{536.} 15. Egyházai.

Református egyházáról már szóltunk műemlékeink közt. Tudjuk, hogy az egyházi kormányzat általános történetében is szerepet vitt, mint a hol gyakran tartottak közzsinatot.

1585 márczius 31-dikén Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem ajándékozott Zilah városának egyházi czélra (in usus Ecclesiae) egy házas-telket s az utána való szőlőt a Nagymálhegyen s egy kertet. Ez a házastelek, mely a Szent-keresztről nevezett templom és Czecz Márton telke között fekszik. Zilah városával az erdélyi katholikus püspökség birtoka volt; az 1555-diki kolozsvári országgyűlésen saecularisáltatván, ment át a fiscus birtokába, de már a Zsigmond adományozása előtt Báthori István átengedte Zilah városának.

A régibb időben Zilahon egy primarius pap volt, a ki, ha vagyoni állása engedte, tarthatott az őt illető féltizedből secundarius papot, azaz káplánt.

A két papságot egyenlő joggal és fizetéssel az 1720-dik évi február 20-dikán Szatmáron tartott synoduson állították fel, s ezzel az egykori káptalanság megszűnt.

1720 előtt a primarius papnak rendes fizetése a következő volt: a dézsma fele, a paniti hídvám fele, karácsonyra jó három szekér fa, keresztelés után 3 dénár, esketéstől semmi, halott felett való prédikáczióért 1 forint. Tartozott e mellett az iskolamesternek asztalt tartani.

A zilahi prédikátorra vonatkozólag, kinek a jövedelmét elvették s helyébe pápista papot akartak hozni, 1609 október 9-dikén úgy intézkedik a kolozsvári országgyűlés, hogy a jövendő gyűlésig minden az eddigi állapotban maradjon.*Szilágyi Sándor: Erd. Országgy. Emlékek, VI. köt.

1576-tól 1750-ig a zilahi papok Báthori István adományából a dézsma felét kapták fizetésükben. 1751-ben báró Bornemissza Ignácz kincstárnok rendeletéből Dobra Péter kir. közügyigazgató {537.} két irnok kiséretében kiszállva, karhatalommal elvették a protestáns papoktól a dézsmát s az erre vonatkozó adományleveleket is.

1777 junius 13-dikán Mohai János, a város református papja, a zilahi összes dézsmák egyenlő felerészeért, mit régi idők óta bírt az ecclesia, tiltakozik a kolozsmonostori konvent előtt.*Tört. Tár, 1898. évf., 657. l.

A templom szószékét kőből Márkus Sámuel és Éltető Péter építették, «festéssel ékesíttette» Vásárhelyi Mihály, a fölötte álló «koronát az istenházához buzgó szeretetből» Kis Ferencz s V. Bányai Katalin készíttették, a kántori karzatot Biró Sándor főbiró és Polgári Sándor, szenátor festették meg, a mely, valamint az orgona, korona, Kistner Mihály kolozsvári orgonacsináló munkája (1789). A kántori kórussal szemben álló kőkart 1796-ban Arach András s neje Márkus Borbála, a templom északi részében levő karzatot 1820-ban a timár czéh, a déli ágában levőt pedig szintén ekkor a csizmadia czéh készítette. A csizmadiák kara felett a falon a város czímerét is megtaláljuk 1569. évszámmal. Az úri szent asztalt 1788-ban Éltető János és Kerekes Mária csináltatta.

A toronybeli órát 1845-ben készíttették, a nagyobbik harangján 1717, a kisebbiken 1704 a legrégibb évszámok; egy használatlanul heverő elhasadt csengettyűje 1604-ből való. Klemodiumai közt legrégibbek egy óntál, melynek szegletén 1588. évszám áll, továbbá egy 1675-ből való ezüst pohár, melyet Görög András adott. Díszes aranyhímzésű abroszai a XVIII. századból valók.

A keresztelési s halottas anyakönyvet 1658-ban, a házasultakét 1788-ban kezdték vezetni. Egyházi jegyzőkönyvek 1820-tól vannak.

Az egyháznak ezek voltak a papjai:

Kisdobszai Dániel 1695 körül.

