| 1. A vár fekvése, épületei, fölszerelése. | TARTALOM | 3. Adózás. Jobbágynépesség. Törvénykezéseik s szolgálmányaik. Gazdasági állapot. |
2. A vár és tartozékainak birtokosai.
Hadad várának ősi birtokosai a XVI-dik század utolsó negyedéig a Jakcsiak voltak. Hadad vidékének ősi vára nem is Hadadon, hanem Kusaly felett állott. Kusalynak Várhegy (románúl: Csëtátyë) határrészében – úgy mondja a nép – a Báthoriak (?) korában állítólag lovagvár volt; romjai ma is láthatók. Közelében vasbuzogányt és lózablákat találtak. Romjai körűl még megvan az út s látható egy nagy üveg, honnan a szájhagyomány szerint földalatti út vezteett.
A diósadi népnél ma is él egy Jakcsi-leányról egy szép rege, mely a kusalyi Hegyes-tetőn állott várral kapcsolatos. A várból kiszabadúlt egyik Jakcsi-leánynak az őze, melyet a diósadi határban lelőttek. Az őz nyakában levő szalagon a Jakcsó-leány gyűrűje volt s onnan hívják ma is Diósad egyik hatrárrészét Özöngyűrűnek.
Egy 1368-diki okirat, mely Erked, Kirva határjárásáról szól, Hadadot mint királyi birtokot említi. A hol az erkedi határ a királyi birtok Hadaddal határolódik. Ez időtájt kereshetjük Hadad várának első nyomait, jóllehet még a XIV-dik század vége felé is csak Hadad falut látjuk. 1383-ban ugyanis {82.} Nagy Lajos király özvegye Hadad falut adja Jakcsi mester fiainak: Györgynek, Istvánnak, Andrásnak, Dénesnek és Dávidnak s még 1416-ban is, midőn a Boszniában fogságba jutottak kiváltására Erdélyben adakozást rendeltek, a pénz beszedésével a Szilágyban Jakcsi Jánost, a kusalyi (Hadad mellett) vár urát bízták meg* s 1418-ban is csak a Hadad-birtokról elhajtott juhokért tartanak vizsgálatot Bélteki Oláh János fia László érdekében Kusalyi Jakcsi János ellen.*
A XV-dik század elején már megjelenik Hadad vára. Ekkor már Jakcsi Dénes birtoka, mert Zsigmond királynak 1423 ker. Szent János születése előtt való kedden Budán kelt beiktató parancsára Kusalyi Jakcsi György fiának, tisztelendő Dénesnek Hadad és vára (ac in castro et tributo) magyar birtokába iktatja be, még pedig ellenmondás nélkül a váradi káptalan György másik fiát, Jánost, ennek nejét Annát meg fiait: Lászlót és Györgyöt.*
Jó ideig aztán megint csak Hadad birtok nyomúl előtérbe. Így a birtokot 1451-ben Báthori Szaniszló fiának, Istvánnak itélik Kusalyi Jakcsi László fiai: András és László ellenében.* Majd Sámsoni Sebestyén gyermekeinek: Istvánnak és Klárának meg Sámsoni Kőrösi Lászlónak az itteni birtokbeli jobbágyait fogták el Kusalyi Jakcsi György és Péter, a kik ellen ezért 1454-ben vizsgálatot tartanak előbbiek javára.* 1461 szeptember 20-dikán Báthori Mátyást a hadadi piaczon idézik meg kikiáltással Bélteki Drágfi Bertalan ellen.* 1462 február 1-sején Kusalyi Jakcsi János, neje Petronella, fia Ferencz és Kusalyi Jakcsi Mihály fiai: István és Mihály zálogosították el a birtokot 800 arany forinton Jakcsi Péternek. S még 1489 előtt Thelegdi Lőrinczné Ágnes leánynegyedének {83.} kiadása iránt pert indított Kusalyi János fia László ellen Ágnes leánya Anna; s ebben az ügyben a nyolczados biróság hoz itéletet.
