A BÁNFI-CSALÁD. (Bánfy. Bánffi. Bánffy.) | TARTALOM | A DRÁGFI-CSALÁD. (Drágfy, Drágffi, Drágffy.) |
A Bánfiak mellett mindjárt a Báthoriak azok, a kik Kraszna vármegyében a legfőbb szerepet vitték. A Báthori-család valószínüleg a Gutkeled nemzetségből származik. Első, ismeretes ősük Bátor Opos, a csehországi háboruban szerepel, melyet Salamon király a vezérek kiséretében 1069-ben indított. Midőn ugyanis egy cseh városhoz értek, ott egy óriás termetű cseh vitéz párbajra hívta ki a magyarokat. Bátor Opos, a Márton fia szállt vele szembe és az övé lett a győzelem.* Bátor Opos volt az, ki a Mogyoród és Czinkota táján vívott csatában a menekülő Salamonnak vitéz karjával utat nyitott, hogy a Szigetfőnél átkelhetett a Dunán és Mosonba érhetett.*
1133-ban a Borics trónkövetelővel vívott csatában vitézségével kitűnt egy Báthori.*
1351-ben László, a Bereczk unokája László fiának Jánosnak a fia. Medgyesi Móricz leányának férje,* feleségével nyerte Somlyót.*
A váradi káptalan Lajos király parancsára 1352 január 8-dikán iktatta be Bereczk feleségét Annát, Medgyesi Mór leányát a leánynegyed fejében a krasznavármegyei Somlyó várba és a hozzá tartozó Somlyó, Perecsen, Csehi, Györtelek, Hidvég birtokokba.*
1353 január 30-dikán I. Lajos király László, szabolcsi {328.} ispán szolgálatait tekintetbe véve, neki és utódainak adja a krasznavármegyei Horvát és más megyebeli birtokokat.*
1364-ben Bubek István Lajos király udvarbírájának itéletlevelet ad László felesége számára Somlyó vár határát illetőleg, a mely ügyben per folyt Istvánnal és Imrével, mint Péter fiaival s másokkal.*
1372 január 30-án László nádor parancsot ad László részére, hogy Leukus (Lőkös) birtokaiból, bárhol is adattak kezéhez, a 200 arany forintnyi adósság megfizetendő.*
Anna, Szaniszló és István azok közül valók, kik 1393 május 5-dikén többek között Porcz és Somlyó, erdélyi birtokok felett kiegyeznek.* Augusztus 29 előtt Bereczk dédunokái Medgyesi Mór unokái ellen pert folytattak szépanyjuk Medgyesi Anna leánynegyedét illetőleg. Zsigmond király most kijelenti, hogy Annát Somlyó várában és a hozzátartozó birtokokban a Medgyesiek már 1378 április 24-dikén kielégítették, s az ügyben örökös hallgatást parancsol.*
Szaniszló fiának, Istvánnak fiai: János és István a maguk meg testvéreik: Miklós, Gerardus és Domokos nevében elzálogosítják a középszolnoki Somlyó, Perecsen, Csehi, Hidvég, Badacson, Györtelek, Kerestelek és Gyulakuta részbirtokokat 100 tiszta arany forintért Bátori Andrásnak.*
1414-ben János fia, Péter, másik János fia, György, Szaniszló fia István, tiltakoznak a Szántó, Tasnád, Szarvad, Szakácsi, Szentkirály, Mindszent, Kovács, Szopor, Petri, Csomaköz, Reszege, Károly s más birtokbeli nemesség és lakosok ellen bizonyos Szoldobágy birtokhoz tartozó erdők elfoglalása miatt.*
1415 szeptember 25-én László leánya Erzsébet rokoni szeretetből Szaniszló István fiának és György, János, Antal és {329.} Barnabás fiainak adja a krasznavármegyei Somlyó vár és tartozékaiban levő birtokrészeit.*
1416 május 15-dikén György fia János és Ilosvai István fiai Gilbert és János között meghatárolják Ilosva, Lompért és Hosszúmező birtokokat.*
1417-ben vizsgálat folyik Szaniszló fia István részére, Kusalyi Jakcsi György fia János ellen, a Perecsen birtokról elhajtott tíz ökör és két ló tárgyában.*
1410-ben a Báthori nemzetség bírta Kegyét.* 1417-ben Istvánt, továbbá Benedeket, Tamást, Mihályt, Jánost és Bertalant (mfci) beiktatják Magyar-Kegye, Oláh-Kegye és Váralja-Kegye birtokokba, a melyek előbb Közép-Szolnokhoz tartoztak, ekkor azonban Szatmár vármegyében vannak.*
1422-ban Szaniszló fia István részére vizsgálat folyik, Barsy Miklós Kraszna vármegye alispánja ellen, ki előbbinek életére tört és ugyanaz ellen, valamint a vármegye szolgabirói ellen, kik Kerestelek birtokát el akarták pusztítani.*
1425-ben vizsgálat van István, Tamás, Mihály, János, Bertalan fivérek részére, Dengelegi Zsigmond ellen, előbbinek egy Erdélybe utazó jobbágyának és lovának megsebesítése iránt.*
1430-ban Szaniszló fia István és fiai, László, György, Péter, Mátyus, György unokái, János fiai, György és Mihály megidézik Dose fia Gergely özvegyét, mert ez a Somlyó birtokot illető összes iratokat magánál tartotta.*
1435-ben István, a Szaniszló fia és György, a János fia ellen pert folytatnak Kusalyi Jakcs László fiai: László és András meg Thallóczi Ferenczné Jakcs Heléna a krasznavármegyei Perecsen, Somlyó, Csehi, Hidvég, Györtelek, Kerestelek és más a Somlyó várához tartozó javakért. A nádor a váradi káptalant kéri az ügy megvizsgálására.*
{330.} 1439-ben Istvánt (mfic.) és fiait: Lászlót, Györgyöt és Mátyást beiktatják a középszolnoki Somlyó részbirtokba.*
1444-ben a várnai csatában esett el István országbiró. Ő hordozta az ország nagy zászlóját. Ennek a fiát Istvánt 1468-ban nevezte ki Mátyás király erdélyi vajdává.*
1445 október 25-dikén Szaniszló fia István a maga és fiai: György, István, Mátyus, János, Miklós meg János fia László nevében tiltakozik az ellen, hogy Somlyó birtokukból elfoglalt egy részt Losonczi Bán fia István és a Somlyóhoz tartozó némely birtokokon határjeleket állított fel.*
A kolozsmonostori konventnek 1461 szeptember 20-diki kikiáltó levele szerint Mátyust a hadadi, kusalyi, újlaki piaczokon Béltheki Drágfi Bertalan ellen Guthi Ország Mihály nádor parancsára kikiáltással megidézték.*
1473 október 26-dikán György néhai fiának, Jánosnak néhai Homonnai Margittól született leánya, Hedvig, Zsombori Tamás özvegye.*
1519 okt. 8-dikán II. Lajos átírja Palóczi Mihály nádor 1435 április 21-dikén kelt perhalasztását és Hédervári Lőrincz nádor 1447 június 21-diki itéletét Miklós fia, István és János fia, János, másrészt Bélteki Drágfi János közti perben a krasznavármegyei Somlyó vár és Perecsen, Somlyó, Csehi, Hidvég, Győrtelek, Kerestelek tartozékaiba való iktatás és ez elleni tiltakozás tárgyában.*
1448-ban Lászlót (mfc.) és fiutódait beiktatják a középszolnoki Ladok és Keresztúr praediumokba meg a krasznavármegyei Maladé és Szoros birtokokba.*
{331.} 1451-ben Szaniszló fia István részére itélkeznek, Kusalyi Jakcsi László fiai, András és László ellen, Hadad, Nádasd, Bogdánd, Ujlak, Babocsa, s más birtokokat illetőleg* .