{538.} Az 1604 február 23-dikán Csengeren tartott közzsinaton Zilahra Válaszúti Pált küldték ki papnak.*Tört. Tár, 1898. évf. 624–25. ll.

Keresztszegi Hermán István 1616-ban lett zilahi pap.

Keresztszegi után Váczi Pétert, azután Jenei P. Istvánt választották meg.

1641-ben Szalárdi Mihály zilahi első papot Váradra vitték papnak.

1642-ben Tasnádi István első pap.

Tótfalusi István 1646-tól 1650-ig első pap. Később Husztra vitték el papnak.

Széky Miklós 1649-ben káptalan (sacellarius).

1665-ben Bátai György első pap. Itt halt meg 1672-ben. Bátai Györgynek több munkája van. Írt Az Isten kegyelmében lévő embernek idvességes életének bizonyos és megcsalhatatlan jegyekből való megismeréséről; Az istenfélő ember könyörgésén való választétel és a régi megszokott bűnöket elhagyók hathatós vigasztalásokról. Lelki próbakő czímű műve a hit tárgyairól szóló prédikácziókat tartalmaz. Választattaknak Tárdja, melyre minden buzgó lelkü és idvességét kivánó embernek, teljes életének folyásában szükségképen kell czélozni czímű munkáját Bornemisza Annának ajánlta.

1666 körül Vásárhelyi Matkó István zilahi pap korában írta: Több könyvnek eltépése vagy Bányász Csákányát, melylyel amaz fövényen épített s már leromlott házát elébbi fövényre sikertelen sárral aggatni akaró és ezer mocskokkal eszelősen színlő s mázló Sámbár Mátyás nevű tudatlan sárgyúró megcsákányoztatik. Kelt Vásárhelyi Matkó István zilahi pap által, a ki Bányásznak neveztetett Sámbártól 1666-ban. Nyomatott 1668. évben». Volt felsőbányai pap, hol Sámbár Mátyás missionarius jezsuitával disputált azzal a feltétellel, hogy a ki legyőzetik, fejét veszítse. Sámbár meggyőzetett, de fejének Matkó megkegyelmezett, hanem a bírák két fogát kihúzatták, {539.} Fogarasi papból lett felsőbányai, onnan jött Zilahra, aztán tordai s végül kolozsvári pap.

Az 1669 junius 30-dikán Beregszászon tartott közzsinat Zilahra küldötte papnak Keresztúri Györgyöt.*Tört. Tár, 1898. évf. 646–47. ll.

Az 1671 junius 7-dikén Debreczenben tartott közzsinat Miskolczi Márton domesticust küldötte ide.*U. o. 647–48. ll.

Szőnyi N. István 1672-ben zilahi, később kolozsvári pap volt. Szatmárt halt meg. Szőnyi is irodalmi név. Következő művei jelentek meg: Mártyrok koronája; Kegyes lélek vezér csillaga; Örök élet koronája; Tizenkét csillagok koronája. Ez utóbbinak kinyomatását Carafa betiltotta.*Bod Péter: Magyar Athenas, 285. l.

1675 junius 23-dikán Csatárban tartott közzsinat Felvinczi Sándor academicust pappá szentelte és Zilahra küldötte.*Tt. ev. ref. I. köt. 47. l. Ez évben zilahi református esperes. Meghalt Debreczenben 1688-ban.

Borsia Ferencz 1674–9-ben első pap. Meghalt Kolozsvárt.

Az 1678 november 27–28-dikán Nagy-Létán tartott közzsinat Zilahra küldte papnak Divéki Jánost. Itt működött 1687-ig.*Tört. Tár, 1898. évf. 651. l.

Meghalt 1687. november 30-dikán Zilahon.

Az 1683 november 7-dikén Kölcsén tartott közzsinat Szatmári János academikust küldötte Zilahra.*Tt. ev. ref. I. köt. 65. l. 1707-ben Úri imádságnak magyarázatja czímen adott ki könyvet Kolozsvárt.

1689-ben Békéssy János második pap. 1711 május 12-ikén halt meg Monóban.

