| Ákos. (Ákosmonostora.) | TARTALOM | Badacson. |
Babuktelke, Nagy-Derzsida közelében feküdt,* s azután ennek a falunak a határába olvadt a tizennyolczadik század derekán; fekvését megvilágítja közelebbről Közép-Szolnok vármegye generális székének egy 1729-diki jegyzőkönyve, mely arról szól, hogy a nagy-derzsidai újfalu helye Babuktelke volt,* továbbá 1717-ben a babuktelki birákról van szó, a kik «a nyomot(?) a kövedi jószágbelieknek adták át.*» Kövesd szomszédos volt Babuktelkével.
1732-ben nagydobai Nagy Pál, középsz. assessor és mocsolyai Veres István, nemes személy tanúvallatást tartanak az iránt, hogy a mojádi határon levő erdő egyik részét dobai erdejének s a másikát Horvát erdejének hívják-e; Ennek az erdőnek szomszédja egyfelől a Gyerőmonostori Kemények, másfelől pedig a Babuktelke hajdani prædium és a Csanálosról alá folyó patak.* Helységünk az oklevelekben, Gyulatelke, Derzsida, Mojád helységekkel, Derzsida után Szoldobágy és Ilosva (1471), Derzsida és Szoldobágy között (1475), Mojáddal (1492), Mojád és Lompért között (1493), Mojád és Remete után (1550), Kis-Korond és Remete után (1607), Nagy-Derzsida után Szoldobány és Mojád között (1643), Kis-Derzsida és Remete után (1722), Lompért és Hosszúmező után (1725), Szakácsi és Szoldobágy között (1755) fordúl elő s rendszerint, mint középszolnokvármegyei helység (1475.)
Babatelke, Bábúcztelek, Bábodtelke tehát nem a mai Bábcza, mint Csánki Dezső* véli.
Nevének változatai: Babud 1205–1235 között, Bobuti 1262, Bibotheleke 1427, Babuktelek 1471, Babathelke 1475, Babodtheleke 1479, Babuchthelek 1486, Babuttelek, Babickthelek, {36.} Babiotheleke, Babwktheleke, Babwtheleke 1492, Bobatelek 1510, Babuctelke 1755.
Neve talán a babuk, babuta (upupa, epops) madárnévből származott, a mely régi iróinknál így fordúl elő: «Ezek az égi madarak közül, kikkel nem illik élni: keselyűt, héját, babwkoth, ölyvöt és semmi hollóneműt». – «Hallottál már tarka babutákat».* Upupa büdös babuk, banka.*
Az ily néven szereplő helységek első nyomát a Váradi Regestrumban találjuk, a hol Babud villabeli György pristaldus Váradra kísér egy girókúti Angelus nevezetűt, kit azzal vádolnak, hogy Szolnok várbeli jobbágy.*
Ugyancsak a Babud falubeli György előadta, hogy girókúti Samu erőszakkal elvitte az ő szolgáját, a miért Angelus, szolnoki udvarbíró előtt panaszt is emelt, de Samu nem jelent meg, azt mondván, hogy Angelus nem birája.*
V. István király megerősíti IV. Béla király 1262-diki okmányát, melylyel ez Zonukot és fiait Bobuti birtokaikban védte.*
Bibotheleke prædiumot Szolnok megyében, Mojádi László birtokát, ennek kiskorúsága idején 1427-ben Ilosvai György zálogba adja Kusalyi Jakcsi Dénesnek s Jakcsi Lászlónak, János és Mihály székely ispánoknak 200 arany frtért több {37.} birtokkal együtt. De Mojádi László 1435-ben Palóczi Mátyás nádor előtt visszaváltja.*
Ilosvai György halála után Kusalyi Jakcsi László, erdélyi vajda Ilosvai Györgynek Ilosván, Lompérton, Hosszúmezőn s Mojádon, N.-Derzsidán, Szoldobágyon és a babuktelki prædiumban levő jószágait elfoglalta. Ilosvai György két leánya: Doris és Margit Hunyadi János vajdához fordúltak oltalomért, a ki a jószágokat 1446-ban visszaadatta.*
Babuktelekből Mojádi János, István és György kielégítették Jakcsi Györgyné Mojádi Elenát, az őt megillető leánynegyed fejében, miről 1471-ben az előbbiek nyugtatót vesznek.*
