| Csákány | TARTALOM | Csányi |
A Csákiak szereplése nálunk az Árpádok korába nyúlik vissza. László király 1274-ben kelt kiáltványában elsorolja Chaki Mátyás mester fiának, Péter mesternek (M. Petri, M. M. de genere Chak) a különböző országokban véghez vitt hősi tetteit s a kiáltvány végén felsorol több főméltóság viselőt, ezek között Miklós, erdélyi vajdát és Szolnok ispánját. Ezek – úgy látszik – előttemezők vagy tanúk.*
1396-ban Sydow másképen Cháki Miklós az István fia Kraszna és Középszolnokvármegyék comese. Csáki György 1426-ban a székelyek ispánja, szatmár-, ugocsa- és krasznavármegyei főispán, 1472-ben szatmár- és szolnokvármegyei főispán.*
{277.} 1414-ben Csáky György zálogon bírja (Almás-) Balázsháza birtok egyhatodát, melyet Barthali Páltól váltottak ki..*
1414-ben vizsgálat folyik István fia, Miklós, erdélyi vajda, ennek Gergely testvére, székely ispán, és ezek fivére Csáki István részére Bályoki Hégén Péter ellen, ki egy Szántó birtoki jobbágyot Szarvad birtokán lelvén, azt megverte, és kezét törte.*
1421–1475 közt Ákos, Czégény, Darócz, Esztró, Gencs, Génes, Hidvég, Mindszent, Nagy- és Kis-Nagyfalu, Kis-Paczal, Szilvás, Szentkirály helységekben – földesurak. *
1423-ban Csáki Ferencz György, Szunai Péter és felesége Katalin részére a Paczal, Bajom és más birtoki jobbágyok által elkövetett károkat sorolják fel. *
1427-ben Chaki László, erdélyi vajda és szolnoki főispán Szántói Becski (Bekcs) fia, István részére fölmentvényt ad valami ügyben. *
1435-ben Csáák György fiai László, Ferencz és György szintén azok között vannak, kik elfoglalták György, erdélyi püspök Tasnád birtokát a hozzá tartozó földeket és erdélyi püspök Tasnád birtokát s a hozzá tartozó földeket és erdőket használják. *
1446-ban vizsgálatot tartanak Csáki György ellen, a ki Csaholyi János középszolnoki Kene birtokáról áttelepített egy jobbágyot a saját birtokára Daróczra. *
Egy 1455-iki itélet szerint Peliskei Csáki István özvegye Katalin és leánya Erzsébet szemben állanak Csáki György fiaival, Lászlóval és Györgygyel, Ferenczczel, László erdélyi vajdával és fivérével Mihálylyal, kik a többi közt elfoglalták Szánthó, Hidvég, Szilvás birtokrészeket Középszolnokban. *
Paczali Tamás és László földesuraik: Csáki Ferencz, Benedek és másik Ferencz beleegyezésével elfoglaltak egy közép-szolnoki {278.} (Redo?) birtokot. Ez ügyben 1465-ben vizsgálat folyik Albesi Zólyomi Tamás és Dávid érdekében. *
1475 körül Chaky Ferencznek mindszenti s gencsi jobbágyait adóztatták meg. *
1478-ban Csáki Ferencz, Benedek és Mihály elfoglalták a Csáki Ferenczről ennek leányára, Perényi Jánosné Magdolnára szállott szatmárvármegyei és Kis-Nagyfalu, Szent-Király és Mindszent birtokokat. *
Chaki Benedek és Miklós, váradi prépost ökröket hajtattak Ábrány birtokukra Báthori Somlyó birtokáról. Ez ügyben 1481-ben vizsgálatot tattanak. *
1483-ban Csicseri Orosz János parancsot kap, hogy a Csáki Ferencz ellen Czégény (Cyglen), Kis-Nagyfalu, Jurka és Sajté (Sehthe) birtok tárgyában szóló okleveleket adja ki. * 1487 jul. 19-dikén a kolozsmonostori konvent jelenti Mátyás királynak, hogy Chaaki Benedek, neje Apollonia, és fia Miklós; Mózes, neje Anna és fia János; Ferencz özvegye Katalin és fiai Gábor meg Ferencz nevében Nagythafalvai (?) Imre deák ellentmondott, mikor a konvent Bélteki Drágfi Bertalant beiktatta Nagypaczali László középszolnoki Nagy-Pazcal, Bajom birtokainak felébe és Monakor, Damyantheleke, Kysthelegd, Macholathelke birtokaiba, a melyek Drágfi vétel útján illették.*
1489-ben itéletileg megparancsolják, hogy Csaaki Ferencz fia, Benedek ellenében iktassák be Bélteki Drágfi Bertalant ezen Ferencz birtokainak negyedébe. E birtokok közöt előfordúl Szent-Király, Darócz, Borzlik.*
1543–1545. Csáki Mihály, erdélyi püspöki helyettes krasznai főesperes.*