1458-ban vizsgálat van Szaniszló unokái István fiai, László, Mátyus, István, János, Miklós részére, Suthakujlaki János ellen, ki előbbiek Badacson középszolnoki birtokát felgyújtotta és előbbi Lászlót halálra kereste.*
Andrást és Istvánt, kik elfoglalták Mihályfalvi Györgynek két girolti jobbágyát és a maguk majtényi meg szentmiklósi jószágára költöztették, megidézik.*
István fiai: László, Mátyás, István, Demjén és Gerhard meg Bánfi István, László, János, András és Mihály elintézik a közöttük Goroszló, Perecsen s más birtokokra nézve felmerült viszályokat.*
1459 szeptember 19-én Szaniszló fia István levelet kap Kusalyi Jakcs Györgytől, a melyben ez tudatja vele fivérének, Kusalyi Jakcs Lászlónak meggyilkoltatását.*
1460-ban vizsgálat van Szaniszló unokái, István fiai, István, János, Miklós, Domonkos, Gellért javára, Hadadi Jakcsi Péterné Potentiána ellen, ki a leánynegyed iránt való kielégítése után bizonyos irományokat magánál tartott, sőt azokat eladta és elhalt fivérének, János fiának, Lászlónak pecsétjét magával hordozza és egy perecseni jobbágyot a maga varsolczi jobbágyaival megveretett.*
1461-ben Andrást, Istvánt, Lászlót és Pált (mfci) beiktatják a középszolnoki Somlyó, Perecsen, Hidvég, Csehi, Györtelek, Kerestelek, Gyulakuta, Badacson birtokokba és a hidvégi adóba.*
1464-ben Szaniszlót bizonyos itélet alapján be akarták iktatni Kusalyi Jakcs János fia, György ellenében Hadad birtokba adózósi joggal, Vicsa, Menyő birtokokba, Udvarhely {332.} birtokba adózási joggal, Korond, Babocza, Tótfalu, Szélszeg, Chanálos, Godonyách, Örményes, Kelencze, Náprád, Goroszló és több más vármegyebeli birtokba, de Jakcs emberei, ellenség módjára, megakadályozták.*
1465-ben vizsgálat van Szaniszló fiai, Miklós, János részére, Jakcsi Péter és fia Ferencz, László özvegye, Potentiána, Jakcsi Péterné ellen, kik Perecsen középszolnoki birtokról negyven ökröt hajtottak el.*
A szentjobbi apátság 1469 április 29-diki bizonyságlevele szerint András, István, Pál, László, Miklós fivérei nevében is, több birtokot új határjelekkel látott el. Ezek közt előfordúl: Papréthe mező, egy kis sziget a Kraszna folyón, Anyatava háta hely, Anyatavató,* mely ma érszentkirályi határrész.
1469-ben Szaniszló fiai és L. Bánfi István fiai kölcsönös hatalmaskodási ügyeikre vonatkozólag kibékűltek egymással a király kuriájában.
Szaniszló unokája, István fia Miklós egyike azoknak, a kik között 1470 május 18-dikán vizsgálatot tart a szentjobbi konvent a középszolnoki Kerestelek, Csehi és Gyulakuta birtokokon elkövetett hatalmaskodásért.*
1471-ben vizsgálat folyik Miklós és Domonkos részére, Komjáti Porkoláb György, Ráthoni Lőrincz, Daróczi Miklós, Nagyfalusi Bán István fiai, László, János, György, Mihály, András váradi kanonok, Sámsoni Pál, Albert, Kémeri János, Ráthoni Nagy Albert, Horváthi Peres László, Horváthi Báldoni György ellen, kik előbbieknek a nagyfalusi vásárról visszatérő perecseni jobbágyaitól nyolc ökröt elvettek.*
1476 október 30-dikán Miklós és János nevében Perecseni Pap Márton tiltakozik az ellen, hogy a krasznavármegyei Újlak, Maladé és Szoros birtokokba be akarják iktatni Parlagi Györgyöt és Károlyi Jánost.*
{333.} 1480 június 2-dikán Miklós és Geréb László jobbágyai között, a Nagyfalu birtokon való zavargásokról szóló pert Mátyás király elhalasztja.*
1481-ben vizsgálatot tartanak Miklós érdekében 1. Csáki Benedek és Miklós váradi prépost ellen, a kik előbbinek Somlyó birtokáról ökröket hajtattak el Ábrány birtokukra; 2. Iklódi Mihály ellen, a ki megölte fenti Báthorinak egy barátját.*
Somlyai Báthori Miklósnak és Zsigmondnak és testvéreiknek a jobbágyai és szolgái, a kik a Somlyóhoz tartozó krasznavármegyei Kalózthelek,* és Hidvég falvakban laktak, 1481-ben Kalózthelek és Kémer községek között megrohantak egynéhány debreczeni kereskedőt, a kik a nagyfalusi vásárról hazafelé mentek. Kettőt megöltek, a többieket félholtra verve mindenükből kifosztották. Debreczen város biráinak és esküdteinek a felterjesztése alapján megrendeli Mátyás király Közép-Szolnok, Szatmár, Bihar és Kraszna vármegyék főispánjainak, alispánjainak és szolgabiráinak a tettesek kinyomozását, a kik a vizsgálatot és a nyomozást meg is indítják. Bihar vármegye két kiküldött szolgabirája: Nagy Márk (de Komád) és Bayoni György (de Bochth) Kalóztelek czintermében végzik a vallatásokat, a tanukat előbb megesketik. A tanuvallomások alapján a Somlyai Báthoriak szolgái és jobbágyai közül vádlottak: Maruska György, Rosky vagy Roska István és János, Márkus Péter; a Thaan István fiai: Briccius, más néven Barczan, Thana Mihály és Péter és egy másik Tana Mihály, a Thana István veje; Hidvégi Tamás fiai (de Hydweg); Mihály és István; Kalmár György; Zarándi János és hidvégi szolgái: Báldoni György és Mihály; két Gavrilla nevű oláh ember; Kaluda György, Modwan Péter, Doma Barcza, Sperens György, a Ferencz vajda fia; Nagy {334.} Mihály, Banyola; Wancza Péter veje István és Péter; Gancha Mihály és egy János nevű ember (de Kerestelek, «quidam Johannes»). A debreczeni kereskedők, a kiket megemlít az oklevél: Fejes Pál, Nagy Péter, Szél Simon, Czene György, Thar András és Forthes Miklós (de Alba). A tanuvallomásokból az is kitünik, hogy – a mint saját jobbágyai beszélik – maga Miklós szöktette meg jobbágyai közül a legfőbb bünösöket a törvény keze elől, tanácsolta nekik, hogy a míg az ügy elcsendesedik, menjenek el az ő birtokáról s vonják meg magukat valahol. Ez 1481-diki oklevél Miklós oláh vajdáiról (waywodae wolachiales) is tesz említést, a kiket a Báthori officialisa, Zarándi János összehivott Somlyóra, hogy kikérdezze őket a rablás ügyében.*
Bathor-hydweg-i Sztaniszló fia, István 1481-ben Hidvég birtokosa.*
1480-ban Mátyás király Miklós váczi püspököt engedetlenségéért megfenyíti.*
András egyike azoknak, kiknek érdekében 1483-ban vizsgálat folyik Kőrösi Zsigmond ellen, a miért elfoglalta Sámson birtokon az Abram nevű földet.*
1484 február 11-dikén a leleszi konvent Ország Mihály nádor parancsára Domokos egyik fiát Zálnok és Csalános középszolnoki birtokokba iktatja.*
1487-ben János, Miklós, Domonkos és Zsigmond perbe idézik Medgyesaljai Lászlót és Istvánt a krasznavármegyei Ujlak birtok miatt.*
1490-ben Andrást (mfc.) beiktatják a biharvármegyei Bályok, Sirmező, Almás, a középszolnoki Szarvad, Szent-Miklós részbirtokokba és Elmed, Poklosthelek, Rácz, Kékecz, Ujfalu, Pósahalma praediumokba.*