1489-ben Mátyás király két ízben is intézkedik a Kusalyi Jakcsok (Kusalyi Jakcsi Péter özvegye Zsófia részére, Jakcsi Péter fia Ferencz ellen perében. Így márczius 13-dikán, majd november 14-dikén meghagyja a kolozsmonostori conventnek, hogy a pert a hozomány és nászajándék fejében Hadad vára és tartozékai, valamint ingóságok kiadása iránt Közép-Szolnok vármegyében fejezze be a felperes javára hozott itélet végrehajtásával.*
A részbirtokot 1505-ben Kusalyi Jakcsi László neje Krisztina és fiok György zálogba vetették 600 arany forintért Bélteki Drágfi Györgynek és Jánosnak.*
1508-ban özv. Kusalyi Jakcsi Lászlóné Anna, mivel anyja meghívására Velenczébe kell utaznia, ugyancsak az itteni részbirtokának a védelmét, a mely birtokot nászajándékúl kapott férjétől, zálogjogon Bélteki Drágfi Györgyre bízza, de kiköti, hogy ha 1509 Szent Mihály napjára visszatér, azonnal per nélkül kapja vissza, ha pedig nem, akkor Drágfi a lekötött paraphernalis összegben tartozik azt a rokonoknak visszaadni, ha vissza akarják venni.*
1516-ban Kászoni Jakcsi György és János zálogosítják el a részbirtokot 800 forintért Berendi Dávidnak. Ugyanazt a részbirtokot, melyet a fenti Jakcsiak apja, László (mint előbb láttuk), Drágfi Jánosnak zálogosított volt el.*
A nagyváradi káptalannak 1538 Egyed napján kelt levele szerint Álmosdi Csire Ferencz eladta örökre a középszolnoki Hadadon levő részjószágát Drágfi Andrásnak és Gáspárnak, a mit utóbbi kérelmére János király Szebenben 1538 Szent {84.} Márton napján átír és megerősít, hasonlóan Ferdinánd király Prágában 1544 január 28-dikán.* Ugyanekkor a részbirtokba Bélteki Drágfi Gáspárt és Andrást iktatják be.* 1545-ben a Hadadon levő bizonyos birtokrészeket Kusalyi Jakcsi Mihálynak itélik oda,* a kit ekkor Hadad várába és tartozékaiba ú. m. Hadad, Nádasd, Bogdánd, Korond, Onosthő (praedium), Erked, Szér, Kusaly, Mocsolya, Apácza, Völcsök, Újlak, Monó, Kelencze, Köőd, Udvarhely, Mojgrád, Debren részbirtokokba, Mutos, Solymos, Kis-Solymos, Zsibó, Prodánfalva, Turbucza, Róna, Zsákfalva, Csiglen, Karika, Warasithó, Nyirsid birtokokba, a krasznamegyei Varsolcz és a dobokamegyei Romlott részbirtokokba be is iktatnak.*
1547-ben Hadad is egyike azon possesióknak, melyekért Kusalyi Jakcsi Mihály pert indított Kusalyi Jakcsi István özvegye ellen.* Hadad és várából, mint Kusalyi Jakcs András egyik jószágából 1547-ben ezen András leánya, Paposi Ördög Jánosné, Erzsébet, követel leánynegyedet Kusalyi Jakcsi Mihálytól.*
1548-ban Hadad birtokból Pázmán Péter jobbágya van jelen, min szomszéd, a Mutos és Cseh birtokok határvonalának megállapítása végett tartott tanúvallatásnál.*
Somlyói Báthori Anna az itteni részbirtokaiért, a melyek azelőtt az Álmosdi Ferenczéi voltak, cserébe kap Kusalyi Jakcsi Mihálytól tizenegy jobbágyot Udvarhely, Széplak, Inó és Bikácza birtokokban.* Hadad vára egyike Kusalyi Jakcsi Mihály javainak, a melyeknek megosztása tárgyában e Mihály leánya, Kovászói Matuznai Pálné Erzsébet meginti testvérét, Mihályt.*