1699-ben Debreczeni Fórizs István zilahi lelkész és esperes. Az 1701 szeptember 18–20. napjain Huszton tartott közzsinat megerősítette ama határozatot, melyet a Krasznán tartott közzsinat a zilahi első lelkészre nézve hozott.*U. o. 82. l. Az 1708-ban Matolcson tartott közzsinat megfosztotta a lázongó zilahiakat mindenféle lelkészi szolgálattól, mert méltatlanul támadták {540.} meg Debreczeni F. István lelkészt.*Tt. ev. ref. I. köt. 89. l. Debreczeni István 1711-ben halt meg Zilahon.

1708-ban papi hivatala alól fölmentették Filkei Jánost.

1712 junius 21-dikén Árvai András prédikátor Zilahon.

1712-ben Bodoki István a papi házat zsindelylyel fedette be. Utóbb berkeszi pap, majd a nagybányai tractus esperese. Meghalt Misztótfaluban.

Zoványi György 1712-től 46 évig volt zilahi pap.

1719-ben Désy Zsigmond is pap volt itt, a ki meghalt Vásárhelyen.

1742-ben halt meg Zilahon Bikfalvi Zsigmond, Zilahnak (1725-től) legkedvesebb ékesszóló papja.

1769-ben Vajasdi Mihály zilahi első lelkész.*U. o. II. köt. 131. l. Ez év szeptember 24-dikén halt meg Zilahon.

1769-ben lett első pap Zilahon Mohai János, ki 1783 január 6-dikán halt meg itt.

1773 augusztus 14-dikén özvegy báró Wesselényi Istvánné panaszolja, hogy fölnevelt egy árva leányt, a kit azonban egy zilahi ifjú elrabolt s Zilahon Mohai János lelkész minden kihirdetés nélkül az ifjúval összeesketett.*U. o. 143. l.

1771 áprilisában Zoványi Györgyöt avatják föl zilahi lelkésznek.*U. o., 158. l.

1783-ban lett iskolai rector s zilahi pap Katona Imre. Mint ilyen halt meg 1792 május 14-dikén.

1788 szept. 27-dikén lett zilahi pappá Bethlendi János. Zilahon halt meg, mint esperes 1826 augusztus 6-dikán.

1792 augusztus 29-dikén Polgári Márton lett pappá. Ugyanitt halt meg, mint prosenior, 1830 augusztus 7-dikén.

1828 ápril 27-dikén Beke Sámuel lett zilahi pap s mint ilyen halt meg 1836 aug. 14-dikén.

1831-ben Fogarassi István lett Polgári Márton utódja.

{541.} 1837 május 4-dikén lett zilahi pappá Verestói Cséri Sándor, mint Beke Sámuel utódja, meghalt 1869 julius 26.

Magyarósi István 1870-től szolgál, Kónya László 1880 óta, a ki 1898-ban halt meg, helyét 1899-ben Szilágyi Lászlóval töltötték be.*A papok névsorát v. ö. Szilágyi Ferencz: Zilah Történelméből, 13. l. és Magyarósi István: A zilahi ev. ref. anyaszentegyház története, 121–135. lap.

A római katholikus egyház a XVIII. század második felében keletkezett. Az eklézsia 1751-ben alakúlt meg. Az első plébános Eőszi Ferencz volt: 1762-ben plébános Szolga Lőrincz, a ki Cserei Heléna vegyes házassági ügyéből ismeretes s a kinek fizetésére a ref. papoktól elvett dézma-negyedet adták*Szilágyi Ferencz: Zilah tört. 93. lap. 1777-ben adta azt Mária Terézia a katholikus plébánosnak, háromnegyed részét pedig Cserei Farkasnak inscribálta, a kinek leányát id. báró Wesselényi Miklós vette nőül s így ez a dézsma Wesselényire szálott. A város aztán Wesselényitől vette meg.*Zv. lt. Sárga könyv. 381–382. l.

1747-ben, mint előbb láttuk, két-három katholikust említnek itt a fiscalis javak összeirói.

1748-ban mindössze 7 volt a róm. kath. lelkek száma.*Magyarósi István: i. m. 44. l. 1780-ban 207.*Szilágyi Ferencz: i. m. 94. l.

