| 2. A vár és tartozékainak birtokosai. | TARTALOM | 4. Hadi története. |
3. Adózás. Jobbágynépesség. Törvénykezéseik s szolgálmányaik. Gazdasági állapot.
Rozman János nagy gondban van a többek közt a hadadi vár szolgálata miatt. Hadadról 1705 márczius 12-dikén írja Guthi Farkasnak, Közép-Szolnok vármegye vicispánjának, a következőket: szeéri és bogdándi lakosok panaszából érti, {91.} de nem tudja, vajjon a nemes vármegye vagy ura (Guthi F.) rendelte el, hogy 6–6 ökröt és 1–1 szekeret adjon, azt sem tudja hová? Az ökrök pedig csak akkor jöttek haza «a nyavalyások» Ecsedből, hová szénát vittek. Neki is kemény parancsa van, hogy a somlyói sóházhoz bizonyos számú fát hordjon: 43 szál fát, 45 gerendának való fát; 30 deszkát, 500 róni való fát, ezzel is elég baj lesz, csak ezt cselekedhesse meg. Annyira van, hogy a vár szükségére való fát sem tud hozatni e baj miatt. Ennélfogva ura parancsát várja, mely elébb való neki, mint a vármegyéé.*
1604-ben Wesselényi jószágán következőkép vetették ki az adót: Hadadon 8 rótt ház után 16 frtot; Bogdándon 2 után 4 frtot; Nádasdon 2, 4; Szeéren 3, 6; Nagy-Solymoson 1, 2; Zsibón 3, 6; Csiglenben 1, 2; Turbuczán és Rónán 1, 2; Mutoson 1, 2; Kusalyban 1, 2; Erkeden 1, 2; Nagyszegen 2, 4; Apáczán 1, 2; Mocsolyán 1, 2; Udvarhelyen 3 rótt ház után 6 frtot. E szerint 31 rótt ház után 62 forintot vetettek ki.
A XVII. században említve van, hogy hadadi majorságbúza 2200 kalangya lett a bogdándival együtt. Völcskökben 401 kalangya búza. Zsibai majorságbúza 2000 kalangya; majorságzab a solymosin kívül 443 kalangya. Udvarhelyi majorságbúza 479 kalangya.
Nézzük most sorra a vár tartozékainak népességi, szolgálati, törvénykezési viszonyait.
1703-ban Hadad városában van 25 jobbágycsalád, ezek közt Vécsy István s Balog Jancsi «a hadban van». Puszta van 64 «utánok való örökségeivel együtt», de a szántóföldjeit, kaszálóit a gaz ellepte. Szolgálatjok mindennapi, a mikor, mire kívánták, hol ökörrel, hol gyalogszerben. A régi időben minden sátoros ünnepre egy-egy tyukot, minden ember 10–10 tyúktojást, darabantpénzt, 12 frtot szoktak adni; de már {92.} több mint húsz esztendeje, «a mióta nem adták, Szent-Mihály adaját nem adtak, hanem a helyett a sajtószínből a borokat hordták be a várba s a várból ismét a korcsmára».