Görbeth Mihály babuttelki részbirtokába zálogjogon beiktatják Drágfi Györgyöt és Jánost.*
1475 körül Babatheleken 2 forinttal adóztak a vajda Dengelegi Pongrácz János jobbágyai.*
A középszolnoki Babutelekét 1475-ben Mátyás király Gilberth Miklósnak itélte oda Szakácsi Istvánnal és fiával, Jeromossal meg Krisztinával és Katalinnal szemben.*
1486-ban néhai Mojádi János, István és Gergely alperesekkel szemben Domahidi László, Ilosvai Doris fia, nyeri meg a jószágokat.*
A jószágokból Fancsikai Annát hozomány és nászajándék ilteti meg és ezen Anna fiait: Bessenyei Nagy Györgyöt, Ágostont és Miklóst kielégítik Majádi János, István és György.*
Babwktheleket,* néhai Ilosvai György birtokát Ulászló király 1492-ben Majádi Istvánnak, Jánosnak és Györgynek, mint egyenes leszármazottaknak adja, a kiket a birtoknak (Babuttelek, Babwkthelek) fele részébe 1492 márczius 1-én ellentmondás nélkül beiktattak,* okt. 13-dikán Ilosvai Gerberth Tamás elzálogosítja a középszolnoki Babwktheleke falubeli birtokát {38.} Báthori Andrásnak.* 1493 junius 14-dikén Ilosvai Jeromos zálogosítja el Babuthelke falubeli birtokát fiának, Miklósnak.*
Babukthelkét 1500(?) márcz. 22-dikén Görbet Pál és neje eladták Kőrösi (Keresi) Zsigmondnak.*
1508-ban Ilosvai Gewrbeth Mihály babutteleki részbirtokába zálog czímén beiktattatják magukat Drágfi György és János.*
1510-ben Bobatelek részbirtokot Császári Szele István eladta Báthori Gergelynek, István- és Andrásnak.*
Babutteleke birtokba 1519-ben Guthi Ferenczet iktatják be, de tiltakoznak az ellen Ilosvai Miklós és Mojádi Gáspár.*
1526-ban több helységgel együtt Lajos király Budán kelt privilegiális levelében újra odaadományozta Mojádi Jánosnak, fiainak s leányainak: Lászlónak, Györgynek, Miklósnak, Imrének s Jánosnak; Borbálának, Dorottyának s Erzsébetnek, továbbá Boldizsár, Gáspár fiainak és néhai György leányainak, Dorottyának, Zsófiának, Katalinnak, nemkülönben fiának, Menyhértnek s néhai Mojádi István leányának, Borbálának s mindezek örököseinek örök joggal, visszavonhatatlanul. Ezt a birtokot már régebben is birták az illetők; de elvesztették volt a parasztok fölkelése és mozgalma alkalmával.*
1540-ben Ilosvai György babutteleki részbirtokába beiktattatják magukat Mojádi László, Imre és Miklós, de a Guthi-család ellentmond.*
Babuteleke prædium egyike azon részbirtokoknak, a melyekbe 1550-ben újból beiktatják Sarmasági Mihályt.*
Bőnyei Mátyás elcseréli 1551 körül a babutteleki részbirtoka negyedét Mojádi György leányaival: Ilosvai Mihályné Katalinnal és Rátoni Jánosné Erzsébettel,* majd felosztására {39.} 1551-ben törvényes birákat kérnek Bőnyei Mátyás, Kőrösi Ferencz és Tordai Zsigmond.*
A középszolnoki Babuteleke prædiumot 1551-ben Sarmasági Borbálának itélték oda.*
Babuktelek egyike azon részbirtokoknak, a melyeket Guthi Anna 2000 frt fejében végrendeletileg hagyott férjére, Ilosvai Dobai Jánosra, a kit 1559-ben királyi jóváhagyással be is iktatnak azokba,* de Mojádi Mátyás ellentmondott. 1562-ben kibékűlnek, mire Dobai a békesség fejében egy ilosvai telket ad Mojádinak.*
A krasznamegyei(!) Babuttelek egyike azon részbirtokoknak, a melyekért 1572-ben Dobai János halálával per folyt Ilosvai Dobai másként Banga György, másfelől Dobai Banga Jánosné Guthi Anna és Horváth Istvánné Dobai Erzsébet között.*