{335.} 1492 október 13-dikán András zálogba veszi Ilosvai Gerberth Tamás Ilosva, Lompért, Hosszúmező, Mojád, Derzsida, Szoldobágy és Babutheleke falvakbeli birtokait.*
1493-ban meghagyják, hogy Miklóst és Domonkost (egr.) helyezzék vissza a krasznavármegyei Ujlak, Szoros és Maladé praediumokba.*
Ugyanekkor Jánost és Zsigmondot (mfci) is beiktatják ezekbe a praediumokba.3
Miklós egyike azoknak, kiknek érdekében vizsgálatot tartanak Gerbed Tamás, Sarmasági András és János, Kémeri Nagy Imre, Vajai Balázs és fiai: Dávid, Imre, Ábrahám, Miklós, Pál ellen a középszolnoki Kerestelek, Hidvég és a krasznavármegyei Ilosva birtokokon elkövetett hatalmaskodásokért.*
Ulászló király meghagyja 1496 deczember 7-dikén a kolozsmonostori konventnek, hogy Andrást és Zsigmondot érdemeikért vezessék Varsolcz és Gyetvir (?) krasznavármegyei birtokokba.*
1504-ben István (egr.) megidézteti Szécsi Mártont és fiait: Jánost, Bertalant, és Pétert meg Szécsi Fórist, a kik visszafoglalták Szécs birtok határán a Zőlőmak, Veressel, Erdőberke és Szent György mezeje nevű földeket meg egy ottani részbirtokot.*
1508-ban Sztanislai István kapja Bánfi Jánosnak krasznavármegyei Valkóvár, Zovány, Kraszna s más birtokait, de azon feltétellel, hogy Bánfi Zsófia menyasszonyi hozományát és az őt megillető leánynegyedet adja ki.*
1510-ben Gergely, István és András (mfci) megveszik Császári Szele Istvántól 1000 arany forint örök áron a középszolnoki Menyő, Baksa, Szakácsi, Babatelek, Szoldobágy, Derzsida, Mojád meg a krasznavármegyei Lompért, Ilosva és Hosszúmező részbirtokokat.*
{336.} 1515-ben Istvánt beiktatják a krasznavármegyei Nagyfalu birtokba.*
1516 julius 6-dikán Losonczi Bánfi István, László, Péter, András és Kristóf meg Bátori Szaniszlófi Miklós és István megosztozkodnak néhai Bánfi János néhai fia, ifj. János Balla, Baksa és a dobokavármegyei Földvár birtokán. A nevezett Szaniszlófiak anyja, néhai id. Bánfi János leánya, Zsófia.*
1519-ben Bánfi László fia Miklós és Báthori István keresetet indítanak L. Bánfi István ellen, mert ez az említett Bánfi Lászlótól zálogban birt Magyar- és Oláh-Valkó, Váralja, Alsó- és Felső-Jaáz, Alsó- és Felső-Gyümölcsénes, Bagolyfalva, Elyűs, Detrehem, Halmosd, Uj-Vágás és Fűzes részbirtokokat a zálogösszeg visszafizetése után sem akarja visszabocsátani; ezért a konvent és királybiztos elé idézik utóbbit.*
1522 előtt S. István Erdély helyettes vajdája zálogba vette Bánfi Miklós krasznavármegyei Kraszna birtokát 150 frtért.*
1523-ban István, Bernát, Gábor és Kristóf rokonai nevében Nagyfalusi Bánfi Miklós tiltakozik az ellen, hogy özv. Csetneki Ferenczné Katalin eladja, vagy elzálogosítsa a krasznavármegyei Goroszlót és tartozékait, miket Csetneki Bánfi Gáspárra s legközelebbi rokonaira hagyott.*
1537-ben István fiait: Andrást, Kristófot és Istvánt beiktatják a krasznavármegyei Balla, Baksa és Pecsely possessiokba és Kraszna, Bogdánháza, Reghpatak, Vayfalva, Boronamező, Bagolyfalu, Csizér, Boján, Tótfalu, Ballaháza, Alsó- és Felső-Bán, Szék, Tusza, Fűzes, Új-Vágás, Oláh-Valkó, Felső- és Alsó-Kaznacs, Zovány, Magyar-Valkó, Alsó- és Felső-Jaáz, {337.} Alsó- és Felső-Gyümölcsénest, Alsó-Bagolyfalva, Elyűs (Eölves), Detrehem, Halmosd, Bucsum portiok és possessiokba. Ha Bánfi István ennek ellenmond, ellenmondását a váradi káptalannak adja át.*
1529-ben István, erdélyi vajda leánya, Anna nőül ment Drágfi Gáspárhoz.*
1530 május 3-dikán János király helybenhagyja azon alapítványokat, melyek fejében István és Bánfi László Máron birtokukat, a nagyfalusi pálos-remeték klastromának ajándékozták.*
1533 szeptember 27-dikén született (Somlyón) Somlyói Báthori István,* a kit Zápolya erdélyi vajdává nevezett ki igen korán. 1571-ben Erdély fejedelmévé, 1576-ban lengyel királylyá választották.
1534-ben István érdemeiért özvegyének Telegdi Katalinnak s fiának Andrásnak s utódaiknak adományozta János magyar király a krasznavármegyei Goroszló birtokot és tartozékait.* 1537-ben János király meghagyja a váradi káptalannak, hogy tegyen jelentést István, néhai erdélyi vajda András, Kristóf, István fiainak Balla, Baksa, Pecsely s más birtokokba iktatásáról, ezt a jelentést a káptalan eddig Bánfi Istvánnak úgy a maga, mint fivérei nevében tett ellentmondása miatt elmulasztotta.
András 1540-ben a váradi káptalan előtt elcseréli a krasznavármegyei Magyar-Kaznacs szántóját Nagyfalvi Losonczi Bánfi Miklós kolozsvármegyei Hódmező szántóföldjével.*
András, Szatmár és Szabolcs vármegyék főispánja elfoglalta volt Somlyai Báthori Andrástól a krasznavármegyei Bagos és Hosszúaszó birtokokat, a melyekben 1556-ban Swraklyn-i {338.} Pettrowyth Péter helytartó megerősíti azután a jogos tulajdonost.*
Ferdinánd király erre vonatkozólag azt hagyja meg Kraszna vármegyének, hogy ezekről a birtokokról, melyek András Szatmár és Szabolcs vármegyék főispánjának, Magyarország főkapitányának (supremi capitanei regni nostri Hungariae) jogos tulajdonát képezik, elismerő levelet ne adjanak; de ha azokban valami jogát tudja és ismeri, azt keresse pör útján.
1542-ben néhai István, erdélyi vajda fiai: András, Kristóf és István meg néhai Péter fiai: Imre, Elek és Gáspár megveszik 200 frton Szécsi Mihály szécsi birtokrészét a hozzá tartozó házzal, udvarházzal és más egyebekkel együtt.*
1543-ban Imre szécsi jobbágyait 1 kapuszámnyi adóval rótták meg.* 1545-ben Báthori Szaniszlófi Andrást, Kristófot és Istvánt (egr.) meginti Valkai Miklósné Álmosdi Csire Petronella, hogy adják ki a krasznavármegyei Somlyóvár és város, Perecsen, Hidvég, Újlak, Győrtelek, Szoros, Csehi, Gyulakuta, Puszta-Maladé, Endrefalva, Kerestelek, Badacson és más megyebeli részbirtokokból őt megillető leánynegyedet.*
1545-ban néhai Szaniszlófi István fiait: Andrást, Istvánt és Kristófot (egr.) azért idézik meg Kémeri László és János, mert amazok foglalás alapján bírják id. Kémeri János kémeri részbirtokát.* Ugyanis föntebbiek maguknak követelik Somlyó birtok tizedének ama negyedét, melyet az erdélyi püspökségtől Valkói Miklós bérelt ki. Azért utóbbi meginti a fentieket.* Istvánnak átadták az édes anyját, Zsófiát, János birtokaiból megillető leánynegyedet; sőt azonfelül István még Balla, Baksa és Goroszló birtokokat is elfoglalta.*
Sarmasági András felperes és Báthori Szaniszlófi András, {339.} Kristóf és István alperesek közül 1547-ben egyenlő részekre osztják a krasznavármegyei Balla, Pecsely, Baksa birtokokat, a Kraszna városban levő részbirtokokat, továbbá Zovány, Halmosd, Rögpatak, Tusza és Szabófalva s más birtokokat.