A törvénykezési eljárások a város székén kezdődött, innen vihették ügyöket aká a várba, akár csak «kinn a korcsmaházhoz az úr székére», a hová az úr tetszéséből fogott embert is vittek és ott kellett véginek szakadnia ügyes-bajos dolguknak. Hatvan pénzes, egy forintos és három forintos birság a biráké, a 12 frtos birságból egy forint a biráké, egy forint a tiszté, a többi az úré. A korcsma Szent Mihály naptól fogva új esztendeig a városé, új esztendőtől fogva Szent Mihály napig az úré, noha az új esztendő nap után is engedtek a városnak kiárúlni esztendőn át három hordó bort. Majorságföld van annyi, «hogy elvethetni egy-egy nyomásra öt-ötszáz vékát, három fordulója van». Ezenkívül a széles fordulóban – melyet az urak a jobbágyföldekből vettek el – egy szélen belemegy kétszáz véka. A Darócz nevű kaszáló rég megterem 50 szekér szénát, a Vásármező 30-at. Erdeje van elég, cserfás s bükkös; a Darócz erdejére tizedre nem igen szoktak hajtani, mert az uraknak elég sertésök {93.} volt, a Tilalmast «darabonként eresztették, azután a szegénységnek is szabad volt». Búzából dézmát nem adtak, hanem a prédikátornak szoktak adni disznóból, méhből tizedet. Szőlő két darab van; a Szent László hegyen 100 kapás, a másik hosszú szőlő is megtart 40 embert, egy része parlagon áll. Ezeket a jobbágyok szokták művelni. Szárazmalom van egy, de rossz; fala, karja nem jó, csak a kövei meglehetősek. Van vám is; paraszt ember egy terhes szekerétől 12 dénárt, ürestől 6 dénárt vesznek; nemes ember terhes szekerétől 6, ürestől 3 dénárt; de a vámnak igen csekély a jövedelme.
Ugyanekkor Szeér birtokban van 21 jobbágycsalád; ezek közül: Száz Istók, továbbá egyik fia Mihály Andrásnak hadban van. Puszta van 33, melyeket az úr engedelméből a jobbágyok birtak; «gyümölcsét az úr számára szedték»; egynehányat már felfogott a gaz. A kik a földeit szántották, dézmát adtak belőlök. Szolgálatjok: mindennapi, a mire kivánják, hol ökörrel, hol gyalogszerben. Szent Mihály adóját régi időben adtak; de – a törökadó miatt – az urak elengedték. Darabantpénzt is fizettek azelőtt; de azt is elengedték az urak. A törvénykezési eljárás a falu székén kezdődött, ha valamely félnek nem tetszett, fogott embert {94.} is vitt a faluba. A pert, ha «a fogott ember előtt végbe nem mehetett»: Hadadba, a város székére, majd az úr székére hozhatták. Birság: húsz polturás, egy forintos, három forintos a bíráké, 12 forintos az úré, ebből egy frt a tiszté, egy a bíráké. Korcsma az úr számára nem foly, «hanem az ünnepekre, a mikor akarták kiadni, azzal tartoztak kiárúlni, ha el nem költ is, az árát csak meg kellett adni, a bort magok közé osztották». Erdeje elég van, «Tilalmast is fognak, a mikor terem, tizedre fogadnak, hol pénzen is eladták». Tizedet disznóból, méhből szoktak adni. A sertés váltója, ha makk terem, 12 dénár; pázsitról 8 dénár volt ezelőtt, «a mint vallják». Dézmát búzából, zabból adnak; borból is az úr számára: a hegyi, a kerti szőlőből – «ha derék termése van» – 8 vedret adnak.
Nagy-Szegh birtokban 19 jobbágycsalád. Puszta 4, eddig az úr engedelméből jobbágy bírta. Szolgálatjok, a mikor, a mire kell. Minden ember három tyúkkal adózik, korcsmát nem árúlnak, csak évenként egy-egy hordó bort; de ha el nem kél is, tartoznak megadni az árát. Erdeje nem sok. Dézmát búzából nem adnak. Tized disznót, juhot, méhet, mint mások. Malom, majorság, szőlő nincs. Szent Mihály adaja és darabantpénz iránt úgy, mint a «szériek felelnek».