1570-ben Miksa király új adományúl adja a várat és {85.} tartozékait ú. m. Hadad birtokot a nemesi udvarházzal, Nádasd, Bogdánd, Korond, Apácza, Mutos, Szeér, Erked, Zsibó, Völcsök, Nagy- és Kis-Solymos, Karika, Nyirsid, Warasithó, Csákfalva, Prodánfalva, Róna, Csighlen, Turbucza és Újfalu birtokokat, meg Udvarhely, Monó, Kusaly, Újlak, Vicsa, Kelencze, Nagyszeg, Diósad, Mocsolya és Köőd részbirtokokat Jakcsi Boldizsárnak és Kusalyi Jakcsi Mihálynak. 1571-ben a Jakcsi Boldizsárnak és kusalyi Jakcsi Mihálynak 1571-ben a hadadi részbirtok elfoglalása miatt tiltakozik Jakcsi Boldizsár és Mihály ellen Csire Petronella.* 1572-ben pedig Hadad vára elfoglalásáért Kusalyi Jakcsi Mihály ellen Valkai Anna, Borbála és Zsuzsánna tiltakoznak.* S Báthory Zsigmondnak 1572 Exaudi után való hétfőn Közép-Szolnok vármegye alispánjához és szolgabirához intézett levele szerint Wesselényi feljáratni kivánja Hadad határát, mely R. Gyulafi László Győrtelek birtokával határos, ép ezért a tatárjárásra Gyulafi is meghívandó volt.*
1577 november 18-dikán Kusalyi Jakcsi Boldizsár magtalanul való halála esetére Révai Annára hagyja Hadad birtokát.* Ezt egy későbbi adat is igazolja, mely szerint Hadad egyike azon birtokoknak, melyeket 1584-ben a magvaszakadt Jakcsi Boldizsár nejének, Révai Annának hagyott végrendeletileg 6000 forintban.*
A Chyre-Rész nevű birtokrészről itt ebben az évben is van szó. A rajta levő kastélyt cserében hosszas pörölés után átadja Ippi Valkai Miklós és leánya, Zsuzsánna Kusalyi Jakcsi Boldizsárnak a középszolnokvármegyei Ujlakon levő bizonyos részjószágokért.
1579-ben Hadadon lakik Jakcsi Boldizsár, kitől itt Közép-Szolnok vármegye szolgabirái Gyulafi László eskűtételének elhalasztását kérik és nyerik.* Jakcsi Boldizsárban kihalt a Jakcsi-család s 1582-ben Hadadi birtokra vonatkozólag Jakabfi {86.} Ambrus és Móricz ellenmondanak özvegy Jakcsi Boldizsárné Révai Annának.*
1584-ben Hadadot már Wesselényi Ferencz nyeri.
Hadad birtoklása történetének mondhatni második korszaka az, midőn a Wesselényi-család kezére kerűlt.
BÁTHORI ISTVÁN ADOMÁNYLEVELE HADAD VÁRÁRÓL S TARTOZÉKAIRÓL WESSELÉNYI FERENCZ RÉSZÉRE.
1584. márczius 6.*
Báthori István lengyel király Hadad várát összes tartozékaival együtt Wesselényi Ferencznek adományozta érdemei jutalmául. Az erre vonatkozó oklevél, melynek hasonmását is bemutatom, érdekes adatokat őrzött meg, elmondván, hogy 1584 márczius 6-dik napján István, lengyel király Litvánia, Russia, Prussia, Masovia, Samogitia, Kiovia, Volinia, Podlachia, Livonia* nagyfejedelme, erdélyi fejedelem, Wisselÿeni Ferencz, palotaőrsége parancsnokának (cubiculi praefecti), tanácsosa, Landskron és Lipnik kapitánya hű szolgálatait tekintetbe véve, melyeket ifjú korától fogva tanusított, úgy hadban, mint békében, különösen azt, hogy az erdélyi háborúban, Corniathi Bekes Gáspár ellen, az ellenség üldözésében, hősileg, dicsőséget aratva, életét tette koczkára; a lengyel háborúban a gedam és moskoi nagyfejedelem ellen, Polock, Velicoluki várak ostormánál és Pleskow város megszállásánál pedig a szükséges dolgokkal és hadiszerekkel nagy segítségére volt. Ezekért adományozza neki Hadad várát, Sybo várost, az előbbihez tartozó Veolchyeok, Zeer, Bogdand, Nadasd, Erked, Korond, Apacza, Muthos, Rohna, Turbocza, Prodanfalwa, Chyklen, Varasÿto, Nÿrsed, Karÿka, Nagy- és Kis-Solymos birtokokat; Kusaly, Diosad, Wylak, Vdvarhelÿ, Mochÿolia, Nagyzeg, Sakfalwa részbirtokokat Közép-Szolnok vármegyében, melyek azelőtt Kusalyi Jakchy Boldizsáréi voltak, de annak férfiága kihaltával disponibilisekké váltak.