1547-ben István özvegyét, Katalint meg fiait: Andrást, Kristófot és Istvánt meginti Sarmasági András, hogy adjanak számot néhai Sarmasági László gyámkodásáról meg Sarmaság, Kövesd, Oláh-Kövesd, Sziget, Oláh-Korond, Girókuta, Szopor és mindkét Derzsida jószágainak kezeléséről. E javakat ugyanis legutóbb a fent megintettek kezelték.* Istvánt, Andrást és Kristófot beiktatják 14 kémeri jobbágytelekbe, Somos felébe és Doh praediumba.
1548-ban Báthori Szaniszlófi Miklós és neje, Zsófia fiának, néhai Istvánnak, fiai: András, Kristóf és István (mfci) mint alperesek megidézik Bonczhidai L. Bánfi Miklóst, Istvánt és Mihályt, Ferenczet, Jánost, Györgyöt és Kristófot, Mogyorói L. B. Miklóst, Bernátot, Lászlót, Ferenczet, Pált és Gábort, Bánfi Gáspár leányait: Borbálát és Zsófiát, Apafi Györgyné Annát és gyermekeit: Gábort és Borbálát, mint olyanokat, a kik szavatosak azon perben, melyet Sarmasági András és Valkói Miklósné Csire Petronella, mint felperesek indítottak és folytatnak a fenti Báthoriak ellen néhai Bánfi Zsófia krasznavármegyei Balla, Pecsely, Baksa birtokainak, Kraszna város, Zovány, Halmosd, Detrehem, Elyűs, Gyümölcsénes, Oláh- és Magyar-Valkó, Fűzes, mindkét Bán, Bogdánháza, Rögpatak, Tusza, Szabófalva részbirtokainak és másutt levő javainak megosztása tárgyában.* András (mfc.) új ítélet meghallgatására idézteti Kémeri Tamást, Lászlót és Jánost néhai Kémeri Mihály kémeri részbirtoka és curiája tárgyában.* Néhai István fia, András (mfc.) és Somlyóvárbeli igazgatója, Literatus Tamás azok között vannak, a kiket ugyanekkor {340.} Kusalyi Jakcsi Mihály azért idéztet meg, mert megtámadtatták mocsolyai makkos erdejét, a makkot összeszedették, bizonyos fákat határjel gyanánt kereszttel jelöltettek meg és lefoglaltatták az erdőnek egy részét a maguk számára.* Istvánnak már ismert fiai: András, Kristóf és István azok között vannak, kik ellen tiltakozik Berendi Dávid a középszolnoki Zálnok és Csanálos birtokairól szóló oklevelek ki nem adása miatt.*
Anna, a ki előbb Bélteki Drágfi Gáspár, majd Druget Antal özvegye, Kusalyi Jakcsi Mihálylyal csereszerződést köt;* majd megidézteti 1. Bánházi Domahidi Istvánt, a ki törvényes itélet alapján foglalt ugyan el az özvegytől egy domahidi részbirtokot, de jogtalanul, az itteni vámházat is meg különböző fajú csépelt gabonát; 2. Csaholyi Gáspárt és Györgyöt, a kik visszafoglalták özv. Csaholyi Miklósné Zoltán Magdolnától O.-, K.-, M.-Csaholy, Zölcze, Panit és más szatmárvármegyei részbirtokokat, az itélet értelme ellenére elfoglaltak Csenger birtokban a Szamoson egy malmot, meg ugyanitt az Izkéb nevű erdőrészecskét.*
1549-ben András zálogba veszi huszonöt forintban Ilosvai Gerbed Anna, néhai Gerbed András leánya ilosvai és lompérti részét.* Néhai Istvánnak Telegdi Katalintól született fiát, Andrást (mfc.) is megidézteti Jakcsi Mihály kusalyi makkos erdejének lefoglalása miatt.* Szaniszló András, Kristóf és István, (mfc.) Valkai Miklósné Petronella, Kisvárdai Mihályné Erzsébet és Sarmasági András megosztozkodnak a krasznavármegyei Somlyó, Perecsen, Hidvég, Sutak-Újlak, Győrtelek, Gyulakuta, Csehi, Endrefalva, Kerestelek, Badacson, Szoros, Maladé és más szabolcs- és szatmárvármegyei jószágokon.* András (mfc.) zálogba veszi 2000 frton Csaholyi Gáspár középszolnoki {341.} M.-, O.- és K.-Csaholy, Zölcze, Panit meg más szatmárvármegyei részbirtokait. Ezekről a fenti Gáspár testvére György szintén vallomást tett Báthori számára, a mit most Gáspár megerősít.* László krasznavármegyei Somlyó Perecsen, Badacson, Hidvég és más, szabolcs- és szatmárvármegyei jószágaiból leánynegyed illeti meg a fenti László leányait, Anaresi Tegzes Antalné, néhai Zsófiát, Zakoli Boldizsárné Katalint, továbbá Magdolnát és Borbálát, a kik annak kiadására meg is idézik testvérüket, Jánost.* Farkas (egr.) megidézi Báthori Szaniszlófi Imrét (egr.), a ki Perecsen birtok határán a Sósdarab nevű völgyben elfoglalt bizonyos földeket és azokat szőlőnek fogta fel.* Ugyanő megidézteti Szaniszlófi István fiait: Andrást, Istvánt és Kristófot (mfc.), a kik halastavak és malmok építésével elfoglalták a somlyói meg a gyulakúti földeket és réteket.* András részén 1 szegényt találtak Magyar-Csaholyban; 1 új házat találtak Zölczén; monói jobbágyai 4, (diós)adi jobbágyait 1, szécsi jobbágyait 2 kapuszámnyi adóval rótták meg. Imre szécsi jobbágyait 1 kapu után rótták meg adóval.*
1550-ben András, Kristóf és István testvérek megveszik Fenyérdi Ferencz krasznavármegyei perecseni udvarházát 1 szőlővel és 6 darab földdel együtt 50 forintért.* Nagyfalusi L. Bánfi Miklós újabb 50 forintot vesz föl a Kraszna városában fekvő öt birtokára Andrástól, kinek már előbb zálogosította volt azokat 50 magyar forintért.* Szaniszlófi István megegyezik Bánfi Lászlóval, Istvánnal, Péterrel, Andrással és Kristóffal ifjú L. Bánfi János krasznavármegyei birtokainak negyedére nézve oly módon, hogy ő kapja Ballát, Baksát, Földvárat tartozékaikkal együtt.* Jánost meginti Csaholyi Ferencz az iránt, hogy adja ki László krasznavármegyei Somlyó, Perecsen, Újlak, Hidvég, Badacson, Csehi, Györtelek, {342.} Szoros, Endrefalva, Kerestelek, Gyulakuta meg más, szatmár- és szabolcsmegyei jószágaiból a Ferencz anyját megillető leánynegyedet.*
1551-ben Andrásnak M.-Kaznacs birtokban szántóföldje van.* L. Bánfi István Andrásnak adja Krasznavárosában lévő birtokrészét azon feltétellel, hogy a Báthori család hagyjon fel a Bánfiak ellen folytatott perekkel s adja vissza ezeknek magyarországi és erdélyi birtokaikat.* Szaniszlófi Jánosnak Somlyó, Perecsen, Hidvég, Újlak, Szoros, Maladé, Csehi, Badacson, Györtelek, Kerestelek, Gyulakúta, Endrefalva meg más szatmár- és szabolcsvármegyei javaiból negyedet követelek Szaniszlófi Imrétől, Gáspártól, Elektől és Jánostól Gyulafi János, László és Druget Gáborné Fruzsina.* András megerősíti Somlyó Lovász Mihályt azon perecseni két hold szántó birtokában, melyet ennek ajándékul adott volt fenti András anyja, Telegdi Kata.*
1553-ban Kusalyi Jakcsi Mihály panaszt emel az ellen, hogy György, szatmári és szabolcsi főispán meg Somlyai Báthori Anna, előbb Drágfi Gáspárné, majd a fenti György nejének és első férjétől született fia, György gyámjának Cseh várabeli várnagya, Selindi János Anna és fia megbízásából magukhoz vevén a nevezett Drágfi György 41 györteleki jobbágyát, betörtek fegyveres kézzel Mutos birtokába és elhajtottak innen sok lábas marhát. A király idézést parancsol, a mit a convent teljesít is.*
1553-ban Somlyói Báthori András ilosvai jobbágyai 1, goroszlói jobbágyai 18, ballai jobbágyai 12 1/2, krasznai jobbágyai 34, baksai jobbágyai 18, bagosi jobbágyai 63, badacsoni jobbágyai 2, keresteleki jobbágyai 6, csehi jobbágyai 3, gyulakutai jobbágyai 1, ujlaki jobbágyai 4, somlyói jobbágyai 32, perecseni jobbágyai 12, maladéi jobbágyai 1, endrédfalvi jobbágyai {343.} 1 kapu után fizettek adót s részén 1 szegényt és 2 új házat találtak Szoroson.
