| Harabori | TARTALOM | Harangi |
Haraklányi
Mint már láttuk, az 1323-ban élt Nagyguthi János a Haraklányi-család alapítója.*
Harkylian Zsigmond Lőrincz, szolnokvármegyei nemes 1388-ban tanúskodik a mellett, hogy Mutos, Szélszeg, Goroszló és Turbucza nem Kővárhoz, hanem Aranyos várához tartoznak.* másik Haroklÿani Zsigmond 1549-ben nagydobai egytelkes nemes 25, dénárnyi adót fizetett.*
Jánosnak mocsolyai ama birtokáért, mely a Dobruka erdőben eredő két Sárospatak között fekszik, 1424-ben Adi {576.} János elcseréli alfalusi telekrészét, mely a Csecses-kúttól kezdve észak felé a Vágott-útig terjed.
Haraklyáni István János fiát, András fiait, Lukácsot és Lászlót, János fiait Jánost és Lászlót 1429 jul. 15-dikén beiktatják külsőszolnoki Haraklány birtokba.* György a János fia Sándorházi Péter fia László érdekében pert indít 1449-ben Dobai László fia György és Moni György ellen.* Haraklyani János fiával, Györgygyel 1458 decz. 19-dikén kibékűlnek Borzási Pál és László. Mint fogott bíró Kusalyi Jakcsi Péter szerepel.* Haraklyani Demeter s mások 1459-ben s 1461-ben ügyvédeket (Kémeri Miklós, Ipi László, Bályoki Szilveszter, Menyői Domokos stb.) vallanak.* János fiai: György és Miklós 1461 okt. 20-dikán vallanak három ügyvédet.* (Haraszlyany) László 1493-ban elfoglalta Szécs birtok területén a Gyakorfiz nevű rétet és egy erdőt kivágott, amiért vizsgálatot tartottak ellene Szécsi Márton fia János érdekében.* 1510-ben László özvegye Erzsébet úrnő érdekében Désházi Literatus Antal előterjesztést tesz Perényi Imre, nádor és kir. helytartó előtt Szécsi Kristóf ellen 40 frt miatt.*
Miklós, a László fia (N. filius quondam L. de Haroklÿan) 1512-ben eljegyezvén Désházi Mihály leányát Borbálát, apósa által az esztergomi káptalan előtt örökbe fogadtatja magát s erre, továbbá menyasszonyára meg ennek két testvéreire: Istvánra s Péterre s saját maga két nőtestvérére hagyja – azon esetben, ha örökösök nélkül hal meg – Vártelkét, továbbá Haraklányon, Hídvégen és Szécsben levő részjószágait s végül Bodolótelke (vagy Pósatelke) praediumot.* Talán mind erre a Miklósra vonatkoznak amaz adatok, a melyek az 1523–1559. évekbeli oklevelekben találhatók. Haraklyani Miklós részére akarja Dobai Macsi Mátyás elidegeníteni Puszta Báldon praediumot, a mi ellen 1523 decz. 28-dikán tiltakozik Borzási {577.} N. nevében Haraklányi Rátoni Miklós.* 1524-ben ellene (nemes Haraklyani Miklós) tiltakozik Haraklányi Árva István Haraklány részbirtok elidegenítése miatt.* A kolozsmonostori konventnek ez évi aug. 1-sején kelt bizonyságlevele szerint Haroklyani Miklós sógora*
1543-ban a (Haroklanyi, Haraklanÿ) Miklós haraklányi jobbágyaira 8, a vártelkiekre és zsákfalviakra pedig 1–1, 1549-ben (Haorklani, Haroklioni) a haraklányiakra csak 7 1/2, a vártelkiekre ismét 1, a Haroklanÿ Imre ákosi jobbágyaira 1 1/2 kapuszámnyi adót róttak ki; 1554-ben pedig a Miklós dabjoni jobbágyai (Haraklÿani) 6, a deésháziak, nagymoniak (Haroklyani), kiket Deésházi Lajostól szerzett meg a menyőiek (Haraklÿani) azonban csak 1–1 kapu után adóztak.*
