18. Gazdaság.

A művelés alatti területből adózás czéljára összeírtak szántóföldet 1715-ben 170 és fél, 1720-ban 2,280 és fél köblöst; rétet 1715-ben 143, 1720-ban 607 kaszást; szőlőt 1715-ben 419, 1720-ban 1533 kapást. Malmok száma 1720-ban 3.

A határt 1846-ig két forduló rendszer szerint művelték, ekkor hozták be a ma is fennálló három forduló rendszert. A tagosítást 1896-ban fejezték be. Gazdaságok száma 962. A gazdaságok területe művelési ágak szerint szántóföld (kat. holdakban) 3035, kert 176, rét 1736, szőlő beűltetve 78, parlag vagy kiirtott 268, legelő 1215, erdő 2260, nádas, nem termő terület 663, összesen 9431 k. h. A gazdaságok területéből tulajdon birtok 8394, haszonélvezeti birtok 603, haszonbéres birtok 434 k. h. Gazdaságok száma: épület biztosítással tűz ellen 398, gabona és takarmány biztosítással tűz ellen. 1. átalány biztosítással tűz ellen 43, jégkárbiztosítással 20. Gazdaságok iparvállalattal 3, műtrágyát használó gazdasága nincs.

{548.} Igásfogatok, lófogat: egyes 44, kettős 71, hármas 4, négyes nincs; ökörfogat: kettős 117, négyes 3, hatos nincs; bivalyfogat 3, öszvér- és szamárfogat 37, tehénfogat 27. Gyümölcsfák: almafa 23.203, körtefa 8162, cseresznyefa 4402, meggyfa 3317, őszi baraczkfa 10.393, kajszinbaraczkfa 1842, szilvafa 42.794, diófa 6423, mandulafa 41, gesztenyefa 23, eper (szeder) fa 786, összesen 101,386 drb. Szarvasmarha: bikaborjú, bika 1 éves 34, 2 éves 12, 3 éves 2, 3 éven felül 4; üsző, tehén 1 éves 163, 2 éves 86, 3 éves 55, 4 éves 37, 4 éven felül 457; tinó, ökör 1 éves 68, 2 éves 53, 3 éves 41, 4 éves 55, 4 éven felül 290, összesen 1357 drb, az összes állományból magyar erdélyi 986, mokány vagy ritka 158, pirostarka 118, borzderes 2, egyéb színes 9, bivaly 84. Ló: mén 1 éves 2, 2, 3 éves és 3 éven felül nincs, kancza 1 éves 4, 2 éves 6, 3 éves 2, 4 éves 10, 4 éven felül 83, herélt 1 éves 3, 2 éves 4, 3 éves 6, 4 éves 27, 4 éven felül 135, összesen 282, szamár 66, öszvér 3, kecske 127, sertés 3404, juh 49, baromfi 7588, méhcsalád 219 drb.

A Ravaszmálnak a Récsehegy melletti részén nemrégiben négy bronzkori karpereczet kaptak, ezek egyike a zilahi községi polgári fiuskola gyűjteményében van.

Szántói, a melyeket, mint már tudjuk, (1854) három fordulóban használnak, ezek: keleten Homolyó, Hagymásmező, Őrhegyalja, Dombalja, Oláhút, Középforduló: Ravaszmál és Récsealja, Éhmező, Farkasdomb, Nagymálalja, Nyugoti forduló: Miczetere, Malomdomb, Tolvajdomb és Németalja, Kukukmálalja, Viskikút, összesen tesznek 2808 holdat s 1120 ölet.

Kaszálói minden évben használhatók: Mihályhida több név alatt, Nagyrét, Sarmásirtása, Hatlóirtása, Köszörűpatak, Kis- és Nagy Pálkert, Juhoshida, Kis- és Nagy Németi-kert, Récse pataka, Dinnyéskert, Bánkert, Vargák rétje, Postarét.