Miklós özvegyének perecseni jobbágyait 8, somlyai jobbágyait 2 kapu után, hidvégi jobbágyait 1 1/2, badacsoni, keresteleki és györteleki jobbágyait 1–1 kapu után adóztatták meg, s részéről 1 új házat jegyeztek föl Szoroson, 1 szegényt és 1 új házat találtak Csehiben.
Farkas szorosi jobbágyai 1, badacsonyi jobbágyai 1, somlyai jobbágyai 5 1/2, perecseni jobbágyai 5, keresteleki jobbágyai 1 kapu után adóztak. Farkasnak Györteleken 3, Csehiben 1 szegénye volt.
Farkas, Miklós és Imre részén 1 új házat és 4 szegényt találtak Gyulakután.
János szorosi jobbágyait 1 kapura tették, perecseni jobbágyai 3 1/2, somlyai jobbágyai 1, csehii jobbágyai 1, hidvégi jobbágyai 1 1/2, györteleki jobbágyai 1 kapu után adóztak. Jánosnak 2 szegénye volt Keresteleken.
István zoványi jobbágyait 12 kapu után adóztatták meg.
Imre részén 1 új ház volt Maladén, újlaki jobbágyait 1, hidvégi jobbágyai 5, szoros jobbágyai 1, badacsoni jobbágyai 1, győrteleki jobbágyai 1, keresteleki jobbágyai 1, perecseni jobbágyai 14, somlyai jobbágyai 7 kapuszámnyi adót fizettek. Részéről 2 szegényt jegyeztek föl Csehiben.
Somlyai Báthori hosszúaszói jobbágyai 12, rézaljai jobbágyai 6, hidvégi jobbágyai 9, györteleki jobbágyai 4, meszesalji jobbágyai 27, valkói jobbágyai 8, lompérti jobbágyai 1/2 kapu után adóztak.
Magdolna és Dorottya tiltakoznak nemes Somlyai Szaniszlófi másként Báthori Erzsébet ellen Somlyó vára és uradalma elidegenítése tárgyában.*
Szaniszlófi Andrással, Kristóffal és Istvánnal a krasznamegyei Somlyó várára, Somlyó város, Perecsen, Hidvég, {344.} Sutak-Újlak, Györtelek, Szoros, Csehi, Gyulakuta, Puszta-Maladé, Endrefalva, Kerestelek és Badacson meg más szatmárvármegyei részbirtokokra nézve egyezséget akar kötni a női ág megrövidítésére özv. Nagymihályi Bánfi Györgyné Szaniszlófi Erzsébet, a mi ellen tiltakoznak utóbbinak gyermekei.*
1554-ben Szaniszlófi István (egr.) megidézteti Károlyi Jánost, a ki mint gyám nevelte előbbi néhai testvérének Farkasnak gyermekeit: Zsigmondot és Annát és birta ennek Somlyó, Perecsen, Hidvég, Újlak, Badacson, Győrtelek, Szoros, Endrefalva, Csehi, Kerestelek és más, szatmár- meg szabolcsvármegyei jószágait, jóllehet a gyámság Báthorit illette volna.*
1555-ben – úgy látszik – András vagy György is támaszthat jogot Drágfi György középszolnoki Cseh, Horvát, Sülelmed, Ardó, Böősháza, Udvarhely, Inó, Széplak, Égerhát, Czikófalva, Debren, Görcsön, Monó, Vicsa, Kis- és Nagy-Babocza, Nyires, Rhedefalva, Somos, Bikácza, Felső-, Alsó- és Középső-Várcza, Györtelek, Szélszeg, Aranymező, Kozla, Csokmán, Tóhát, Köőd, Kelencze, Náprád, Kis- és Nagy-Goroszló, Kucsó, Paptelek, Bréd és Mojgrád birtokaihoz, a mi ellen tiltakoznak Kusalyi Jakcsi Mihály fiai: Boldizsár, Mihály és András.*
György 1555–1556-ban Közép-Szolnok és Kraszna főispánja.
1556-ban Izabella királyné Györgynek Szabolcs, Szatmár, Közép-Szolnok és Kraszna főispánjának és Annának s örököseiknek adományozza Bélteki Drágfi György magtalan elhalálozása után ennek birtokait többek közt Közép-Szolnokban Kővárt, Cseh várát, a Paczalon, Daróczon, Görcsönben, Koltón és Katalinfalván s Kapnikbányán levő nemesi telkeket, {345.} «Kewvar et castellum Cheh simul cum curiis nobilitaribus in possessionibus Paczal, Darócz, Gerchon, Koltho et Kathalinfalwa ac Kapnykbania, unacum … in Zolnok mediocri.»*
1557-ben néhai Kusalyi Jakcsi Mihály fiai: Boldizsár, András és Mihály tiltakoznak az ellen, hogy János király és anyja, Izabella Györgynek és nejének, Annának, meg ezek fiának, Istvánnak adományozzák Horvát, Cseh, Városköz, Sülelmed, Ardó, Böősháza, Udvarhely, Inó, Széplak, Égerhát, Debren, Görcsön, Monó, jószágokat meg Vicsa, Kis- és Nagy-Babocza, Nyires, Redefalva, Somos, Bikácza, Felső- Alsó- és Közép-Várcza, Györtelek, Szélszeg, Aranymező, Kozla, Csokmán, Tóhát, Köőd, Kelencze, Náprád, Kis-Goroszló, Kucsó, Paptelek, Bréd és Mojgrád felét.*
1559-ben Borbála, özv. Irinyi Ferenczné keresztúri jobbágya tanúskodik a Bodon és Csiglen nevű erdők hovatartozásának megállapítása végett tartott tanúvallatásnál.*
Néhai Szaniszlófi István anyai jogon bírta Nagyfalu és Kraszna városokat meg Bogdánháza, Rögpatak, Vayfalva, Boronamező, mindkét Bagolyfalu, Csizér, Boján, Tótfalu, Ballaháza, Alsó- és Felső-Bán, Szék, Tusza, Füzes, Új-Vágás, Oláh-Valkó, Alsó- és Felső-Jaáz, Alsó- és Felső-Gyümölcsénes, Elyűs, Detrehem, Halmosd, Bucsum, Alsó- és Felső-Kaznacs, Zovány, Magyar-Valkó és Szabófalva birtokoknak negyedét, valamint Baksa, Balla és Pecsely egész birtokokat, miknek kiadására 1559-ben Valkai Miklósné Csire Petronella meginti Nagyfalusi L. Bánfi Miklóst, Bonczhidai L. Bánfi Istvánt, özv. Kisvárdai Ambrusné Bánfi Zsófiát, Bánfi Borbála és Dorottya hajadonokat, Szeődemeteri Horvát Györgyné Bánfi Katalint meg Bánfi Anna fiát, Apafi Gábort.*
1559 június 23-dikán Izabella királyné maga elé idézteti {346.} Györgyöt, a ki ellen Valkai Miklósné Csire Petronella hatalmaskodásért panaszkodott.*
György máskor is hatalmaskodott Valkai Miklósné birtokain, a mi 1560-ban a Szent György napi határidőben előadott Petronella megbizottja, Gyekei Wesselényi Miklós. Erre János Zsigmond június 19-dikén elrendeli ez ügyben a tanúvallatást.*
Október 2-dikán itélkeztek a középszolnoki szolgabírák a György alperes és Valkai Miklós felperes között folyt hatalmaskodási perben a következőképen: Báthori adja vissza Valkainak a köődi és kelenczei erdőt, a mi azelőtt is a Valkaié volt; a tizeddisznókért és váltópénzért adjon 12 öreg disznót és 3 forint 10 pénzt. Az itélet megtartására mindenik fél 100 frt terhe alatt volt köteles.*
A váradi káptalannak 1560-ban Márk napján kelt levele szerint György és neje Anna kijelentették, hogy jóllehet Izabella és János Zsigmond Báthorinak adták Drágfi Zsigmond összes birtokait magvaszakadás miatt s ők be is iktatták magukat azokba, mégis Sólyomkő várát a hozzátartozó falvakkal visszaadták Drágfi János leányának Magdolnának, de Sz.-Cseh vára Báthorinak marad.*