* Megbízza a kolozsmonostori konventet, hogy vezesse fentiek birtokába. A proponált tanúk a beiktatáshoz: Sámsoni Keoreosy János, Spáczay Menyhért, {87.} Dobai Dobay János, Benedek, Gábor, Nagymoni Harangi János, Chwry István, Zakachy Benchy (?) János valának.* Junius 21-dikén Borsolo János Ippról jelenti Báthori István lengyel királynak s erdélyi fejedelemnek, hogy Wesselényi Ferencznek a hadadi jószágra való beiktatásánál jelen volt, elejétől végig, a konvent embereivel. «A kik e jószágnak derékképen contradicaltak, főképen Jakchyné leányostól, annakutána Kwssaly Mórycz, Kwssaly Ferencz fia: ez öt falunak, Kwssalynak, Erkednek, Ket Solymosnak és az Mochyolyay portionak, ennek contradictiója félelmes, mert a Kwsalyak pgenitora és a Jakchyaké mind egy stipestől származtak; Gywlafy István az Vdwarhely és Nagyzegy portioknak contradicalt, a melyekhez egyébiránt azelőtt soha semmi köze se volt: egy diósadi szegény nemes ember, Elekes Gergely és vele együtt Haroklyany László a mochyolyay portionak. Seredy fiai, Keoreosy János fia Mihály, Dobzay István leánya és Dobzay atyafiai, Zekel János dobai, Kar Gáspár és Zakach Péter, utolszor Zylahy János deák varadi requisitor (a ki Sakfalwan birt négy vagy öt jobbágyot, ezeket szegény Jakcyhtól kapta zálogba) valami darab földek, erdőknek contradicaltak.»*
A Jakcsiak leányága csakugyan kereste jogait. 1628 január 15-dikén Liszti Ferenczné, Wesselényi Pál fiának, Istvánnak a {88.} gyámja hívására tanúvallatást tartanak Lelében arról, hogy a hadadi jószágból kielégítették-e a Jakcsiak leányágát. Nevezetesen Báthori Eleknét, Jakcsi Annát, Dengelegi Miklósné anyját, a ki Pallagi Pálné volt, úgymint Jakcsi Katát? A tanúvallomások szerint István király Wesselyeni Ferencznek adta Hadad várát. A leányágat kielégítették, Vyfalutt, Kelenchet, Köldöt, diosadi részt és az három chiaholy jószágot leánynegyedben adták volt Báthori Eleknének, Báthori Elek perlette a hadadi jószágot.
1603-ban azok ellen, a kik a középszolnoki Hadad várat és uradalmat elfoglalták, Báthori Szaniszlófi Katalin tiltakozik.*
1634-ből fenmaradt Szaniszlófi Báthori Kata Lónyai Zsigmondné processusa* Wesselényi István ellen a hadadi jószágról. Ez év november 15-dikén «Imre deák Menej alias Csiatta, Közép-Szolnok egyik szolgabirája, Sarmasaghi György, kövesdi lakos, assessor s még egy Zilaghzeghben lakó … Miklós assessor – Lonai Istvánné Zanizlófi Báthori Kata asszony részére kiadott fejedelmi parancs következtében Hadad várát, hozzátartozó jószágával együtt Wesselényi Istvántól kérték, húszezer forinttal Hadadi vice porkolábja, szolgája Hadadi János által, – Hadadi János ugyan Hadad városi, – hogy megadassék. Az parancsolatnak contentumája szerint czitálták a fejedelem udvarába».*
