380–1430. évek közé eső félszázad az, melyből tömegesen fordulnak elő érdekesebbnél érdekesebb s jeles alakban kiállitott oklevelek.

De a kő, mely Scolari püspök koporsaját lezárta, ama fényes kornak sok tekintetben határkövét képezi.

A következő években Várad püspöki széke ismét sürün látta egymásra következni főpásztorait; ehez járultak országos villongások, {245.} zavarok magában az egyházban, sőt Várad püspöki palotájában is, melyek a fokozatos fejlődést egy időre megakaszták.

Scolari püspöknek, illetőleg Ozorai Pipónak révén, mint láttuk többen költöztek hazánkba Florenczből, a nevezetteknek részént rokonai, részént ismerősei. Ezeknek egyike volt Pratói János, azon Prató városból, mely Florencznek tőszomszédságában áll.

Történeti emlékeinkben a kosztniczi zsinat alkalmával találkozunk először nevével. Azok között, kik a zsinatnak már elején (1414–1415.) jelenvalának, emlittetnek a különféle egyetemek küldöttei s itt olvassuk Pratói János egyházi jogtudor nevét, ki eléggé fényes kisérettel, tizedmagával jelent meg.*DACHER GEBHARD: „Historia magnatum in Constantiensi concilio primis Concilii annis [14] 14 et 15.” Egykoru kézirata, kiadva ab Hermanno von der HARDT: „Corpus Actorum et decretorum magni Constantiensis Concilii. Francofurti et Lipsiae 1699.” Ennek V. köt. 25. lapján „Joannes de Prato [et socius eius] Hainricus Herbordi Doctores decr. XX. personis.” – RICHENTAL: „Concilium ze Constenz 1414-1418.” legközelebb hasonmásban megjelent kéziratának 420. lapján az egyházi jogtudorok között előfordul: „Wilhelmus Gatinis de Prato,” ki, mint látjuk, névrokona volt Pratói Jánosnak, de hogy állott-e vele közelebbi összeköttetésben is ? eddigelé meg nem határozható.

De hogy melyik, s nevezetesen hazai vagy külföldi egyetemnek volt e küldötte? s a zsinat alkalmával vonta-e magára Scolari püspöknek s magának Zsigmond királynak is figyelmét? oly kérdések, melyekre csak a további szerencsésebb buvárlat nyujthat feleletet.

Általában Pratói Jánosnak mind a kosztniczi zsinat előtti, mind utáni élete egész 1426-ig ismeretlen. Ez utóbbi évben feltünik, mint olyan, kit Zsigmond király Scolari ajánlatára, vagy helyesebben, mint az alább mondandók sejtetik, a florenczi signória sugalmazására Scolari utódjául kiszemelt.

Váradi püspökké neveztetése csakhamar ténynyé is vált.*SZENTIVÁNYI M: Curiosiora Miscellanea. Decad. III. part. I. pag. 83. szerént 1426. ápril 22-én János püspök már meg lett volna erősitve, e napra azonban legfeljebb kineveztetése tehető, mert még közel két hónap mulva is, mint látni fogjuk, csak „választott”-nak irja magát. GÁNÓCZY A: Episcopi M. – Varadienaes. I. 309. l. irja: „Existimo ... . Joannem de Milanesibus fuisse progenitum e Ducibus Mediolanensibus;” indokolása azonban ki nem elégit, Pratói János származása, mint Scolarié, kétségkivül nemes volt, de nem herczegi. {246.} 1426. julius 11-én Pratói János már Váradon van, mint Szent-László városának püspöke, sőt már megtette előkészületeit is, hogy harmadnapra, julius 14-én felszenteltetését s evvel együtt beiktatását mennél fényesebben megünnepelhesse.

E nap (1426-ban vasárnap) valóban fényes és örvendetes ünnepet igért Váradnak. „Jelen lesz – irja maga a püspök a florenczi követeknek – a zászlós urak nagy része s ha valami akadály közbe nem jő, maga a király is.”*Pratói János levele delli Albizzi Rinald és di Giuliano Nello florenczi követekhez. „Datum Varadini die 11. Julii 1426. Johannes Electus Varadiensis” WENZEL G: Ozorai Pipó. Magyar akadémiai értesitő 1859. évf. III. 268. l. – Az „Electus” szó mellől a „Confirmatus” jelzőnek hiánya arra mutat, hogy püspökünk még ekkor megerősitve nem volt, amiből az következik, hogy a fentebbiekben nem püspökké, hanem csak áldozárrá szenteltetéséről van szó.

Az ünnepély a jelzett napon kétségkivül megtörtént, de annak lefolyásáról nincsen tudósitásunk; különben a fentebbi adat legalább sejtenünk engedi, hogy Várad középkori püspökeinek, mondhatni, házi ünnepe országos ünnep vala, mely iránt a haza apostoli királya is érdeklődött.