János Zsigmondnak ebben az évben kelt oklevele szerint György és Anna özv. Drágfi Gáspárné, most Györgyné és fiuk István előadták, hogy Izabella királyné s maga Zsigmond is Szilágy-Cseh várát (arx), Erdőd várát, Kővárt stb. Drágfi Gáspár fimagszakadtával nekik adományozták, őket be is iktatta a váradi káptalan. Az írásba azonban hiba jutott, a melynek a kijavítását János Zsigmond a káptalannak meghagyja.*
1560 június 3-án Kristófot és feleségét Katalint a hűtlenségbe {347.} esett Bebek Ferencztől elvett Almás vár és város felének birtokába iktatják.*
1561 augusztus 14-dikén János Zsigmond meghagyja Közép-Szolnoknak, hogy idézze meg Györgyöt, a ki ellen Valkai Miklósné Csire Petronella panaszt emelt ismét fegyveres hatalmaskodási tényeért.*
Györgyöt és nejét, ki előbb Drágfi Gáspár neje volt, hatalmaskodások és – úgy látszik – Vicsa, Horvát és Széplak birtokok elfoglalása miatt János Zsigmond parancsára Közép-Szolnok vármegye megidézte, de meg nem jelentek.* János Zsigmondnak ez év október 25 körül kelt levele el is marasztalja Györgyöt és nejét, a kik senkit sem küldöttek törvénybe Csire Petronella felperes ellenében.*
1563-ban Istváné Somlyó. István zálogba veszi Gergely főnöktől 300 magyar forinton a nagyfalusi zárdát a visszaválthatás jogának fentartása mellett.*
1563 május 3-dikán András, Kristóf és István haszonbérbe veszik Mátyás priortól évi 200 frtért Máront tartozékaival együtt, két malommal, a melyek egyike Nagyfaluban van s most leégett, másika Zoványban a Berettyó felett áll; két nagyfalusi szőlővel és szántóföldekkel ugyancsak Nagyfaluban.*
1564 január 29-dikén Istvánt Czégény és Tasnád birtokába beiktatja a váradhegyfoki Szent Istvánról nevezett káptalan János Zsigmond parancsára.*
1567-ben Kristóf és István ellen pert folytatnak Zovány birtokért özv. Kisvárdai Ambrusné Bánfi Petronella és leánya özv. Serédi Istvánné Várdai Klára, továbbá L. Bánfi Zsófia, Mihály, Borbála és Dorottya meg Telegdi Miklós.*
{348.} Ferencznek Szurkos Balázs nevű jobbágya és Zsigmondnak egy jobbágya kezességet vállal Somosy Farkas János nevű jobbágyért.*
1569-ben nótáztatott György és birtokait János Zsigmond még ebben az évben Gyulafi Lászlónak adományozta.
1570-ben István magyarcsaholyi jobbágyai 1, felsőcsaholyi jobbágyai 1, középcsaholyi jobbágyai 1, zölczei jobbágyai 1/2 kapu után adóztak.*
1571-ben szerződést kötnek Báthori István erdélyi vajda és Kristóf, továbbá L. Bánfi Farkas és Kristóf, a nagyfalusi kolostor és javai és a mároni részbirtok felosztása tárgyában;* István, lengyel király levelet ír Bánfi Györgynek, a nagyfalusi szerzetesek javainak megosztása ügyében.*
1572 szeptemberben született Somlyói Báthori Zsigmond.*
György és neje Anna halála után Gyulafi László és Horváth Boldizsár folytatják amazok perét Valkai Miklósné Csire Petronella felperessel;* Györgyné Anna perét Zsombori Lászlóné Valkai Zsuzsánna felperessel Gyulafi László folytatja.*
1573-ban István (mfc.) erdélyi vajdát eltiltja Somlyó vár és tartozékai elfoglalásától Perényi István.*
1574-ben István (mfc.) ellen a krasznavármegyei Zovány, Balla, Baksa és Goroszló meg más, dobokavármegyei részbirtokok elfoglalása miatt tiltakozik L. Bánfi Boldizsár;* István (mfc.) ellen a krasznavármegyei Valkóvára uradalom és vár elidegenítéseért tiltakoznak Bánfi Zsófia, Telegdi János és Pál, Várdai Klára és Serédi Ferencz.*
1575-ben Krasznavármegyében Hidvégen Kristóf birtokos.
1577-ben a Báthoriak ellen tiltakozik a kraszna-, kolozs- {350.} és tordavármegyei Bánfi-javak tárgyában Losonczi Bánfi Zsófia.*
Elek perecseni jobbágya Elekné Jakcsi Anna nevében; Elek kelencei jobbágya ura nevében, a mikor 1579-ben Rátóti Gyulafi Lászlót be akarták iktatni a középszolnoki Köőd és Kelencze birtokokba meg Aranyosmező másként Aranyos vára praediumba, ellentmondott. Eleknek jobbágya van Diósdon is.
1578 április 19-dikén vitézlő János perecseni lakos elcserél a perecseni határon 8 hold földet Székesfehérvári Tamás deáknak ugyanottani 6 hold földjeért.*
1582 november 5-dikén István, Kraszna vármegye örökös főispánja Perecseni Farkas Mátyás sólyomkövi udvarbíráját, a sólyomkövi uradalom adójának beszedésével bízza meg.*
1584-ben István visszabocsát néhai Borzási Lukács árva fiának, Györgynek egy krasznavármegyei Cserésen levő birtokot.*
1585-ben Zsigmond, erdélyi vajda meghagyja, hogy osztoztassák meg özvegy Kállói Levkess (Lőkös) Ferenczné Zynyrvarallyai Zaniszlófi Annát, továbbá testvére fiait: Farkast és Zsigmondot, Perecsen, Somlyó, Badacson, Gyulakuta, Csehi, Sutak-Újlak, Kerestelek, Györtelek, Endrefalva, Szoros, Hidvég és Maladé részbirtokokon.*
1586-ban Zsigmond elrendeli, hogy Nagyfalu város birtokába, melyet ő háborúban és békében tett kiváló szolgálatai jutalmául István lengyel királytól kapott, iktassák be L. Bánfi Farkast, Boldizsárt, Kristófot, Tamást és Gábort, mint a L. Bánfi-családfő örököseit.*
1587-ben István adományozta Gyulafi Lászlónak a Nagy-Babocza, Kis-Babocza, Kolbászfalva, Rhedefalva és Somos birtokokat. Zsigmond pedig beiktatta őt.
{351.} 1588 junius 24-dikén István, krasznavármegyei főispán mint szomszédos birtokos jelen van, a mikor Kövesdi Sarmasági Miklóst a krasznavármegyei Récse birtokába iktatják.*
Imre zálogba vesz Budaházi Menyhértné Félegyházi Klárától egy szécsi jobbágytelket örökségeivel együtt.*
1590-ben Szaniszlófi István fiai: András, Kristóf és István, mint alperesek szerepelnek a többek között Somlyó-vár és tartozékainak felosztása tárgyában Nagy-Mihályi Bánfi Sándor és Gáborral folytatott perben.*
{352.} Ez évben Zsigmond fejedelemnek Kisfaluban lakó emberei jelen vannak a középszolnoki Mihályfalván, L. Horvát János birtokba iktatásánál. Ugyanott jelen van Szinyérváraljai Báthori Zsigmondnak Ach György nevű Szentkirályon lakó embere.