A XVII. században tanúvallatás folyik aztán még ezekre a kérdésekre: A hadadi jószágnak állapotjába eleitől fogva mit tud. Tudja-e, hogy Jakcsi Anna a Jakcsi Boldizsár leánya. Micsoda úton birt a hadadi jószágba és ha tudja azt, hogy Jakcsi Annának Wesselényi Ferenczczel volt-e valami transactiója, végzése és compositiója. A compositionak a tenora mi volt? És a mikor Wesselényi Miklós akkori itélőmester a hadadi jószágot megosztotta: Wesselényi Ferencz, Jakcsi Boldizsárné és Jakcsi Anna között micsoda portio állapíttatott {89.} meg? «Mint kitűnik, 1577-ben a Hadadi joszágh az meliett most birunk eginehani (fele) joszagh, es nem mind az Varhoz valo, hanem egi resze az Varhoz, masod resze aranias varahoz, harmadigh resze Kusalj joszagh; negiedigh resze az Kusali kalastromhoz walo, ötödigh resze cziak magan valo; az mind az jegyzesbül kitetszik; Lonaj Uram penighlen mind úgi keresi, mind ha mind az Hadad varahoz valo joszagh volna».* E századból fenmaradt töredék szerint a hadadi jószágot Wesselényi Ferencz kereste. Egy 1437-dikbeli oklevél külsején ez áll: A Jakcsi-rész Hadaddal együtt a Wesselényi-családot illeti. De ugyancsak még a XVII. században Hadad várának birtoklása kérdése nem egyszer volt egyezkedés vagy per tárgya. Természetes, hogy a Wesselényiek joga sértetlen maradt. Igy pl. 1643-ban Rákóczi György, erdélyi fejedelem Magyarország részeinek ura s székely ispán biztosítja Nyári Bernhardot s feleségét s mindkét ágon levő maradékit, hogy, ha a fiscus Wesselényi Istvántól elnyeri Hadad várát, a vár, város s az egész jószág két része az övék lesz: ám Hadad várából «semmi hostiliast nem tesznek».* 1614-ben Hadad vára minden hozzátartozó jószággal «teljes igazsággal» Wesselényi Pálnak jutott a közte és testvére, István között létrejött egyezség szerint. 1659 junius 5-dikén Désházi Dobai András középszolnoki szolgabiró s Lelei Kaplyon Ferencz, ugyanezen vármegyei perceptor előtt Hadad várában egy biharvármegyei bogyoszlai parasztember arra esküszik meg, hogy Wesselényi István özvegyének, Lónyay Annának lesz 12 napos jobbágya. 1668-ban előbb Kemény János, majd Wesselényi István özvegye, Lónyai Anna anyai indulatából a hadadi jószágot a hozzátartozó falvakkal, városokkal s jövedelmekkel együtt átbocsátotta ugyan Wesselényi Pálnak,* de 1669 julius 11-dikén Lónyai Anna szolgája kijelenti, hogy asszonya fentartja {90.} jogát ama javak visszafoglalhatására.* 1677 szeptember 19-dikén pedig a hadadi és zsibói egész jószágot tartozékaival együtt feleségére, Béldi Zsuzsánnára íratja át Wesselényi Pál 10,000 forintban. 1690 előtt Wesselényi Pál 16,000 forintig adósnak vallotta magát s többek között a hadadi jószágát is lekötötte meghíhatatlanúl nejének, Béldi Zsuzsánnának.*
1761 julius 22-dikén a hadadi ősi javak (aviticum) megnyerése végett is tiltakozik Wesselényi Farkas a kolozsmonostori konvent előtt.*
A XVII. század közepe táján Kemény Jánossal akadt egy kis birtokper.
1646 deczember 12-dikén tanúvallatás szerint a Hadadhoz való Nagy erdőt, a melyért «most Kemény János uram veszekedni akar», a sárkányárkáig Hadad várához békességesen birták, a rákosiaknak, terebesieknek s németieknek semmi közük sem volt hozzá, marhájoknak nem volt szabad ott járni, a mikor fizetésért bocsátották oda a hadadi urak. A bogdándi szőlőhegyen felűl is a Sásás tó bérczeig levő erdő szintén közös volt a hadadi urakkal egész a Farkas orráig, illeve az ez alatt levő hídig, (Korond hídja). «Tudjuk, mikor szekereskedtünk, ha azon a hídon általszaladhattunk, a más parton levő harminczadosoktól semmit sem féltünk, mert hadadi határ volt».*
| 1. A vár fekvése, épületei, fölszerelése. | TARTALOM | 3. Adózás. Jobbágynépesség. Törvénykezéseik s szolgálmányaik. Gazdasági állapot. |