Zilahon egy kisded róm. kath. templom 1752-ben*Alapkőletételi emlékirat; Szilágy, 1878. 28. szám. épűlt, mely igen kisszerű kápolna vagy imaház lehetett, mert Cserei Farkas, akkor Krasznán lakó nyug. erd. udv. kanczelláriai tanácsos 1789 május 31-dikén tesz az udvarhoz fölterjesztést, hogy Zilahon, Krasznán és Tasnádon róm. kath. templomok építtessenek.*Szilágyi Ferencz: Zilah Tört. 93., 94. l. Az új templom alapkövét 1878-ban tették le. A templom építésére Tágen János nagyváradi latin szert. kanonok, egykori zilahi plébános tett alapítványt, mely 15.000 frtra nőtt. Ehhez a m. kir. államkincstár, mint kegyúr, {542.} 5000 frttal a magyar vallásalap szintén 5000 frttal járúlt. Oltára a Szt. Háromságnak van szentelve. Kőtornyában három harang van, a melyeket a régi kis toronyból helyeztek át. Az első 225 fontos a Szt. Háromságnak, a második 125 fontos Szt. István első vértanunak, a harmadik 33 font Nepom. Szt. Jánosnak szentelve. A templom klenódiumai: egy ezüst s drágakövekkel ékített feszület (pacificale), a szt. kereszt ereklyéjével. Egy márványból szépen kidolgozott keresztelő kút. Mindkettő a Tágen János ajándéka. Egy kehely, a melyet Lipovniczky István püspök adott ajándékba a felszentelés alkalmával.*Bunyitay Vincze: Schematismus… 366. lap.

Demeter presbyter, a vyngarthi egyház rectora és Zilah városnak örökös plébánusa, 1511-ben protestál és panaszkodik a gyulafehérvári káptalan előtt, hogy a Zilah város plébániáját, vagy rectorátusát András püspök jó szántából, önként adta neki s a mult évig a hasznot, a jövedelmet ő élvezte; de a mult évben András püspök nem törődve a multtal, vágyva a plébániára, Demeter plébánost erőszakos módon kiűzte onnan, s igazságtalanul a maga számára foglalta le; sőt Perényi Imrétől, a nádortól azt is ki akarja eszközölni a püspök, hogy még most is más kapja el a plébániát. Ezek következtében Demeter plébános tiltakozik mind a püspök tette ellen, mind pedig az ellen, hogy a plébániát jogtalanúl valakinek másnak ajándékozzák.*Szgy.

A róm. kath. egyház papjai: Eőszi Ferencz theol. dr. 1749. Az egyházvizsgálási jegyzőkönyv szerint: «Vir nunquam satis laudandus». Később kanonok. Ronkovits Dávid theol. dr. 1757. Kárásztelekre ment át. Szolga Lőrincz 1762., egyszersmind középszolnoki alesperes, végre csatári pap. Zolnai Antal 1780. Ennek az idejében épült a régi egyház s a papi lakás. Várad-Ujvárosra ment át. Molnár József 1790. Ezután kanonok, Tágen János püspöki caeremoniariusból s a consistorium jegyzőjéből {543.} (1707) 1816-ban alesperes lett, végre főprépost. Festett arczképét a papi lakásban hozzá méltó tisztelettel ma is őrzik. Salamon András 1821. 1830-ban alesperes s a szt. szék assessora, Nagyváradra (Ujváros) ment át. «Emlékét áldják a szegények.» Zakkay János szül. 1802 febr. 13-án. 1843-ban lett zilahi pap, alesperes s a szentszék assessora. 1849-ben koronás arany keresztet kapott kitüntetésül. 1865-ben tiszt. kanonok. Itt halt meg 1876 márcz. 24-én. Nábráczky Sándor az {544.} élesdi parochiáról jött 1876-ban és Sarkadra ment át.*Bunyitay Vincze: Schematismus… 366. lap. Jelenlegi plébánosa Csaponyi Ignácz.

A RÓM. KATH. EGYHÁZ.*A róm. kath. egyház. Fényképfölvétel után.

AZ EVANG. REFORM. KOLLÉGIUM.