Az ily ünnepélyeknek megvolt rendesen politikai hátterök, ami ezuttal sem hiányzott. Püspökünk legalább, mint idézett levelében maga megvallja, más, hihetőleg állami czélokból is számolt zászlósaink megérkeztére s biztositá az emlitett florenezi követeket, hogy amit velök végezhet, azt azonnal hirül adja.*„omnia expediam peragenda vel toto posse operam dabo; prius autem alia responsa particulariter dare non possum. Sed postquam fuero cum dictis dominis [Baronibus] patriculariter respondebo” A püspök levele. i. h. Ebből látható, hogy a kosztniczi zsinat jogtudós férfia a diplomatia finom hálójának szövő-székénél is foglalkozott. S e tényt jeleznünk kell, mert aligha nem ebben rejlik csakhamar bekövetkezett, rejtélyes sorsának kulcsa.

Még a felszentelés előtt azon kettős terve volt, hogy ha a király {247.} el nem jöhetne Váradra, ő keresi fel a királyt s azután Váraddá visszatérve, innet Ozorai Pipóhoz megy, hogy „vele induljon a törökre.” Arról azonban, hogy volt-e szükséges foganatositania első tervét s vett-e részt a hadjáratban, melyet Pipó Golumbácz vára közelében a törökök legyőzésével fejezett be, s mely után a hires hadvezér ugyanazon év deczember 27-én Lippán maga is befejezte életét? még hiányoznak a tudósitások.

Püspöksége korából csupán egy levelét ismerjük, mely Váradon kelt 1426. szeptember 13-án s melyben Péternek, György gyepesi vajda fiának kérelmére átirá s megerősité Scolari püspöknek a nevezett vajda számára 1411-ben kiadott s fentebb már emlitett adománylevelét.*„Nos Johannes de Prato decretorum doctor, divina miseratione Episcopus Ecclesiae Waradiensis ... .” ezek a kérdéses levélnek kezdő szavai, melyekből látható, hogy már ekkor csakugyan meg volt a szentszék által erősitve. Különben a levél eredeti hártya, piros-zöld selyemzsinóron függő pecséttel, de melynek fészkéből a gyürüpecsét veresviasz lenyomata már kihullott. Budai országos levéltár kincst. osztály: N. R. 944. 13. – D. L. 9776. Felszenteltetése után két hónap mulva, szeptember 13-án tehát még váradi püspök s épen Váradon van, de azután eltünik.

A káptalani Chartularium püspöki névsorához, mely 1374-ig jön le, valamely későbbi kéz, valószinüleg az időszerénti olvasókanonok feljegyezte a következő püspökök nevét s püspöksége korát, néha származása helyét vagy nemzetiségét is, de minden további megjegyzés vagy jellemzés nélkül. E névsorban 1426. évre, tehát egészen pontosan előfordul János püspök, kétségkivül Pratói, s ő az egyedüli, kinek neve mellett megjegyzés áll, csak egy szónyi, de ez egy szó: – „letétetett.”*„Joannes depositus. 1426.” Batthyány-codex. 13. l. – BATTHYÁNY I; Leges eccl. III. 226. l.

Ez ép oly rövid, mint végzetes tudósitás hitelességében nem lehet kételkednünk, különben is Zsigmond király uralkodása alatt ilyes, többé-kevésbbé tragikus sors gyakran érte nemcsak a Konthokat, hanem főpapjainkat is a már emlitett Horváthi Pál zágrábi püspöktől kezdve Montebonisi, máskép Buondelmontei János kalocsai {248.} érsekig.*FRAKNÓI V: Joannis de Montebonis, Archiepiscopi Colocensis captivitas 1433. Schematismus Colocensis. 1882. p. VII. És mint ezeknél, ugy kétségkivül Pratóinál is a letétel s evvel együtt az elfogatás vagy száműzetés kétségkivül politikai okokra vihető vissza.

Miben álltak tulajdonképen ez okok? s Pratói püspök esete rántá-e magával a szintén olasz Konrád váradi prépostot, kinek elfogatását egy kissé későbbi, 1430-iki tudósitás hasonlóképen emliti?*1430. márczius 22-én a florenczi köztársaság kormánya utasitja római követét, hogy a pápának ajánlja „Messer Curado proposto de la Chiesa di Varadino, il quale fu preso e disfacto da lo Imperadore.” [Zsigmond.] Az elfogatás oka nincs megjelölve. FRAKNÓI V. mindez még felderitésre vár. Most csak annyi bizonyos, hogy a következő 1427. évben Pratói János s a váradi püspöki szék közt minden összeköttetés végleg megszakadt, amennyiben e széken már uj püspököt találunk, s hogy kevéssel ezután 1428-ban a florencziek kevés kivétellel mindnyájan kegyvesztettek lőnek s kiutasittatának hazánkból.*WENZEL G: Ozorai Pipó. i. h.

{244.} PRATÓI IV. JÁNOS.1426.

{244.} PRATÓI IV. JÁNOS.
1426.