A középszolnoki Babuteleke prædiumra vonatkozólag 1575-ben Rápolti Szerafin meg Chegedy András és neje, Rápolti Anna, egyezséget akarnak kötni, a mi ellen tiltakozik Vasaljai Literatus Gábor a maga és fenti Szerafin leánya, Erzsébet személyében.*
A Babutelke birtokról szóló oklevelek kiadása iránt 1592-ben Bélteki Mihályné Hidi Margit megkeresi a leleszi konventet.*
A Babuthelkét illető okleveleket Telegdi Espán István Sarmasági Zsigmondnak adta át; de a II. János itélőlevele Sarmasági János és ötven nemes esküjéről, melyet II. Lajos új adománya alapján tettek, hiányzik, a miért is 1607-ben a fenti Zsigmond panaszt emel Espán ellen, mire Rákóczi Zs. fejedelem meghagyja, hogy követeljék utóbbitól ama levél kiadását, s ha ezt megtagadná, idézzék meg.*
Babuktelekért per folyt Dobai Banga Miklós és Sándorházi {40.} Istvánné Dobai Zsófia között, de 1633. febr. 11-dikén megegyeztek.*
Babuttelke egyike azon birtokoknak, a melyek zálogöszszegével 1643-ban özv. Ilosvai Nagy-Fancsikai Jánosné Dobai Banga Zsuzsánna megkináltatta Sándorházi Istvánné Dobai Banga Zsófiát, de ez nem fogadta el azt.*
Babuktelek egyike azon részbirtokoknak, a melyekhez joga van Rápolti Bálint utódának, Sándorházi Ferenczné Túri Zsuzsánnának, de e jogáról 1656-ban lemond férje meg Sándorházi János, István és Kémeri Lorán Andrásné Sándorházi Katalin javára.*
1666. decz. 29-dikén Sándorházi Ferencz elzálogosítja az ezen puszta prædiumbeli részét Erdélyi Györgynek.*
1694-ben Hiri(?) Sándor többek között Babucz teleket is elzálogosította Guthi Farkasnak.*
Babuttelkébe 1722-ben Rhédei Pált iktatták be, de Sarmasági Ferencz és Adám ellentmondtak.*
Arról a hosszas perről, mely e Babuttelkeért az Ilosvai Dobai másként Banga- és a Majádi-család között* folyt egykor‘ a tizennyolczadik század elején is hallunk, mint szintén arról is szó van ekkor, hogy 1725 előtt Ilosvai György leányait: Erzsébetet, Margitot és Dorottyát visszahelyezik amaz itteni részbirtokba, melyet Majádi István és György elfoglaltak volt,* a mi a tizenötödik század közepe táján lehetett.
1726 jul. 7-dikén Sándorházi Péter Gencsi Györgynek és nejének, Banga Erzsébetnek adja azon itteni részjószágát, melyet ő idegeneknek zálogosított volt és a melyet e Gencsi váltott ki vérség jogán.*
A babucztelki részbirtokot 1732-ben a Gencsi-család birja, de ez évi jul. 7-dikén e családot törvénybe idézteti a kincstár,* 1748 febr. 1-sején a magvaszakadt Ilosvai Banga Miklósnak {41.} babuktelki jószágát Gencsi György és Zsigmond birják, de a kincstár ezek ellen is pert folytat.* A babucztelki részbirtok oltalmára való állás végett 1747 márcz. 21-dikén Gencsi György és Zsigmond megintetik Horváth Jánost, mint szavatost.* A magvaszakadt Dobai másként Banga Miklós babutteleki jószágáért a kir. kincstár és Gencsi György meg Zsigmond közt folyt per 1756 máj. 16-dikán Mária Terézia itéletével ért véget.* 1755. jun. 13-dikán Babucktelkén összeírják ama javakat, a melyek Gencsi Zsigmondot és Keczeli Györgyné Gencsi Erzsébetet illetik.*
Babuktelek egyike Gencsi István és neje, Pécsi Klára azon részbirtokainak, a melyeken 1757 jun. 1-én megosztozkodnak a fentiek gyermekei: Zsigmond és Erzsébet.*
Ezzel nyoma vész Babuktelkének, illetve az végleg beolvad Nagy-Derzsidába s többé már nevéről sem emlékeznek.
| Ákos. (Ákosmonostora.) | TARTALOM | Badacson. |