Erdélyi

1354-ben szatmárvármegyei szolgabírák jelentik I. Lajos királynak, hogy Erdélyi Jakab, szatmárvármegyei alispán szakácsii jobbágyán hatalmaskodást követett el Kegyei János.*Zichy Okt., II. k. 551. l. 1354 október 17-dikén Szakácsi Erdély Gergely fia Erdély Jakab, tiltakozik, hogy Csugi Imre fia Péter, rokonai s mások Szakácsi, Gyúró, Kegye, Csög birtokait elfoglalják.*Anjouk. Okt. VI. 243. l. 1374-ben a váradi káptalan előtt a Szakácsii Erdélyi Gergely fia, Jakab (Jacobus filius Gregorii Erdély dictus de Zakachy) bejelenti: a) a Csögi Imre fiát Pétert (Chugy), hogy az ő Csög (Chug) nevű birtokát a nevére támaszkodva erőszakosan elfoglalja s bitorolja; b) a László fiait, Miklóst és Lászlót; az unokatestvéreit, a János fiait, Szentmiklósi Mihályt és Jánost (de Zenmichlós); a Szentkirályi Mihály fiát, Jakabot, hogy ez az ő Szakácsi nevű birtokában foglalt magának le jószágot s határjeleket állít fel az Elek fiával, Lóránddal a Szakácsi birtok területén; c) Poch Jakabot; Jánost és Mártont a Csoma (Hama, Chama) fiát, a kik szin birtokot foglaltak; d) a Bakó (Bakow) fiát, Jánost; Pétert a Synka fiát; a Chure fiát Pétert, a Péter fiait, Mátyást és Domokost; a Szopri (de Zupuri) Dénes fiát, Jánost; a Márton fiát, Jánost, s ennek a Jánosnak a fiait: Lászlót, Jakabot, Pétert, Jánost, Andrást és Mihályt; a Simon fiait: Lőrinczet és Jánost s e Lőrincznek a fiát, Pált s még több mást, a kik javait elfoglalták Kegye birtokban s ott tartózkodnak: {431.} vagy pedig Szakácsi és Gyúró határán foglaltak el birtokot s állítottak fel határköveket vagy ők maguk egyedül, vagy atyjaikkal együtt. Tiltakozott ellenök a váradi káptalan előtt addig is, míg a törvény előtt szükséges lépéseket megtenné.*Nagyv. Múz. Bl.

1441 deczember 4-dikén néhai Erdély Bálint leánya, Barla – úgy látszik – zálogba veszi tizenöt arany forinton Odi Pocs Demeter Od birtokrészét, kivéve ezen Demeter leányának, Ilonának a jogát.*Dl. Km. Prot. AB: mn. P. 90. nr. 4. áthúzva. Bálint leánya, Barla azok között volt, a kik eltiltották Od birtokuk jogtalan visszatartásától Odi Pétert meg Kusalyi Jakcsi Györgyöt és ifjú Lászlót.*U. o. p. 91. nr. 1. áthúzva.

1483 jan. 19-dikén Kemeri Erdely László és testvére (frater carnalis) Kémeri Gergely birtokaikban kölcsönös birtoklást s örökösödést fogadnak.*Dl. 36,396. Km. Prot. 1. pag. 45. nr. 1., Dl. 26,438. V. ö. Csánki, I. k. 587. l. Atyjok Péter, a kitől Kémeren udvarház maradt.

1597-ben Erdélyi Dorottya Gencsi János özvegye.*Gencsi-lt. nr. 1052.

1614-ben Somkereki Erdélyi Borbála Kpai András neje,*Orsz. lt. Gyulaf. Kápt. VII. Lib. Reg. fol. 123. és GKG. C. fasc. 1. egy Erdélyi Borbála 1642-ben Hídi Gergely özvegye.*Szgy. Somkereki Erdély Miklós (1473) L. Zsombori.

1639 nov. 4-dikén Erdélyi János, lompérti lakos, zálogba adja öcscsének, Istvánnak, az ilosvai határban levő szőlőjét.*Nagyv. Múz. Blt. 1645 jun. 7-dikén (Erdéli János) jelen volt egy ilosvai szőlő elzálogosításánál.*Gencsi-lt. nr. 1315.

1641-ben Erdélyi Györgygyel és Istvánnal perben állott Sándorházi István és felesége Dobai Zsófia (alias Banga) – Szatmár vármegye alispánjai s szolgabírái igazolása szerint – némely, a szatmárvármegyei részben eső ilosvai részjózság iránt.*Szgy.

