Erdei | TARTALOM | Erdélyi püspök |
1354-ben szatmárvármegyei szolgabírák jelentik I. Lajos királynak, hogy Erdélyi Jakab, szatmárvármegyei alispán szakácsii jobbágyán hatalmaskodást követett el Kegyei János.* 1354 október 17-dikén Szakácsi Erdély Gergely fia Erdély Jakab, tiltakozik, hogy Csugi Imre fia Péter, rokonai s mások Szakácsi, Gyúró, Kegye, Csög birtokait elfoglalják.* 1374-ben a váradi káptalan előtt a Szakácsii Erdélyi Gergely fia, Jakab (Jacobus filius Gregorii Erdély dictus de Zakachy) bejelenti: a) a Csögi Imre fiát Pétert (Chugy), hogy az ő Csög (Chug) nevű birtokát a nevére támaszkodva erőszakosan elfoglalja s bitorolja; b) a László fiait, Miklóst és Lászlót; az unokatestvéreit, a János fiait, Szentmiklósi Mihályt és Jánost (de Zenmichlós); a Szentkirályi Mihály fiát, Jakabot, hogy ez az ő Szakácsi nevű birtokában foglalt magának le jószágot s határjeleket állít fel az Elek fiával, Lóránddal a Szakácsi birtok területén; c) Poch Jakabot; Jánost és Mártont a Csoma (Hama, Chama) fiát, a kik szin birtokot foglaltak; d) a Bakó (Bakow) fiát, Jánost; Pétert a Synka fiát; a Chure fiát Pétert, a Péter fiait, Mátyást és Domokost; a Szopri (de Zupuri) Dénes fiát, Jánost; a Márton fiát, Jánost, s ennek a Jánosnak a fiait: Lászlót, Jakabot, Pétert, Jánost, Andrást és Mihályt; a Simon fiait: Lőrinczet és Jánost s e Lőrincznek a fiát, Pált s még több mást, a kik javait elfoglalták Kegye birtokban s ott tartózkodnak: {431.} vagy pedig Szakácsi és Gyúró határán foglaltak el birtokot s állítottak fel határköveket vagy ők maguk egyedül, vagy atyjaikkal együtt. Tiltakozott ellenök a váradi káptalan előtt addig is, míg a törvény előtt szükséges lépéseket megtenné.*
1441 deczember 4-dikén néhai Erdély Bálint leánya, Barla – úgy látszik – zálogba veszi tizenöt arany forinton Odi Pocs Demeter Od birtokrészét, kivéve ezen Demeter leányának, Ilonának a jogát.* Bálint leánya, Barla azok között volt, a kik eltiltották Od birtokuk jogtalan visszatartásától Odi Pétert meg Kusalyi Jakcsi Györgyöt és ifjú Lászlót.*
1483 jan. 19-dikén Kemeri Erdely László és testvére (frater carnalis) Kémeri Gergely birtokaikban kölcsönös birtoklást s örökösödést fogadnak.* Atyjok Péter, a kitől Kémeren udvarház maradt.
1597-ben Erdélyi Dorottya Gencsi János özvegye.*
1614-ben Somkereki Erdélyi Borbála Kpai András neje,* egy Erdélyi Borbála 1642-ben Hídi Gergely özvegye.* Somkereki Erdély Miklós (1473) L. Zsombori.