Diósad birtokban 3 jobbágycsalád van, ezek közül is Boda András s István hadba ment. Puszta 5, a melyeket tartozékaikkal «tizedében szokta volt a tiszt adni». Szolgálatjok úgy volt, a mint szükség hozta magával, hol ökörrel, hol pedig gyalogszerben. Minden sátoros-ünnepre tartozott minden gazda egy-egy tyúkkal. Szent-Mihály adaja volt azelőtt, de most az úr elengedte. A törvénykezésökben olyan szokás volt e helyen, hogy «ha a falu székén elkezdett a dolog, ott véghez nem mehetett, a mely félnek nem tetszett a törvény, a kusalyi bírák eleibe vitte és ha ott sem tetszett, a nemes vármegye elibe». A hatvan pénzes egy forintos és három forintos birság a falué. A 12 forintos az úré, {95.} de ebből egy forint a falut, egy forint a tisztet illeti. A korcsmát «sok felé bírják», rendszerint «hogy ha egy ember a bort kikezdi, arra nem szabad másnak bort kezdeni, mindaddig, míg az el nem kél». Nemkülönben «kell tudni azt is, hogy a szegény embernek is a szerint szabad mindenkor bort árúlni». Majorságföld nincs, de egy kaszálót a falun alúl Kirva s Diósad közt Úr rétének neveznek; megterem rajta 30 szekér széna, a felét Kusalyban Varga János zálogképen birja. A sás igen felverte, az idén kaszálatlan maradt. Erdeje nincs e helynek, sem pedig Wesselényi Istvánnak ezen a határon. Majorságszőlő Kusaly felől a Vicze-hegyen van, 15 kapás, a falubeliek dézmában művelik.
Apáczán (possessio integra) 7 jobbágycsalád van, ezek közt Pap Demeternek egyik fia hadban van. Puszta van 17. A szolgáltatás, mint más helyeken.
Völcsökön (int. poss.) 23 jobbágycsalád, ezekből Gergely István kulcsár a várban, Imre Mihály kurucz, Fekete János, Erdélyi Jónás és Péter, Kobosz-Osztandi Simon «12 napos, kurucz». Pusztatelek 25, a melyek után való földekből, sőt a telkekből sem volt eddig jövedelme a földesúrnak, «mindazáltal a tiszt úgy alkalmaztatta magát, hogy hasznot szerezzen a földesuraknak». Szolgálatjok mint más helyeken. Minden sátoros ünnepre egy-egy tyúkot adtak. Darabantpénzt is tartoztak adni ezelőtt, de mennyit, nem tudható. Törvénykezés: «ha valamelyik félnek nem tetszett a helybeli bírák törvénye, azt, ha akarja, fogott emberek elébe viszi, ha pedig nem, Hadad városába s onnan a várba». Bírság, mint más helyeken. A korcsma Szent Mihály napjától fogva kis karácsonyig a falué, azután pedig a földesúré. Majorságföld van két fordulóban; az egyik Szivágy, a másik Böősháza felé, 25, 18 köblösek. Kaszáló mindössze 3 kaszás. Malom, vám nincs. Makkos erdő szintén nincs. A szőlőhegy puszta. Vetésből nem adnak a földesúr számára dézmát, hanem csak a borból kilenczedet; juhból, sertésből és méhből adtak kilenczedet. {96.} A pázsitról «úgy referálják a lakosok, nem adtak váltót, de el nem hihetni, minthogy más helyeken adtak». Méhnek és juhnak váltója 2 dénár.
Korondon (int. poss.) 14 jobbágycsalád, (Hempan Demeter bátyja kurucz), 2 örökös, a többi 12 napos, Puszta telek 2. Csak a várhoz tartozó erdeje van.
Bogdándon (int. poss.) 15 jobbágycsalád, örökösek: Balogh János vinczellér, Sárándi András hadba ment. Puszta 26. Szolgáltatás, mint az úr más helyein. Majorsághoz való föld három fordulóban van, egybe-egybe 8–8 köblöt lehet elvetni, a nádasdi s korondi határ felé esnek, eddigelé nem igen szántották. Kaszáló a korondi határ mellett van. Úr réte nevű, 16 szekérnyi széna terem rajta. Csak a várhoz való erdeje van. Majorságszőlő van a Verőfényen, 50 kapás; pusztás, ha «ép» volna, 300 veder bort adna.
Nagy-Solymoson (int. poss.) 19 jobbágycsalád, Csomós Jeremiás egyik fia hadba ment. Puszta telek 22. Szolgáltatás, mint más helyeken. A falunak külön erdeje van, ha jól termene, meghízhatnék rajta 1000 sertés.