Perecseni Báthori Ferencz nemes személy bizonyítja, hogy per folyik özvegy Báthori Elekné Jakcsi Anna és Aszalós Tamás között.*
Meghagyják Kraszna vármegyének, hogy osztoztassa meg Szinyérváraljai Szaniszlófi Zsigmondot és nővérét, Nagyfalusi Losonczi Bánfi Tamásné Zsófiát Somlyó, Perecsen, Sutak-Újlak, Hidvég, Badacson, Csehi, Endrefalva, Kerestelek, Györtelek és Ér-Szent-Király részbirtokokon.*
1592 augusztus 10-dikén István, Kraszna vármegye örökös főispánja Perecseni Farkas Mátyásnak, az ő tisztjének, Badacsonban öt jobbágytelket ajándékoz.*
1593-ban Elekné Jakcsi Anna zálogba vesz 15 forinton Bernát Istvántól két perecseni szántóföldet. Ezen elzálogosításnál jelen volt többek között Perecseni Toldi János, a fenti Báthoriné jobbágya is.*
Márczius 22-dikén Zsigmond eladományozza az ő inói, széplaki, ardói, sülelmedi, horváti, udvarhelyi, vicsaibirtokbeli és Zongolythhegye szőlőhegy tizedeit, továbbá a középszolnoki Mono és a belsőszolnoki Bacza részbirtokot, Mihályfalva birtok tizedének negyedét Gyulafi Lászlónak.*
1596 virágvasárnap előtti vasárnapon kezességet vállalnak Elek özvegye, Jakcsi Anna, meg gyermekei: Gáspár- és Elek jobbágyáért, györteleki Danczio Péterért.*
1599 október 12-dikén Istvánnak adja a gyulafehérvári {353.} káptalan előtt Sarmasági Zsigmond a krasznavármegyei Goroszló, Balla és Baksa birtokokat örök tulajdonul;* Sarmasági Zsigmondnak a gyulafehérvári káptalan előtt tett tanúvallomási levele szerint ugyanis ő ezeket a birtokokat, a melyek egykor Somlyó várához tartoztak s a melyeket Zsigmond fejedelem adott át Sarmasági Zsigmondnak és utódainak, azért adja Istvánnak, mert ez utóbbi Sarmasági Zsigmond érdekében Andrásnál közbenjárt, minek következtében Sarmasági Zsigmond a fejedelemtől más megyékben fekvő birtokokat nyer.* Ez az István Kraszna vármegye főispánja.*
1601-ben nemes Szaniszlófi Péter átír feltételesen 500 forintért egy perecseni részbirtokot Csehi Jánosra.*
1602-ben Gábor és András (mfci) tiltakoznak nemes Szaniszlófi Péter ellen szatmár-, szabolcs- és krasznavármegyei javak elidegenítéséért.*
1603-ban nemes Szaniszlófi Katalin tiltakozik azok ellen, a kik elfoglalták Hadad várát és uradalmat meg a varsolczi részbirtokot.*
1604-ben István csányi jószágára 1 rótt ház után 2 forintnyi; {354.} csögi jószágára rótt ház után 6 forintnyi; kisfalusi jószágára 3 rótt ház után 6 forintnyi adóval adót vetettek ki.*
1607 julius 25-dikén Gábor egy krasznai jobbágyának adja azon krasznai puszta házat, a mely Fábián András magvaszakadtával szállott reá.*
1608-ban Gábor Kraszna vármegye főispánja,* a ki (mfc.) ellen, mert elidegenítette a középszolnoki Ete, Szeődemeter, Csány, Szopor és Peér meg más szatmár- és biharvármegyei részbirtokokat, tiltakozik Zeleméri Kamarás Borbála.*
1610-ben Szaniszlói Zsófia és mindkét férjétől született gyermekei tiltakoznak a váradi káptalan előtt az ellen, hogy beiktassák Lónyai Istvánt és nejét, Szaniszlófi Katalint a perecsenyi nemesi udvarházba és birtokrészbe és más, e körül fekvő birtokokba, a melyek a tiltakozókat illetik.*
1612-ben Gábor fejedelem s Koczka (Kosztka) Zsófia, András felesége Somlyó várát illetőleg szerződésre lépnek;* Gábor, erdélyi fejedelem lemond a somlyai várhoz és tartozékaihoz formált jogigényeiről mostohaanyja Koczka Zsófia és apai testvére András javára s a birtokokat neki adja át.*
Gábor fejedelem megparancsolja, hogy Dobai Zsófia aszszonyt Sándorházi István (Akosi) hitestársát Horvát Petronella asszony, Dobai István özvegye ellen ilosvai ősi jószágában megoltalmazzák.*
1613-ban Gábor, erdélyi fejedelem örökösei 4000 forint lefizetése mellett visszaválthatják (Kapi Andrástól vagy örököseitől) a krasznavármegyei Zovány birtokot és tartozékait.*
1614-ben özvegy Bánfi Dénesné Anna szerződést köt L. Bánfi Péterrel, Mihálylyal és Ferenczczel a krasznavármegyei {355.} Nagyfalunak s az ottani kuriának a Bánfiak javára való átbocsátása tárgyában.*
1619-ben nemzetes Báthori Kata zálogba veszi 37 arany forinton Becski Anna magyar- és felkeczeli részjószágait oly kikötéssel, hogy azokat 10 évig sem Anna, sem utódai ki ne válthassák.*
1623-ban Szaniszlófi Katalin örök vallomást tesz Nagylónyai Lónyai Zsigmond számára a krasznavármegyei Somlyó, Perecsen, Kerestelek, Györtelek, Hidvég, Újlak, Csehi, Szoros, Badacson részbirtokokról meg Maladé, Endrefalva és Gyulakuta praediumokról.*
Bethlen Gábor fejedelemnek ez évi deczember 6-dikán kelt levele szerint Anna és Boczikai István, a kik ellenmondottak a nagypaczali és bajomi birtokokba való beiktatásnak, nem jelentek meg törvényben Kapi András fölperes megbizottjával szemben.*
1627 julius 18-dikán özvegy Lónyai Istvánné Kata fiának, Zsigmondnak adja a varsolczi részjószágot, de Zsigmond még ez évben visszabocsátja azt. E jószágot Kata Bes Györgyné Makai Erzsébettől vette.* 1628-ban ugyanő mint fölperes meginti Lokacsi Prépostvári Zsigmond alperest, a ki hatalmasul megtartotta a varsolczi részjószágot.*
Elek perel a hadadi jószágért; ez ügyben ez évben tanuvallatást tartanak, a mely szerint a fenti Elek nejét, Jakcsi Annát kielégítették e jószágból.*
1630-ban Katalin zálogképen birja Szénás Szilveszter, Pándi János és Vajda Zsigmond birtokait.*
András (mfc.) elzálogosította a krasznavármegyei Goroszló birtokot 1254 birodalmi tallér és 300 forint fejében özvegy Lónyai Istvánné Katalinnak;* január 3-dikán András {356.} Széchi Katának is írja, hogy a kötés szerint foglaltassa el Goroszlót és bírja mindaddig, a míg meg nem kapja a 2000 forintot;* s még ez évben Andrástól elfoglaltak Goroszlón 2000 forintig 28 jobbágyot Gyulafi Sámuel számára.*
1631 julius 12-dikén Lónyainé Kata visszaváltja Balázsházi Lászlótól Becski László árvái számára ama hidvégi és szilvási jobbágyokat, a kiket a nevezett Becski zálogosított volt el.*
1634 juniusában Szaniszlófi Kata perecseni jobbágyai kezességet vállalnak egy haraklányi jobbágyért.*
1636 február 11-dikén Andrásné hat magyarvalkói jobbágyát Mezei Gáspárnak inscribálja.*
1637-ben Anna (mfc.) visszavonta azon egyezséget, melyet Bánfi Dénes özvegye az András (mfc.) özvegyével Zakreszka Annával Kárásztelek birtokra vonatkozólag kötött.*
