| 1. Almás-Balázsháza. | TARTALOM | Balla. (Szilágy-Balla.) |
Román neve Blagea = Blázsá, tehát Balázs személynévből képződött. 1454-ben Tasnád határjárásában tűnik fel.*
Más középszolnoki helységekkel együtt a törökök, szatmári tolvajok és kuruczok 1682 előtt ezt is elpusztították.* 1717-ben települt újra.* 1715-ben lakatlan; sőt az új 1720-diki összeírásban elő sem fordúl.*
{78.} 1475-ben az iránt folyik vizsgálat Szabó Péter és Balázsházi Zsigmond részére Losonczi Bán István fiai, László, János, György, András, Mihály ellen, hogy ezek előbbiek itteni birtokát fegyveres kézzel megtámadták és az illetőket elfogták.*
1475 körül Szodorai András jobbágyai 6 frt, Hodosi Lászlóéi 3 frt adót fizettek innen.*
1543-ban 2 kapuszámnyi adóval rótták meg a Farnosi Mihály jobbágyait, de felmentettek 2 szabadost.* 1549-ben 2 1/2 kapu után adóztak ennek a jobbágyai, a kiken kívül 1 birót meg 3 szegényt is feljegyeztek.* 25–25 dénárnyi adót fizettek Szarvadi Mihály, Balázsházi János, Csögi? (Cheki) Mihály, Nagy Imre, Balázsházi Imre és Vizlai Gergely, egytelkes nemesek, ellenben Nagy Miklós és özv. Szabó Imréné, féltelkes nemesek 13–13 dénárnyit.* 1570-ben a Messer Gáspár jobbágyai 3 1/2, a Pelei Ferencz özvegyeéi 3, a Mindszenti Aba és özv. Mindszenti Kristófnééi 2–2, a Serédi Istvánnéi pedig 1 1/2 kapu után fizettek adót.*
1548-ban e birtokban levő apai ingó és ingatlan vagyonból leánynegyedet követelnek Gencsi Jánostól nővérei: Fruzsina, Sameli Chimai Jákob neje és Gencsi Balázsházi Pálné Katalin.*
1551-ben Szakácsii Kaplyon Györgynek és nejének, Katalinnak, mint felpereseknek visszaitélik e birtok előhegyén fekvő ama szőlőt, melyet Hatvani Gencsi János és neje Dorottya meg fiai: András és Mihály, mostoha fia, Hatvani János elfoglaltak volt.* Ugyanekkor egy itteni részbirtok elfoglalásáért Mindszenti Farnosi Mihály és neje, Anna megidézik Mindszenti Gencsi Imrét és Lászlót,* majd egyike azon jószágoknak, a melyekről, valamint a róluk szóló oklevelekről való számadásra idézteti meg 1553-ban Farnosi Mihályt mostoha fia, Mindszenti Gencsi Imre.* A birtok ügyében ekkor, {79.} mely Albashazanak van írva, ítéletet is hoznak Gencsi Imre javára Farnosi Mihály ellenében.*
Gáltői Mátyás és Gencsi Imre itteni birtokát elfoglalták Gencsi Vincze, András, János és mások, a kiket azért 1559-ben megidéznek.* Gencsi Imre eladta az itteni részbirtokot, a melyet Kozma-résznek neveznek. Ezért 1564-ben tiltakoznak ellene Balázsházi Miklós leányai és unokája, András meg néhai Balázsházi Antal fia, György.*
1575-ben egy, e birtok előhegyén fekvő szőlőn megegyeznek Mezőteremi Vetési Péter és Balázsházi Menyhért.*
1587-ben Gencsi Istvánnak van itt birtokrésze, melynek megosztásáért Erzsébet nővére pert indít ellene Báthori Zs. fejedelem előtt.* 1607 aug. 17-dikén Rákóczi Zsigmond, fejedelem új adományozásával is kap részt Gencsi István, továbbá leánya, Anna, a ki Ujnémethi István felesége, valamint Szentkirályi István s testvérei is.*
1609-ben Balázsházi Nagy Ferencz és Nagy Mihály, itt lakó nemesek kibéküléséről van szó.*
A balázsházi szőlőjét Vetési László 1610 nov. 10-dikén Vetési Istvánra hagyta.*
1631-ben udvarháza van itt nemzetes Balázsházi Lászlónak.*
1640-ben Balogh Ferencz végrendelkező vallomást tesz neje, Újnémeti Borbála és gyermekei javára az itteni részbirtokról, mely Balázsvágásának van mondva.*
1641 jun. 9-dikén Ér-Szentkirályi Szentkirályi Istvánnak itt levő birtokából Katalin nevű leánya osztályt kér testvéreitől, mit jun. 27-dikén meg is kapott.* Voltaképen egyenlően osztozik a néhai Ér-Szentkirályi Szentkirályi István (és felesége: Dobai Judith) három gyermeke az itteni részjószágon.*
{80.} A részbirtokot 1647-ben Vassali János nejére, Dancs Annára írta át, a miért tiltakozik ellene nővére, Katalin.*
1665-ben jul. 14 előtt Hatvani Jánosné Balogh Anna zálogba vett Balázsházi Péterné, itteni lakostól egy jobbágyot.*
1687-ben itteni jobbágyok tanuskodnak a Debreczeni Istvánné Balázsházi Zsófia javára tartott tanuvallatásnál. E tanúvallomás szerint Balázsházi Péternek, Zsófia apjának, Balázsházán is volt telke.*