Haroklyani Miklós 1548-ban előadta az országbíró előtt, hogy elfoglalták egy vártelki szántóföldjét özv. Vajai Borzási Györgyné Borbála és fia, Miklós s azt a váradi püspök zilahi tisztjének adták át learatás végtet, mi által több mint hatvan forintnyi kárt okoztak. Az országbíró mgeidéztette az özvegyet és fiát.* De Miklóst is megidézte Vajai Borzási Miklós a várteleki Szilas-völgye nevű rét elfoglalásáért.* Köztük még régibb keletű perlekedések voltak egy vitás földrész miatt. Miklós azt állította, hogy 1546-ban Fülöp és Jakab apostolok {578.} ünnepe körül özv. Vajai Borzási Györgyné Borbála és fia, Miklós az ő Haraklány birtokához tartozó (Kesarajáróföld nevű, bokros és irtatlan) földrészt irtották ki, holott a másik fél azt Vajához tartozónak állította. Az országbíró meghagyta a kolozsmonostori konventnek, hogy a nevezett földrészen tegyen igazságot az összehívott szomszédok és jobbágyok esküje alapján és erről tegyen jelentést a királyhoz.* 1552-ben is erről a peres ügyről lehet szó, mikor Nádasdi Tamás, országbíró meghagyta a kolozsmonostori konventnek, hogy a Haroklyáni Miklós és Borzási Miklósné között perben hallgasson ki bizonyos szolnokvármegyei embereket.* 1549-ben többek között a Miklós fiait: Istvánt és Lászlót is eltiltották Deésházi István Menyő, Deésháza és Ököritó birtokaitól Dobai Székely Miklós és Menyői Berecsk Boldizsár, kiket ama birtokok rokonság révén illettek meg.* Miklós azok között volt, a kiket mint szomszédokat 1550-ben Sámson birtokba összehívtak, a mely alkalommal megjárták a néhai Sámsoni Gergely és Mihály itteni birtokrészét és átadták Bőnyei Mátyás felperesnek.* 1550-ben Miklóst tanúnak jelölte ki Ferdinánd király, a mikor meghagyta, hogy iktassák be Tardi Gáspárt egy szécsi birtokrészbe.* 1551-ben Miklós kezén van Újnémeti I. György Új-Német birtoka, melyet vissza akar venni Újnémeti II. György, miután e birtok nem illeti a női ágat s egyuttal kijelenti, hogy kiadja e birtokból az I. György leányát, fenti Miklós nejét, Erzsébetet megillető leánynegyedet. Újlaki Ferencz, helytartó megidézteti Miklóst.* 1552-ben Miklós és Deésházi Borbála fiairól van szó: Lászlóról, Istvánról, Jánosról és Ferenczről.* 1559-ben a Miklós fiait: Lászlót, Istvánt, Jánost és Mihályt az újnémeti birtokrész mgeosztása ügyében fejedelmi törvényszék elé idézik.*
{579.} Imre 1519-ben a Lajos király megbízott embere, a mikor a leleszi konvent megbizottjával a Kis- és Nagy-Dobán és Adon levő részjószágokat a Kis-Dobai Szabó András fiainak, Antalnak, Pálnak, Lázárnak és Kristófnak adja át s azok megosztoznak rokonaikkal.*
Haraklyany Mátét vagy Pétert királyi emberül jelölte ki János király, a mikor 1535-ben meghagyta, hogy iktassák be Dobai Antalt Nagy-Doba, Nyírmon és Szent-Király birtokokba. A beiktatásra Pétert küldték ki.*
Haraklÿani István egyike vala azoknak, a kik 1545-ben, mint szomszédok, megjelentek, a mikor Kusalyi Jakcsi Mihályt beiktatják Hadad várába és tartozékaiba.* 1555-ben is szó kerül róla alább.