Magyar-Nádasdon (int. poss.) 7 jobbágycsalád, Vincze Márton (örökös), egyik fia hadba ment. Pusztatelek 36. Szolgáltatás, mint más helyeken. Valami rossz patakon van egy malma, két bokor kőre való; de csak árvíz idején szokott forogni. Mindene jó, jövedelme hol több, hol kevesebb, esztendőn át bejön néha 4 köböl élet.
Mutoson (int. poss.) 24 jobbágycsalád, ezek közt Kurta Demeter két fia hadba ment. Pusztatelek 13. Szolgáltatása, mint más helyeké. Van valami kevés erdeje, ha jó termése volna, meghíznék rajta 300 sertés.
Kis-Solymoson (int. poss.) 7 jobbágycsalád; Sütő János egyik fia hadba ment. Puszta 11. Szolgáltatása, mint más helyeké. Szőlőhegye elpusztúlt. A falunak van külön erdeje, jó termés idején 400 sertést hizlal.
Erkeden (int. poss.) 10 jobbágycsalád. Pusztatelek 6. {97.} Szolgáltatása, mint más helyeké. Van malma, két bokor kőre, valami rossz tó vizén, de csak esős időben jár, jövedelme éven át három köbölre megy, melynek negyede a molnáré. Van egy puszta udvarházhely, épület nincs rajta; most ide az urak számára málét szoktak vetni. Majorságföld három fordulóban van 50, 50, 75 köblösek. Kaszáló nincs, hanem a mikor régentén ide kellett szénát hozni, azt a hadadi földről hozták. Szőlőhegye is van a falunak, az urak számára nincs. A melyik szőlőhegyet most mívelik, annak a dézmája a kusalyi prédikátornak jár. Van vám is, de nem igen járnak arra az emberek, «most pedig a hadak nem is exigálhatják». Van egy kis makkos erdőcske, az urak számára való volna; de minthogy van az uraknak elég; «a falunak égették volt».
Kusalyon (poss.) 1 jobbágycsalád. Puszta erre a részre négy vagy öt. Szolgálatja nem volt egyéb, «hanem kitölöskede az erdő körül, kire nézve semmit sem adott».
Kirván (poss.) 5 jobbágycsalád; Vajda Illés bátyja kurucz. Puszta 7. E 7 telken kívül két pusztatelken két nemes ember lakik, fizetnek 6–6 máriást, mindketten 4 frt 8 dénárt. Szolgálatjuk: a szükséghez képest. Évenként minden gazda ember ad egy-egy tyúkot. De téli kvártélylyal is tartoznak, tavaly egy szekér szénát s egy köböl zabot adtak kvártélyosra. Dézmájok: ha az úr erdejére hajtottak sertéseket s lett tízre, elvették a tizediket; váltója 12 dénár, pázsitról 6 dénár. Törvénykezésök, bíróságok, mint más helyeken. Korcsma a földesúr számára nem folyt soha. Makkos erdő nincs, csak tűzifának való.
Wesselényi István, zsibói javainak 1703-diki összeírás alkalmával volt itt egy curia, de még az öreg Wesselényi István idejében pusztúlt volt el, azóta mind pusztán állt, csak nemrégiben kezdték restauráltatni. De ezeket az épületeket, a mennyire restaurálták is, «most a hadak mind egészen elpusztították, és még az ablak köveit is feszegették». Ezen kívül van egy majorházhely, a mely csak egy pitvarból s {98.} egy házból áll, ezeken két paraszt ajtó fasarkokra csinálva. A kemenczéje földből való, belől fütő. Van egy veteményes kert is; de a mi vetemény volt benne, a hadak mind elköltötték; a rekeszét is levonták s megégették. Az udvarház körül jó sövények vannak; de a majorház körül valókat mind elégették. Csűrös kert van egy, benne egy nyolcz ágasos csür a kert alatt. Találtak idei búzaasztagot kettőt, 200, 250 kalangyások. Rozs 50, búza 100 kalangya a csűr mellett egy csomóban. A csűrös kerten kívül is van két asztag, egyben-egyben 200 kalangya; tavalyi búza egy darabban 40 kalangya, egy kalangya széna, lehet benne 4 szekérrel.