Czyhak Zsófia, özv. Csire Ferenczné egyike vala azoknak, a kik ellentmondtak, mikor a leleszi konvent Ferdinánd királynak {279.} 1514 január 29-dikén kelt beiktató parancsára a János király megerősítette oklevél alapján Drágfi Gáspárt és Andrást be akarta iktatni Peér, Ete, Szeődemeter, Usztató, Hadad, Horvát, Széplak, Csány, Vicsa meg mindkét Szopor részjószágokba és a kiket ezért a konvent megidézett.*
Csaky László második férje annak a Balázsi Zsófiának, ak i 1577-ben perel Gyulafi László ellen. *
Chaki Mihály öt peéri s két csányi jobbágyát megidézték mint szomszédokat, mikor a fejedelem 1588 máj. 18-diki parancsa következtében be akarták iktatni Fajdasi Horvát Gábort és nejét Ete birtokba. *
1592-ben özv. Parlagi Pálné Csákÿ Annát Monó, Kelencze, Á.-, F.- és K.-Csaholy meg Zölcze józságok rossz igazgatása és gyámi kötelességeinek rossz teljesítése miatt megidézteti Dengelegi Miklósné Pralagi Anna.*
1594 szept. 4. előtt Csáki István átvete Bornemissza Anna Almás birtokát tartozékaival együtt, melyekért köteles Balázsházán ugyanannyi jobbágyot átengedni, még pedig a magyarok helyett magyarokat. *
A XVI. század végén Csáki Kristóf, Kapi András, Lónyai István, Károly, Mihály és Melith egyezkednek a Csaholyi-jószágot illetőleg. *
1600-ban Mihály vajda Keresztszegi Csáky Istvánnak adományozta Almás-Balázsházát elvevén Czegei Vass Ferencztől mint ellenfelétől. *
Keresszegi Chÿaki István 1603 okt. 3-dikán Hadadban kelt levelével elismeri, hogy kért kölcsön Gyulafi Lászlótól «bizonyos szükségeért» 14,000 frtot, a mely summáért zálogba vetette Erdélyben való teljes jószágát, Almás várát és egresi kastélyát (Kolos vármegyében mindkettő) minden hozzátartozó {280.} jószágival együtt. * A váradi káptalannak erre vonatkozó levele Felső-Rajtolcz, Kásapatak (Kolozsban), Vármező, Balásháza, Kettősmező, Galgó, Tihó, Paptelke (Dobokában) stb. falvakat említi.[*.]Chÿakÿ István ugyancsak (Gyulafi Lászlónak elzálogosította 1000 forintért a daróczbeli részjószágát (a középszolnokvármegyei hozzátartozóival együtt). Gyulafi ez évi okt. 3-dikán elismeri, hogy e birtokokat visszabocsátani tartozik, ha Csáki vagy utódai lefizetik az 1000 forintot.*
Gyulafi Lászlónak egy ez évi szept. 19-dikén kelt levele szerint Csáky István Szent-Mihály, Kis-Rákos és Kendermező jószágát Bogáti Menyhértnek zálogosította el 6000 forintért. E jószágokat Bogáti ugyancsak 6000 frt fejében adta el Gyulafi Lászlónak Bocsa és ehhez tartozó jószágáért. Csáki aztán megegyezett Gyulafival, hogy 1400 forintért a három falut visszaválthatja, de a mikor 1612-ben Gyulafi özvegyét Széchi Katát ezzel megkinálták, nem fogadta el s a birtokokat nem bocsátotta vissza.* Széchi Katalin írja kelet nélküli levelében, hogy Chiakÿné megkínálta Almás és Egeres váráért meg tartozékaikért az egyezség szerinti összeget, a mikor nem volt otthon, negyed napra elküldött a pénzért, de Csákiné nem adta meg. Kata kijelenti, hogy a kikötött összegért mindenkor kész átbocsátani azon birtokokat.*
Gábor fejedelem említi 1610 jun. 22-diki levelében, hogy Chiakÿ Istvánné számára kötelességből akarja megszabadítani az almási és egeresi jószágot.*
Csáki Istvánné Veselenÿ Anna Somlyón 1612 febr. 12-dikén kelt levelében Rákos, Kendermező dolgában ír, hogy a törvényhez tartja magát.*
Özv. Csáky Istvánné Szilágy-Somlyó várában lakott.*
1622-ben Csáky Anna Prépostvári Bálint neje.*
{281.} Gróf Csáky István 1662 nov. 5-dikén kelt végrendeletében Ilyésfalvát (?) feleségének Mindszenti Krisztinának hagyja.*
1688-ban Csáki László genyetei jobbágya jótáll Guthi Farkas jobbágyaért húsz frtig.*
Csáki Tamás ököritói, keresztúri, diósadi és kucsói részbirtokait zálogban bírta Guthi Farkas. A zálogösszeg megállapítása végett 1742 jan. 29-dikén vizsgálatot tartanak Gencsi István és György érdekében.*
1837-ben Csáky gróf birtokos Pósán.*
Egyik birtokos Balázsházán a Csákyak adományából bírt.* A Csáky Gábor ivadékai közül Kornis gróf Vármezőn birtokos.* Gábor ivadékai birtokosok Kendermezőn is.*
| Csákány | TARTALOM | Csányi |