1639-ben özvegy Lónyai Istvánné Kata zálogba veszi özvegy Czokassi Zsigmondné Szénási Borbála krasznavármegyei hídvégi részjószágát.*
Szaniszlófi Kata rendelkezése szerint osztozkodnak 1641 junius 5-dikén Lónyai Zsigmond, Badoginé Lónyai Kata, Becski Lászlóné Lónyai Zsuzsánna fia, György és leánya Blibery Mellith Györgyné Zsuzsánna a perecseni kastélyon, továbbá Perecsen, Somlyó, Csehi, Gyulakuta, Kerestelek, Györtelek, Újlak, Hídvég, Diósd, Magyar- és Felső-Csaholy, Zölcze, Badacson, Szécs, Újfalu, Köőd, Kelencze, Fejérd, Géres, Mindszent, Ábrány, Nyíradony stb. jószágokon.*
1641-ben a Báthori-család utolsó sarja, Zsófia, anyjával András özvegyével, Zakreszka Annával Somlyón lakott. Rákóczi György (a későbbi fejedelem II.) ekkor váradi kapitány volt s így mind közel szomszédok gyakran látták egymást. Ez évben {357.} tartották meg az eljegyzést Somlyón. A násznap 1643 február 3-dikán volt. Zsófia férjhezmenetelekor apósának s főleg anyósának, a szigorúan protestáns Lorántffi Zsuzsánnának kivánságára a protestáns hitre tért. Özvegységre jutván azonban, visszatért a katholikus hitre és teljes energiával ellenreformácziót indított meg, mely a felvidéki protestánsokat 1661, de főkép 1664 óta a legnagyobb ingerültségben tartá.*
Báthori Zsófia fejedelemasszony fia Rákóczi Ferencz terhére elzálogosította Somlyó várát és tartozékait 5000 magyar forintért Bánfi Dénesnek és nejének Bornemissza Katának. 1671-ben előadja ennek okait.*
1642 junius 11-dike előtt (most már néhai) Kata odaadott egy perecseni kertet egy szolgájának.*
Ifjabb Rákóczi Györgyné Zsófia bátyja, Gábor eladta Zoványt 4000 forintért. E birtok az 1648 szent Jakab-hava 26-dikán Barcsai Zsigmond, szolnoki főispánnal és nejével, Gyulafi Borbálával kötött egyezség alapján pénz nélkül a fenti {358.} Rákóczi kezébe kerűl. Ugyanezen Báthori Paczalt és tartozékait is elidegenítette;* ez évben ifjú Rákóczi György fejedelem és neje Zsófia érdemeik elismeréseül adományul kapják idősebb Rákóczi György fejedelemtől atyai jóindulattal a krasznavármegyei Kárásztelek, Kraszna, Balla, Baksa, Goroszló, Bagos, Pecsely és Máron birtokokat, Hosszúaszó praediumot és Zovány, Magyar- és Oláh-Valkó, Új-Vágás, Fűzes, Alsó- és Felső-Gyümölcsénes, Alsó- és Felső-Jaáz, mindkét Bagolyfalva, Bucsum, Halmosd, Tusza, Ballaháza, Tótfalu, Felső- és Alsó-Bán, Bogdánháza, Boronamező, Boján, Csízér, Alsó- és Felső-Kaznacs meg Detrehem részbirtokokat. Örökösök hiányában e birtokokok idősebb Rákóczi György második fiára Zsigmondra szállanak.*
Néhai Báthori Kata, Lónyai Istvánné egy 1671 január 30-dikán Somlyón kelt birói végzés szerint gyámja, gondnoka volt néhai Somlyai Horvát Miklósnak s részjószágának, a melyet ez a krasznavármegyei Badacsonban bírt. Kata tiszttartója Perecseni Literatus Tamási Mihály volt.*
1676 előtt, mint előbb is láttuk, a Báthori- és a Bánfi-család kölcsönös szerződést kötött arra nézve, hogy ha az egyik család a férfiágon kihal, akkor ennek javait a fenmaradó másik család kapja. Most a Báthori-család kihalt, a Bánfi-család tehát azt kéri Apafi fejedelemtől, hogy az ennek 6000 forintért elzálogosított Somlyót kiválthassa.* Ez év november 19-dikén Rátonyi Jánosné Bánfi Anna leányának, Piskolti Erzsébetnek hagyja «az Báthori-jószágban való jussát», melyet néhai Huszár Mátyás perelt néhai Báthori Kata asszony ő kegyelme maradékitól: Lónyai Anna fejedelemasszonytól, Melith Györgyné, Becski Zsuzsánna asszonytól, néhai Becski Györgytől és néhai Nyári Bernátné, Lónyai Kata asszonytól.*
Özvegy ifjú Rákóczi Györgyné Zsófiát a rendek mindaddig vissza nem helyezik a somlyói javak birtokába, míg {359.} eleget nem tesz nekik azon károkért, melyeket Munkács környékén lakó honfitársai okoztak.*
1679-ben Kraszna vármegyében Somlyón lakó vitézlő Kerczegi György, ifjabb Rákóczi György erdélyi fejedelem özvegyének Zsófiának plenipotentiariusa ellentmond, mikor Somlyó várát, Balla, Baksa, Kárásztelek, Bagos birtokokat, Somlyó, Perecsen részbirtokokat 14,600 forint adósságért lefoglalni akarják.*
1708-ban Egrespatak Báthori-Gyerőfi birtok.*
1745 április 7-dikén Drágfi Gáspárné Anna Keresztúri Dobszai Jánosnak ajándékozza Kucsó falut, továbbá a paptelki, brédi, mojgrádi, szélszegi és debreni részjószágokat.*
1753-ban a II. Rákóczi Györgyné Zsófia középszolnoki Tasnád város, Csög, Felső- és Oláh-Csaholy birtokait, krasznavármegyei Kraszna városban levő curiáját, Pecsely birtokát, továbbá Oláh- és Magyar-Valkó, Fűzes, Alsó- és Felső-Gyümölcsénes, Bagolyfalu, Új-Vágás, Alsó -és Felső-Bán (Dán), Csízér, Boján, Bucsum, Ballaháza, Boronamező, Alsó- és Felső-Jaáz részbirtokait meg Tusza praediumát terhelő 13,343 forint 43 dénárt kifizetik s ezzel a birtokok a Bánfi-család mindkét nembeli ágára szállanak.*
1758-ban idősebb L. Bánfi Farkasné Bagosi Erzsébet és Vajai Vay László és idősebb Mihály törvényes birtokukba {360.} vették a Báthori Zsófiáról reájuk szállt tasnádi és krasznai birtokokat és részbirtokokat tartozékaikkal együtt, miután az azokat terhelő 22,195 forint 41 dénárt kifizették.*
1718-ban tartot tanúvallatás szerint Báthori-jogon birták a hídvégi és györteleki határok szélén fekvő Széperdő nevű helyet és makkos erdőt előbb Felsővadászi idősebb Rákóczi György, azután pedig Magyar-Véggyantai Boros László és neje Gálfi Zsuzsa.*
A Báthoriak ecsedi ága Istvánban halt ki 1605-ben.
A Somlyói-ágból a két utolsó sarj volt: Gábor, a fejedelem, kit 1613 október 27-dikén öltek meg* és András, ki csak leányt hagyott hátra: az itt emlegetett Zsófiát, a későbbi II. Rákóczi Györgynét.
A Báthori-czímerben három sárkányfog látható, melyet körülövez ezen állat. Ennek a czímernek az eredetéről már megemlékeztem, hogy t. i. Somlyó váránál szakította ki azt a három fogat a Báthoriak őse. Egy másik hagyomány szerint az Opos nemzetség egyik tagja a honfoglalás idejében Ecsednél ölt meg egy sárkányt, a hol aztán várat is épített. Ezért a vitéz tettért nyerte a Bátor nevet s a hősies tettet igazoló czímert.
A BÁNFI-CSALÁD. (Bánfy. Bánffi. Bánffy.) | TARTALOM | A DRÁGFI-CSALÁD. (Drágfy, Drágffi, Drágffy.) |