Zsibón (int. poss.) ekkor a jobbágycsaládok száma 49, örökösek s 12 naposak, a kik csak «mesterségökkel» szolgálnak, Borsi András 12 napos ember. Puszta van 23. Szolgálmányok: az örökös emberek ezelőtt minden héten három nap szolgáltak, a marhás – ökörrel, a marhátlan – gyalogszerrel és a mint a szükség hozta magával. A ki pedig maga erejével szánthatott, az maga is szántott három nap minden héten, de ebből a három napi munkából «az elmúlt portiozó időben» (t. i. a törökadó) az urak egy napot elengedtek. Adó itt nem egyéb volt, mint minden gazda tartozott egy-egy karácsonytyúkjával, e mellett a különleges alkalmakra: tor, lakodalom, szintén adtak. Az öreg emberek azt is állították 1703-ban, hogy még mielőtt Várad a török kezébe esett volna, a zsibói jószágban lakók évenként tartoztak Szent Mihály adajával készpénzül s darabantpénzzel is; de aztán az urak elengedték. Mennyi volt az adó, nem tudják. Majorságföld van szépen; (Alsó- és Felsőmezőre) 125, 100 köblösek. Kaszáló a Felsőmezőre van egy kaszáló; Nagyporond nevű, 25 szekér széna terem rajta. Az Alsómezőre is van egy kaszáló: Ujfalú aljának hívják, terem rajta 9 szekérrel. Vannak még puszták után való kaszálók is. A korcsma Szent Mihály napjától fogva új esztendeig a falué volt, azután a földesúré. Erdő itt nincs külön az urak számára; a mi van «mind együtt esik».
{99.} A mikor termése van a földesurak avast szoktak fogni; idegen sertéseket ide nem fogadnak, «hanem a mikor termése volt a makknak, az urak és a falu sertése emésztette». A tizedet illetőleg: «ha reá sült tizre a sertés, a tizediket vitték el», ha pedig nem, váltója makkról 12 volt. A mikor makk nem termett, pázsitról nem tartoztak egyébbel, csak egygyel, habár 20, 50 vagy 100 sertés volt. A kinek keveses volt, attól semmit sem vettek. A méhből is akként szolgáltattak dézmát, ha tízre telt, a tizedik a földesúré, másként váltója 12 pénz. A szőlőhegy dézmája a földesuraké. Vámok, ezelőtt minden terhes szekértől 4 pénzt vettek, ürestől 1 dénárt, most nemes ember terhes szekerétől 6 dénárt, üresből 3-at, paraszt ember terhes szekerétől 12 dénárt, ürestől 3-at vesznek. Malom van egy az Egre (Egregy) vizén három bokor kőre való, a gátja nem derekas. A malomháza jó, a mikor jól forog: éven át 500–600 véka életet hoz, melynek negyedrésze a molnároké.
Prodánfalva birtokban 9 jobbágycsalád, köztük Tállos Gyurka kurucz, 12 napos. Pusztatelek 4. Szolgálatjok, mint a zsibóiké. Ha valamely ember törvénykezett a falu székén és az ott való törvény nem tetszett valamely félnek, onnan {100.} vagy Csiblenbe (Cziglen) vagy Karikára viszik a törvényt, ha ott nem tetszett, Zsibóra «és onnan úgy procedaltak, mint tulajdon zsibóiak». Birság, mint a zsibóiaknál. A korcsma másként nem szokott folyni, mint a földesúr évenként hol méhsert, hol bort adatott ki egy hordóval. Dézmát egyébből nem adnak, csak disznóból, juhból s méhből; a disznónak váltója makkról 12 dénár, ha makk nem volt, mint Zsibón. Erdeje nincs, se malom, se vám.