1701. aug. 31-dikén Szécsi Györgyné Guthi Juditot megintik, hogy bocsássa ki ama részjószágot, a mely Szécsi György jogán Ráczkövi István, tasnádi lakost illeti.* 1702. jul. 13-dikén vizsgálatot tartanak, Zsombori János részére az iránt, hogy balázsházi részbirtokát, melyet Dancs Jánostól bírt zálogban, Ráczkövi Istvánnak hagyta-e végrendeletileg Szécsi György* s neje Guthi Judith. A birtok felosztására nézve 1716 jun. 20-dikán Szécsi György leánya, Zsombori Jánosné Szécsi Zsófia meginti Gencsi Györgyné Dobai Erzsébetet és Csatári Andrást.* 1718 decz. 14-dikén Ilosvai Dobai György és neje, Szécsi Judit gyermekei megosztozkodnak a szüleikről maradt részjószágon.*
1722-ben Tombold Miklós eladja a balázsházi jószágát örök áron Guthi Istvánnak.*
1742-diki tanuvallatás szerint Balázsházáról, a hol Zölcze falu elpusztulása után házat építettek volt maguknak, Zaránd vármegyébe szöktek el Mátyás János fiai: Demeter és Gábor.* E tanuvallatás szerint Balázsháza régi helye Tasnád felől való végében van. A felső soron délről fekvő pusztatelek Guthi-rész. Északról a faluvég vagy falu földje szomszédságában ezelőtt tizenkét évvel Vay László egy pusztatelket szerzett Tasnádi Szakmári Miklóstól. E telek Dants-rész lett volna, melyet Szakmári ügyvédi teendőkért kapott Ráczkai nevű nemes embertől.*
{81.} Vajai Vay László 1779-ben bérbe adja hat évre a Tasnád mezőváros tartozékát képező itteni részbirtokot és az ide tartozó részeket Reviczki Józsefnek, Szotyori Kerekes Józsefnek, feleségeiknek és mindkét ágbeli örököseiknek.* Arról is értesűlünk még ebből az évből, hogy a birtokot Nagykárolyi Károlyi Antalnak adják.*
Egy 1795-diki vallomás szerint Balázsháza a tasnádi uradalomhoz tartozik s mint Rákóczi Ferencz-féle birtokot a kincstár magának tartotta meg.*
A hadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírták innen és Zölcze községekből a következőket. Főbb birtokosok: Bálint János, Guthi Krisztina, Pelei Imre, Halmágyi László és Goja (Gólya?) József; kisebb birtokosok: Bydeskúti Imre, Vaji Mária, L. br. Bánffi György, Récsei László, Mohai Józsefné, Bölöni Ádám, Goris László, Nagy Gergely, Matolcsi Zsigmond, Búzás László, a Kerekes-utódok gyámja Gencsi György, Tordai József, Nagy Mihály (ex) M.-Csaholyból, gr. Gyulai József, gr. Károlyi József, a Becski-család, K. Szabó Ferencz, Aracs István, Balla Sándor, ifjú Bacz Péter, Bikfalvi István, Pál, János és Mihály; saját telkén lakó, adózó nemes ember Uglai Péter; más telkén lakó, adózó nemesek: Uglai János, Uglai László, Uglai idősb László, Uglai Tógyer és Uglai Mihály; pap: Orosz János gör. kath., kántor: Orosz Tódor gör. kath.;* 1805-ben lovasnak vették föl a Bálint-család tagjait, összesen 3-at; gyalogosnak pedig a Verdes- és Darabant-családok tagjait, összesen 2-t; csak Balázsházáról az Uglai és Somja adózó nemes családok tagjait írták össze mint fegyverfoghatókat; összesen 7-et; október 21-dikén homagialis eskűt tettek a Bálint-, Uglai-, Darabant-, Verdes- és Somlya-családok tagjai, összesen 13-an.*
Most csak gör. kath. temploma van, mely fából épűlt {82.} 1720-ban. De még az 1629 jun. 17-dikén Váradon tartott ref. zsinaton egyebek mellett elhatározták azt is, hogy a tasnádi pap ne használja többé a balázsházi rétet, mert Balázsházának van már saját papja.* Az 1633 febr. 3-dikán Tasnádon tartott közzsinat tán ide küldötte papnak Paszthohi Gergelyt.*
A gör. kath. egyház anyakönyve 1824-ben kezdődik.* Templomuk 1720-ban épült. Gör. kath. jellegű egytantermű elemi iskolája 1872-ben szerveztetett.
1720-ban 1 nemes-, 6 jobbágy- és 1 zsellér-, összesen 8 háztartás fizet adót. A lakosság 72 lélek, valamennyi magyar.* 1733-ban 10 oláh család volt; papjuk görög keleti, a ki János nevet viselt.* 1750-ben a gör. kath. lelkek száma 193.* 1847-ben a lakosoké 316; róm. kath. 14, görög kath. 286, evang. reform. 4, izr. 12.* 1890-ben 288 lakosa van; nyelvre nézve magyar 62, oláh 224, egyéb nyelvű 2; vallásra nézve r. kath. 1, gör. kath. 225, evang. reform. 41, izr. 21. Házak száma 55.
1720-ban szántóföldje 45 1/2 köblös, rétje 34 kaszás, szőlője 19 kapás.* 1895-ben gazdaságainak száma 103. területe 1713 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1095, legelő 265, rét 234, szőlő beültetve 14, parlag 12, kert 11, terméketlen 82 hold.*
A községnek 1900-ban 2504 K. 80 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 2811 K.
| 1. Almás-Balázsháza. | TARTALOM | Balla. (Szilágy-Balla.) |