Másik Haroklianÿ István lesz az, a ki 1600-ban férje Bánfi Tamás leányának, Erzsébetnek.* Harokliani Istvánnak, Köpöczi Jánosnak meg Borzási Györgynek és Jánosnak lelke adózott Récsén, 1604-ben.* Talán 1620-ban Récsében ugyanez István lép egyezségre a leányával, Erzsébettel (Ramotsaházi Istvánné) s férjével.* leányának egy Fodor Balázs nevű jobbágyot ad.*
Harakláni Pált, Lászlót és Istvánt elhagyta három jobbágy, a kik azonban 1622 aug. 2-dikán megfogadják, hogy Harakláni Miklós neve alá Haraklányba visszatérnek.*
1634 juniusában Harokliani Istvánnak és nejének, Demaneczki Petronellának meg leányuknak, Zsuzsánnának egy haraklányi jobbágya fogságban s vasban van a somlyói várban; perecseni sé haraklányi jobbágyok kezességet vállalnak, hogy az illető fentieknek örökös jobbágya lesz.*
1635-ben Harangi László, Közép-Szolnok vármegyének egyik alispánja és Bánházi János, ugyanezen vármegyének egyik hites asessora előtt Sámsonban Ramocsaházi István hitvese, {580.} Haraklyani Erzsébet, Haraklyáni Miklós, Haraklyáni István özvegye Demanczki Petronella, leányának Haraklányiné Zsuzsánnának (Istvánné) természetes gyámanyja Haraklányi István jószága felől egymás között ily osztályegyezségre jutottak: Haraklányi Miklós feleségének, Török Annának ezer magyar forintját költötte el a mgaa elzálogosított és idegenített jószágának kiváltsára, ezért Haraklyáni Erzsébet és Haraklyáni Istvánné adnak a közjószágból Haraklyáni Miklósnénak Récsében(?) Kraszna vármegyében két ház jobbágyot és két puszta telket minden hasznával s tartozékával, a középszolnoki Puszta-Baksán, Dabjonban levő részjószágot, Vártelkén, Haraklánban jobbágyokat. Haraklyáni Erzsébetnek és Zsuzsánnának Récsében szőlőrészek, Miklósnak a Haraklyáni János bírta récsei szőlő jutott. A menyői udvarház s örökségek Haraklyáni Istvánnénak s leányának hagyattak. A csűrös kertnek az utcza felől való része az udvarházhoz való földek harmadrészével Haraklyáni Erzsébeté. Haraklyáni Miklós a maga házával és felső kertjével elégedett meg. Vártelkén jobbágyházhely s szőlőrész Erzsébeten maradtak. Az ököritói részjószágot, mely Haraklyáni Istváné volt, most Demanczki Petronellának hagyták. A csögi s újnémeti peres jószágot mind a három fél egyenlő költséggel keresse.*
Istvánnak egy deésházai részjószágáról van szó 1696-ban.*
Haroklyani Jánost 1552-ben tanúnak jelölte ki a nádorhelyettes, a mikor meghagyta, hogy iktassák be Zilahi Székely Jánost egy zilahi udvarházba.* 1566-ban (Haroklÿani) János oláhököritói jobbágyai egy kapuszámnyi adót fizettek.* Menyei Haroklÿanÿ János egyike vala azoknak, kiknek 1569 márcz. 19-dikén meghagyta János Zsigmond, hogy Gyulafi Lászlót iktassák be Cseh város és vára, Széplak, Nagy-Goroszló, Ardó stb. birtokokba meg Udvarhely, Nagy-Szeg, Köőd stb. részjószágokba.* 1570-ben (Haraklanÿ) haraklányi jobbágyait {581.} 5, a dabjoniakat 2, az ököritóiakat, újnémetieket és vártelkieket 1–1, a menyőieket 1/2 kapuszámnyi adóval rótták meg.* 1572-ben (Harokliani János) szolnokvármegyei alispán.* Ekkor János és Menyői Moni János pert folytattak Menyői Fodor-Nagy Bálint ellen három menyői jobbágytelek visszaszerzése tárgyában. Az e tárgyban hozott itéletet újból átnézetik.* János Kraszna vármegyéből szerepel az 1575 aug. 6-dikáról közölt névsorában azoknak, kik a Békés Gáspár lázadási ügyében itéletet hoztak.*
Haroklani Boldizsár 1553-ban krasznavármegyei II. szolgabíró.*
Haroklyani Lászlót és Istvánt 1555-ben, mint szomszédokat megidézték, a mikor be akarták iktatni Székely Lázárt és Kristófot Nagy-Mon birtokba.* Haroklÿani László 1568 táján a marosszéki Ákosfalva birtokáért örökösen cserébe veszi Sulyok Imre récsei részbirtokát házával, szőlejével és minden hozzátartozóval együtt.* Harokliani László, somlyóvári provisort Báthori Kristóf, erdélyi vajda 1578-diki itélete alapján visszahelyezik Bodoló birtokába.