Csiglenben (poss. int.) 11 jobbágycsalád, pusztatelek 18. A pusztatelkek után való földeket, ha felfogta s felszántotta valaki, dézmát adott belőle. Szolgálatjok, adózásuk, mint a zsibóiaké. Törvénykezésök olyanforma, mint a prodánfalusiaké. Ezek is elsőben a szomszéd faluba viszik (de a falunak ezen jószágból valónak kell lenni). Bírság, korcsmáltatás, mint Prodánfalván. Van e helynek valami kevés makkos erdeje, de külön az urak részére nincs. Dézmát csak disznóból, juhból s méhből adnak, mint a prodánfalviak. Pap van egy, ad évenként a földesúrnak egy sebesi pokróczot.
Karikán (int. poss.) 16 jobbágycsalád. Minden szolgálmány, bírság, korcsma, mint Csiglennél és más helyeknél. Csak «tűzre való» erdő van, makkos nincs.
Rónán (int. poss.) 10 jobbágycsalád, puszta telek 2, a melyek után való földeket, ha valaki felfogta s beveti, dézmával tartozik. Szolgáltatás stb., mint Karikán vagy Csiglenben. Erdő csak tűzifának való. Pap egy van, a ki évenként egy pokróczczal tartozik.
Turbuczán (int. poss.) 15 jobbágycsalád. Minden szolgálmány stb. mint Rónán, Karikán s más helyeken. Majorság nincs egyéb, mint «minden idén» a falu földéből szakasztottak egy darabot s azt kaszálták a «juhaj» számára. Van kevés makkos erdeje, meghízhatik rajta 50–60 disznó, az uraknak nincs külön erdejök e határon. Pap van egy, «az is esztendős» (t. i., hogy esztendő múlva elmehet a hova neki tetszik), a földesúrnak egy sebesi pokróczczal tartozik.
{101.} Ujfalu birtokban van 7 jobbágycsalád, köztük Czap Gergely örökös, hadba ment, a többi 12 napos. Van két pusztatelek; a puszták után való földekből dézmával tartoznak. Szolgáltatásuk: Minthogy az, a ki örökös jobbágy volna, hadba ment, szolgálatot nem tesz; a 12 naposok – apró szolgáltatás mellett – karácsonytyúkjával is tartoznak. Törvénykezés, bírság stb. mint más helyeken. Korcsmával – minthogy nem régen szállottak ezen napos emberek e helyre – nincsen terhelve. Van kevés makkos erdő, 30 sertés meghízhatik rajta. Pap nincsen.
Nyirséden (int. pos.) 15 jobbágycsalád van, köztük Triff Simon bátyja hadba ment, örökösek s 12 naposak. Puszta van 1 földjéből, ha megszántja valaki, dézma jár. Szolgáltatás stb. mint Turbuczán s más helyeken. Erdejök kevés, a földesuraknak nincs külön meghízhatik rajta 60 sertés. Pap van 1, esztendős, a földesúrnak egy sebesi pokróczczal tartozik évenként.
Kis-Goroszló birtokban van 13 jobbágycsalád, köztük Tomucz István örökös, hadba ment, ötven 12 naposak. Pusztatelek 5, ha az utánok való földeket megszántja valaki, dézmát ad belőlök. Szolgáltatás stb. mint Nyirséden s a többi helyeken. Majorház vagy ennek való telek nincs, de majorságföldek vannak, egyik fordulóba belemegy 100 köböl, a mikor erre a fordulóra esik a vetés, a dézmát ki szokták adni: «más fordulóban nincsen semmi föld». Kaszáló a Gecze réten van kettő, 11 szekér szénát szokott adni. Makkos erdő a földesúr számára sincs. Esztendős pap van egy, a ki évenként ugyancsak egy sebesi pokróczot ad a földesúrnak.*
| 2. A vár és tartozékainak birtokosai. | TARTALOM | 4. Hadi története. |