1639 nov. 4-dikén Erdélyi János, lompérti lakos, zálogba adja öcscsének, Istvánnak, az ilosvai határban levő szőlőjét.* 1645 jun. 7-dikén (Erdéli János) jelen volt egy ilosvai szőlő elzálogosításánál.*
1641-ben Erdélyi Györgygyel és Istvánnal perben állott Sándorházi István és felesége Dobai Zsófia (alias Banga) – Szatmár vármegye alispánjai s szolgabírái igazolása szerint – némely, a szatmárvármegyei részben eső ilosvai részjózság iránt.*
1642-ben Erdéllyi István aláírt egy csereszerződést ilosvai {432.} földek tárgyában.* 1645 jun. 7-dikén (Erdéli István) zálogbavesz Kereki Páltól egy ilosvai szőlőt.* 1651 február 25-dikén (Erdéllyi István) aláírta Dobai Miklós végrendeletét.* 1655 decz. 16-dikán (Erdélyi István) zálogba vesz Bereczki Pétertől egy ilosvai szőlőt;* Ilosvai Erdélyi István 1656–1688. krasznavármegyei hites assesor. 1670 jan. 15-dikén Erdellyi István elzálogosít egy ilosvai curialis telket és egy hozzá tartozó jobbágyot Gencsi Zsigmondnak és nejének, Filep Erzsébetnek szabad építhetés mellett.* 1689 jun. 21-dikén Erdélyi István (ilosvai jobbágyai tanúskodnak az Ilosván és Lompérton tartott tanúvallatásnál.* István 1705 márcz. 19-dikén Rethegen kelt levele szerint zálnoki, csalánosi (csinalyas, sic!), a kövespusztai és égerháti kis pusztáját, mivel ő igen messze van tőlük, sógorának Guthi Farkasnak a gondviselésére bízta.*
Ilosvai Erdélyi György (G. Erdelÿ de Ilosva) 1643-ban Kraszna vármegyében viceispán.* 1646 ápr. 11-dikén (Erdeli György) aláírt egy egyezséget, melyet Kereki András és Petkes Istvánné kötöttek.* 1649 május 23-dikán (Erdélyi György) Visszabocsátja Petkes Istvánnak azon két ilosvai szántóföldet, a melyeket Kereki Páltól bír zálogban.* 1666 decz. 29-dikén (Erdéllyi György) zálogba veszi Sándorházi Ferencz babuktelki puszta praediumbeli és majádi erdőbeli részét.*
Erdélyi György, krasznavármegyei ilosvai lakos, «a mi Kegyelmes Urunk ő nagysága kállai várához járandó harminczadjának főharminczadosa» 1657 márczius 7-dikén – két krasznavármegyei assessorral együtt – Sándorházi István s neje Dobai Zsófia krasznavármegyei ilosvai nemes udvarháznál, ezek végrendelkezésénél volt jelen.*
1659-ben Erdélyi Suska Guthi Miklós neje.*
{433.} 1660 ápr. 3-dikán Erdélyi Zsigmond aláírt egy szerződést lompérti vámbeli rész elzálogosítása tárgyában.*
1665 okt. 27-dikén Erdélyi Miklós, mint királyi előttemező szerepel egy szécsi jobbágy eladásánál.* 1667 julius 4-dikén (Ilosvai Erdellyi Miklós) átengedi összes ilosvai javait Gencsi Zsigmondnak, a ki azokat szabadon bírhatja, a míg neki tetszik (ad bene placitum usque).* 1670 február 3-dikán elzálogosít egy ilosvai curialis helyet és két lompérti jobbágyot Gencsi Zsigmondnak.*
1761-ben a Bécsen lakó «Erdélyi Ferencz uramtól» kért kölcsön száz pénzt Gólyáné Haraklányi Zsuzsánna. *
Erdélyi János, mihályfalvi nemest Közép-Szolnokvármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írta ki. 1727 nov. 17-dikén Erdélyi János aláírt egy szerződést, rátoni kuria elzálogoításáról.*
1729 febr. 26-dikán nyomozzák Gencsi István, ilosvai lakos érdekében, hogy miféle Erdéllyi-jogon bírt az ilosvai határon Gencsi Zsigmond réteket és szántóföldeket.*
Erdélyi János 1731-ben szilágysomlyói római katholikus pap (administrator).
1747 febr. 25-dikén Erdélyi Ferencztől és Miklóstól egy ilosvai kuriát vesznek örök áron Gencsi Zsigmond és neje, Sebes Sára.*
1775-ben Erdélyi János Kraszna vármegye tiszti ügyésze.*
Erdélyi János 1781-ben zilahi, kraszna-utczai lakos, Erdélyi István alszeg-utczai gazda.
Id. s ifj. Erdélyi János 1790-ben somlyai adózók.
Peérből Erdélyi István és Pál, saját telkükön lakó egyházi immunis, István, más telkén lakó adózó nemesek fordúlnak elő a hadi segedelemhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírtak között.
{434.} Erdélyi Józsefet (43 éves) lovasnak vették föl a tasnádi fegyverfogható nemesek 1805-diki névsorába. Ugyanekkor Gáspár, peéri, Ferencz, szodorói és József, tasnádi nemesek homagiális esküt tettek.
1808-ban Erdélyi Mihálynak, a kit gyalogosnak írt ki Kraszna vármegye, 1/5 antiqua jobbágytelke volt Rátonban.
Erdei | TARTALOM | Erdélyi püspök |