19. Ipar. Kereskedés. Vásárok.

Iparról, kereskedésről, mint már ezt munkám általános részében is érintettem, általában keveset mondhatunk, mert népünk kevés hajlammal bírt ezekre. Iparosok mégis leginkább Zilahon csoportosúltak.

Czéhek 1854-ben: mészáros 41, timár 114, csizmadia 213, gubás 53, szíjgyártó 13, fazekas 47, vastag szabó 9, vékony szabó 26, szűcs 40, asztalos, lakatos 13, kovács, kerékgyártó 9 taggal.

Czéhen kívüli mesterek: takács 1, suszter 1, bádogos 1, {551.} gombkötő 2, nőékszerárus 1, kenyérsütő 65, szitás 2, pék 1, órás 1, csutorás 2, rézműves 1, nőszabó 2, főkötős 1, pereczsütő 13, kalmár 6, kalapos 8, kötélverő 1, szatler 2, szappanos 2, kőmüves 2, ács 1, esztergályos 2, könyvkötő 1, üveges 1, enyvfőző 1, puskamüves 2, fésüs 3, festő 1, kövező 1, virslis 1, pintér 1, sajtócsináló 1, kovács-czigány 10.*Sárga könyv, 311–342. l.

Zilah város tanácsa 1826 deczember 22-dikén tartott gyűlésében, a helybeli mészáros czéh kérelmére, a marhahús fontját 3 krról 4 krra emelte s ezt Közép-Szolnok vármegye tisztségének bejelenti.

A czéhek alapszabályait közli Fodor Dániel: Zilah város ezer éves múltjának rövid ismertetése cz. értekezésében.*1895. év, 28–46. l.

A malomiparra következtethetünk a sok apró vizi- és szárazmalomról, a melyekkel elég sűrűn találkozunk.

1854-ben vizimalma van Jóna Jánosnénak a Récse alján, Szőnyinek a Németi-kertben, Dávid Mózesnek s Vincze Pálnénak a Miczeterében, Czell Benőnek, Werőtzi Gergelynek a Mihályhidán, Kiss Károlynak a Tyúkól-utcza végén, Czellnek a Dombalja alatt is van, itt a felső a Polgári Lajosé. A Pesi-, Tóth János-, Werőtzi-félék a Kraszna-utczán, a Barta-féle a Kraszna-utcza végén, míg a Tyúkól-utczán Kiss Rózsának van egy, összesen 14.

Szárazmalma van Barta Lajosnak a Kraszna-utcza végén, Fejér Antalnak és Dávid Mózesnek a Alszeg-utczán, a Gergely-malom az Alszeg végén, a Kiss Károlyé a Tyúkól-utcza végén, összesen 6.

A város birájának, esküdteinek, összes polgárainak és lakosainak terheit s fáradozásait tekintetbe véve s másrészt némely tanácsosának az ajánlatára 1584 febr. hó 7-dikén megengedte Somlyai Báthori Zsigmond Zilah város lakosainak, a terhek könnyebbítése czéljából, hogy Zilah város területén a Németikert nevű réten, a paniti út mellett halastavat ássanak {552.} és ugyanott egy gabonaőrlő malmot építsenek. A halászatból és az őrlésből befolyt jövedelmet aztán fordítsák a város közös szükségleteinek a fedezésére. Ha valakinek a lakosok, vagy az idegenek közül is van azon a réten birtokuk, a zilahi polgárok vagy vegyék meg pénzen azt, vagy hasonló minőségű földdel elégítsék ki az illetőt.*Szgy.

Gőzmalom kettő van.

Egy részvénytársaság 1894-ben gőztéglagyárat állított.

Vásártartási jogot a XIV. században nyert a város.

1370-ben Lajos király évenként Szt. Margit napján vásárt engedélyez s biztosítja a kereskedőket, a mint erről már előbb is volt szó, hogy a vásárra mindennemű áruczikkeikkel szabadon és bátran eljárhatnak.

Gábor, gyulafehérvári erdélyi püspök, 1473-ban folyamodik Mátyás királyhoz az ő (Közép-Szolnok vármegyében levő) Zilah városa érdekében vásár tarthatásának engedélyezése végett. Mátyás király Zilah város összes lakosainak érdekét s javát tekintetbe véve, meg is engedi, hogy Zilahon a vásár tartására alkalmas helyen, Remete Márton (?); Fülöp és Jakab apostol napján s ez ünnepeket megelőző és követő napokon minden évben vásárt tarthassanak. Megadja mindazon szabadságot és előjogot a vásártartáshoz, a mivel csak a birodalom többi városai és falvai föl vannak ruházva. Biztosít minden kereskedőt, vagy kereskedéssel foglalkozó embert, hogy ez évi vásárokat az ő védelme és pártfogása alatt bátran felkereshetik, sem áruczikkeiknek, sem maguknak nem lesz bántódása.

Zilah város birájának és esküdteinek jelentésére értesűl Somlyai Báthori Zsigmond, erdélyi vajda 1584-ben, hogy Zilah városban a királyok engedélyéből hetenként a szombat napon tartott vásárok nemcsak az e czélra kitűzött helyen, s piaczon folynak le, hanem az elmult években némely polgárnak {553.} a kivánsága és akarata szerint egyebütt is, a mely szokást, a jelentés szerint a város nagy részére káros hatása lévén az, beszüntették, eltiltották, de a rendeletet még most sem tartják meg eléggé. Nehogy a vásárhelynek ez a változtatása ismétlődjék s a polgárok között egyenetlenkedést szítson, elrendelte Báthori Zsigmond, hogy ezután a vásárt csakis a piaczon tarthatják meg a szokott időben és napon, a vásár helyét át sehova sem vihetik.

VÁSÁRCSARNOK.*Vásárcsarnok. Fényképfölvétel után.

Báthory Zsigmond 1595 április 24-én kelt leveléből, melylyel Székely János deési kamaraispánnak és minden harminczad főfelügyelőjének s ezzel az összes harminczadosoknak megparancsolja, hogy a Zilah városi lakosoktól vámot venni ne merészeljenek, azt is megtudjuk, hogy a zilahiak vassal kereskednek.*Szgy.

{554.} 1795-ben Közép-Szolnok vármegye intézkedik Zilah város magistratusához küldött rendeletében, hogy nemesek a véka és ütőfa utáni 1 kron kívül egyéb vásárvámot ne fizessenek.*Szvlt.

A heti vására ma is szombaton van. Piaczok: a Belső és a Barompiacz, utóbbi a Király-utcza végén.

Jövedelem 1715-ben ipar- és kereskedésből 315 forint, «más forrásból» 225 forint; 1720-ban malomból 16 frt, korcsmából 48 forint 75 dénár, ipar- és kereskedésből 191 forint.*Hont vármegye küldötteinek összeírása.