16. Iskolák.

1854-ben van egy róm. kath. egy tanítós vegyes iskolája 51 növendékkel, református leányiskola 55 növendékkel és egy tanitóval. A református gymnasiumban*Ennek az iskolának történetét már előbb elmondtam. (I. k. 567. l.) 2 tanár, 9 közoktató, 4 segédtanító, népessége 161. Kisdedóvodájában 70 fiut, 80 leányt = 150 gyermeket foglalkoztatott egy óvó s egy dajka. A kisdedóvó intézet alapját báró Wesselényi Miklós vetette meg, 1000 p. frtot ajánlván föl annak czéljaira. Erre került egybe az alapítványi tőke, 3640 frt, 1842-ben, a mikor megnyilt egy ily intézet. De a sorsa bizonytalan jövendővel nézett szembe, mint Polgári Lajos polgármester följegyezte, mert 1856-ban a cs. kir. járáshivatal a tanácsnak megrendelte, hogy az óvóintézet csak úgy állhat fenn, ha az alapítók engedélyért {545.} folyamodnak, a mire azután az alapitók czéltalannak találták azt akkori szervezetében s meg is szüntették, január 9-dikén. A tőkét a reform. kollégiumnak adták át az alapítók.*Zv. lt. Sárga könyv. 396. l.

ÁLLAMI ELEMI NÉPISKOLA.*Állami elemi népiskola. Fényképfölvétel után.

1874-ben indúlt aztán ismét mozglaom egy kisdedóvóegyesület megalakítására, melynek alapszabályait 1876-ban már megerősíthették s mely 1883-ban az új kisdedóvó intézetet megnyitotta. 1891-ben épült a mostani mintaszerű helyiség, melyet az egyesülettől, 1892-ben, a város vett át s azóta községi jelleggel működik az intézet. Az elemi oktatás csak a legújabb időben nyerhetett megfelelő rendezést. A 70-es évek elején alakították át községi jellegűvé a reform. iskolákat, míg aztán, 1893-ban állami kezelésbe kerültek a községi iskolák, melyeknek nyolcz tanterme már nem volt képes kielégíteni a fejlődő igényeket. Ma már tizennégy tanteremmel működik az állami elemi iskola. 1899-ben díszes középponti épületet is nyert, (a Wesselényi-utczán, a főgymnasium szomszédságában) {546.} mely 40,000 frtba került. A róm. kath. elemi iskola 1830-tól ma is fennáll.

ÁLLAMI POLGÁRI LEÁNYISKOLA.*Állami polgári leányiskola. Fényképfölvétel után.

A polgári fiúiskola 1873-ban nyilt meg, mint államilag segélyezett községi iskola. Eleinte a főgymnasiummal kapcsolatosan működött s illetve annak négy alsó osztályát pótolta. 1888-ban vált külön.

1883-ban egy állami felső leányiskola létesűlt, melyet 1893-ban négy osztályú polgári leányiskolává alakítottak át. Díszes szép épülete a Rákóczi-utczában van s azt egy 13,000 frtért vásárolt telekre 50,000 frtnyi költséggel építtette 1900-ban a kir. kincstár.

Az iparos tanoncziskolát 1884-ben alapította a község, míg egy társulati kereskedőtanoncziskola még 1874-ben nyílt meg. Mindkettőt az állam segélyezi. – A tanítóképzőről, a mely 1870–1893-ig állt fönn, már volt szó.*L. I. kötet, 566–567. l.