1642-ben Erdéllyi István aláírt egy csereszerződést ilosvai {432.} földek tárgyában.*Gencsi-lt. nr. 744. 1645 jun. 7-dikén (Erdéli István) zálogbavesz Kereki Páltól egy ilosvai szőlőt.*U. o. nr. 1315. 1651 február 25-dikén (Erdéllyi István) aláírta Dobai Miklós végrendeletét.*U. o. nr. 925. 1655 decz. 16-dikán (Erdélyi István) zálogba vesz Bereczki Pétertől egy ilosvai szőlőt;*U. o. nr. 40. Ilosvai Erdélyi István 1656–1688. krasznavármegyei hites assesor. 1670 jan. 15-dikén Erdellyi István elzálogosít egy ilosvai curialis telket és egy hozzá tartozó jobbágyot Gencsi Zsigmondnak és nejének, Filep Erzsébetnek szabad építhetés mellett.*U. o. nr. 24. 1689 jun. 21-dikén Erdélyi István (ilosvai jobbágyai tanúskodnak az Ilosván és Lompérton tartott tanúvallatásnál.*Nagyv. Múz. Blt. István 1705 márcz. 19-dikén Rethegen kelt levele szerint zálnoki, csalánosi (csinalyas, sic!), a kövespusztai és égerháti kis pusztáját, mivel ő igen messze van tőlük, sógorának Guthi Farkasnak a gondviselésére bízta.*Szgy.

Ilosvai Erdélyi György (G. Erdelÿ de Ilosva) 1643-ban Kraszna vármegyében viceispán.*U. o. 1646 ápr. 11-dikén (Erdeli György) aláírt egy egyezséget, melyet Kereki András és Petkes Istvánné kötöttek.*Gencsi-lt. nr. 1307. 1649 május 23-dikán (Erdélyi György) Visszabocsátja Petkes Istvánnak azon két ilosvai szántóföldet, a melyeket Kereki Páltól bír zálogban.*U. o. nr. 1305. 1666 decz. 29-dikén (Erdéllyi György) zálogba veszi Sándorházi Ferencz babuktelki puszta praediumbeli és majádi erdőbeli részét.*U. o. nr. 899. más.

Erdélyi György, krasznavármegyei ilosvai lakos, «a mi Kegyelmes Urunk ő nagysága kállai várához járandó harminczadjának főharminczadosa» 1657 márczius 7-dikén – két krasznavármegyei assessorral együtt – Sándorházi István s neje Dobai Zsófia krasznavármegyei ilosvai nemes udvarháznál, ezek végrendelkezésénél volt jelen.*Szgy.

1659-ben Erdélyi Suska Guthi Miklós neje.*Szgy.

{433.} 1660 ápr. 3-dikán Erdélyi Zsigmond aláírt egy szerződést lompérti vámbeli rész elzálogosítása tárgyában.*Gencsi-lt. nr. 895.

1665 okt. 27-dikén Erdélyi Miklós, mint királyi előttemező szerepel egy szécsi jobbágy eladásánál.*U. o. nr. 37. 1667 julius 4-dikén (Ilosvai Erdellyi Miklós) átengedi összes ilosvai javait Gencsi Zsigmondnak, a ki azokat szabadon bírhatja, a míg neki tetszik (ad bene placitum usque).*U. o. nr. 31. 1670 február 3-dikán elzálogosít egy ilosvai curialis helyet és két lompérti jobbágyot Gencsi Zsigmondnak.*U. o. nr. 26.

1761-ben a Bécsen lakó «Erdélyi Ferencz uramtól» kért kölcsön száz pénzt Gólyáné Haraklányi Zsuzsánna. *Szgy.

Erdélyi János, mihályfalvi nemest Közép-Szolnokvármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írta ki. 1727 nov. 17-dikén Erdélyi János aláírt egy szerződést, rátoni kuria elzálogoításáról.*Gencsi-lt. nr. 962.

1729 febr. 26-dikán nyomozzák Gencsi István, ilosvai lakos érdekében, hogy miféle Erdéllyi-jogon bírt az ilosvai határon Gencsi Zsigmond réteket és szántóföldeket.*U. o. nr. 84.

Erdélyi János 1731-ben szilágysomlyói római katholikus pap (administrator).

1747 febr. 25-dikén Erdélyi Ferencztől és Miklóstól egy ilosvai kuriát vesznek örök áron Gencsi Zsigmond és neje, Sebes Sára.*U. o. nr. 285.

1775-ben Erdélyi János Kraszna vármegye tiszti ügyésze.*U. o. nr. 1301.

Erdélyi János 1781-ben zilahi, kraszna-utczai lakos, Erdélyi István alszeg-utczai gazda.

Id. s ifj. Erdélyi János 1790-ben somlyai adózók.

Peérből Erdélyi István és Pál, saját telkükön lakó egyházi immunis, István, más telkén lakó adózó nemesek fordúlnak elő a hadi segedelemhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírtak között.

{434.} Erdélyi Józsefet (43 éves) lovasnak vették föl a tasnádi fegyverfogható nemesek 1805-diki névsorába. Ugyanekkor Gáspár, peéri, Ferencz, szodorói és József, tasnádi nemesek homagiális esküt tettek.

1808-ban Erdélyi Mihálynak, a kit gyalogosnak írt ki Kraszna vármegye, 1/5 antiqua jobbágytelke volt Rátonban.