Váltólag használhatók: Récsekert, Fossdóalj, Kútaskert és a Szántók között összesen tesznek 2154 holdat s 1406 ölet a kertekkel.

Földje minősége: harmadik osztályzatú.

{549.} Egész határának kiterjedése 1854-ben a cs. kir. mérnök felmérése szerint 9500 hold.

Szőlőhegyei: Nagymál, Juhosdomb, Sarmás, Őrhegy, Dombalja, Somosoldal, Ravaszmál, Récse, Verőfény, Szendi, Szánuta, Babuta, Kukukmál, Németi, Micze. Lazáikkal tesznek 341 holdat, ill. 1100 ölet. Ezek a szőlőhegyek 1854-ben hozzávetőleg 1000 alsó-ausztriai akót termettek.

A szőlő- és gyümölcstermelés mindig egyik főkeresetága volt a lakosságnak. Hegyeit, melyeket a phylloxera elpusztított, újra palántálják.

Van állami amerikai szőlőtelepe.

1720-ban egy-egy kapás föld csupán egy cseber bort hozott, de ennek ára 1 frt 65 kr. volt.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 341. lap.

1862-ben a bor «borzasztó mennyiségben» termett, alig tudták az emberek elszűrni még kádakba is és «annak felette igen jó» volt ez a bor. Annál nagyobb szüksége volt a vízben; a szárazság egész éven át tartott, a kutak kiapadtak s az emberek egymástól lopták az ivó- s itató vizet.*Zv. lt. Sárga könyv. 296. lap. Egy veder bort ekkor 13 krért lehetett kapni.*Vasárnapi Ujság, 1862. évf. 362. l.

1867-ben is bő bortermés volt. Ekkor a bor jósága közepes, ára szüretkor 50 és 60 kr. Abban az évben mindenekben jó termés volt.

1868-ban «Isten határunkat, valamint az egész országot megáldotta gabonával, szénával és borterméssel».*Zv. lt.

Zilah város 9440 katasztrális hold területéből most 2440 hold esik erdőre, a többi szőlő, szántó, kaszáló és legelő.

1854-diki följegyzés szerint erdei: Nyíres 383, Szodokgödör 128, Miczecsere 31, Tölgyes 1408, Oláhút 34, Észak 570, mérnöki mérés szerint 2554 holtat tettek összesen.

1777–1781. tájt az erdélyi gubernium a Zilah városában a közös haszonvételek körül tapasztalt rendetlenségek {550.} mikénti megszüntethetése végett véleményt kért Közép-Szolnok vármegye főispánjától. Ennek beérkeztével határozatilag kimondta, hogy a megyében Zilah városának szabad és tiltott erdei vannak. A szabad erdőket mindenki szabadon használhatja, de a tiltott erdőket a birák saját szükségeikre ne hordják, sem másoknak jutalmazásképen épületekre ne adogassák, hanem ezek a város középületei részére, melyek nem megvetendő famennyiséget igényelnek, conserváltassanak. Mert különben, ha ezek conservatiója jövőben is elhanyagoltatnék, a város oda jutna, hogy középítkezésekre készpénzen kellene fákat venni. A conservatióra nézve rendeli a gubernium, hogy minden biró hivatalba léptekor két hozzá nem rokon tanácsbelivel a tiltott erdőket járja meg és azok állapotjáról tegyenek a tanácsnak jelentést, mely a levéltárba teendő, minek alapján a tanács az erdők conservatiója és javítása végett rendelkezik s azt végrehajtás végett a birónak átadja, a ki hivatala kiteltével az új birónak ekképen tartozik az erdőket újra számba adni és az alatta történt károkat a város majorsági pénztárának kétszeresen megtéríteni. Azonban az adózó s új épületet készítő polgároknak az egész tanács hirével s tudtával utalványozhat épületfákat. A makkoltatást a városi lakosoknak, mint ezelőtt, úgy ezután is korlátlanul megengedték.