1561-ben a Haraklyániak ellen pert indított Újnémethy György.*
Haroklányi Harakliani Pál 1588 jun. 24-én, mint szomszédos birtokos jelen volt, a mikor a Kövesdi Sarmassági Miklóst a krasznavármegyei Récse birtokba beiktatják.* Haroklyani Pál jobbágyát, Tora Mátyást, mint szomszédot idézték meg, a mikor Báthori Zsigmond fejedelem 1588. máj. 18-diki parancsára be akarták iktatni Horvát Gábort és nejét, Peér, Ete Szeődemeter, Csány és Szopor birtokokba.* Haroklianÿ Pál embere Nagy, másképen Varga János 1590-ben jelen volt a középszolnokvármegyei Újnémethen L. Horvát János birtokba {582.} iktatásánál.* 1594 szept. 6-dikán Massay Ferenczet felszólítja Gyulafi László, hogy ne bántsa Haraklyáni Pált, a kinek «vámkerékét levágatta és házából sawat kihaniatta».* Harokliany Pálnak 1595-ben egy dabjoni jobbágya kezes lesz Mihályfalvi Horváth Jánosnak két jobbágyáért 60 forintig Hadadon.* Harokliani Harokliani Pált tanúnak jelölte ki Zsigmond, fejedelem, a mikor 1596 május 28-dikán beleegyezett abba, hogy Pesti Nagy Albertet beiktassák Újfalu birtokba és tizenhat inói jobbágytelkbe.*
Gólya Györgyné Haroklyani Zsuzsánna a haraklányi részjószágára ötszáz magyar forintot vett kölcsön Görcsöni Serédi Istvántól. 1656 okt. 19-dikén Gólyáné átbocsátja e részjószágát a kölcsönzött összegért Serédinek és nejének, Kamuti Katának.* 1667-ben a Kis Tamás házahelyét Récsén veti zálogba Erdélyi Ferencznek s Ambrusnak öt forintért. 1686-ban junius 19-dikén Gencsi Zsigmondnak szántó és kaszáló földet Sámsonban ad két magyar forintért.* Gencsinek 1674 jul. 29-dikén egy ököritói jobbágyát zálogosította el.* 1671-ben magyarbaksai lakos, a mikor szorúlt helyzetében Erdélyi Ferencz, récsei lakostól száz pénzt kért kölcsön.* 1696 jun. 6-dikán (Haraklyáni Susanna) récsei jobbágyai tanúskodtak Krasznán tartott tanúvallatásnál.*
Harokliani Miklós a tizenhetedik században Ramocsa Istvánné személyében azok között volt, akik megalkudtak a Gyulafiakkal Cseh vár és város meg tartozékai tárgyában.* Idősb Miklós 1622-ben Bánházi Jánost pöröli a Pál jószágáért (a mely valószínűleg Haraklányban volt).* Miklós és Csata Imre Deák Menyőben és Dabjonban 1633 május 13-dikán jószágot adnak egymásnak, de Imre csak zálogban kapja.* Miklós 1642-ben 200 frtig dabjoni jobbágyokat zálogosított el Csata {583.} másként Imre deáknak.* 1642 aug. 20. előtt Haroklyani Miklós átengedte menyői jobbágyát szerelmes magzatjának, Erzsébet asszonynak.* 1642-ben Miklós, Erzsébet és Zsuzsánna osztoznak (valamely birtok fölött).* Harokliani Miklós de Menyő Rákóczi György, erdélyi fejedelemnek Gyulafehérvárt 1647 márcz. 22-dikén kelt levele szerint 1641 május 9-dikén 800 frtért zálogba adta a középszolnokvármegyei dabjoni részbirtokát Debrősi Gáspárnénak de Kőszegh?), úgy azonban, hogy a birtokot Harokliani Miklós vagy utódai bármikor visszaválthassák.*
A nemes Haraklyáni Haraklyáni Miklós örökösök nélkül halt el.* Haraklán és Vártelek részbirtokot 1701 ápr. 19-dikén Serédi Péter bárónak (de Nagyfalu) és utódainak adományozta I. Leopold király.
| Harabori | TARTALOM | Harangi |