| 2. Tasnád-Balázsháza. | TARTALOM | Ballaháza. |
Barla 1364. Most Szilágy-Balla; de ezt az előnevét csak nem rég, a vasút építésekor kapta. nevének eredetét a nép onnan magyarázta, hogy a lakosság hajdanta barlangokban lakott s a barlangból rövidűlt Barla, mely személynév.
{83.} Néha Közép-Szolnokhoz számítják, a mi érthető, mert csakugyan a legszélén van a régi Kraszna vármegyének.* 1445-ben Somlyó tartozéka.
1345-diki oklevél Mocsolya és Diósad szomszédságában említi.* Határát 1364-ben állapítják meg.*
Eredetileg Vitéz János, váradi püspök birtoka,* a kitől a Losonczi Bánfiak akkor foglalták el, mikor hírűl vették, hogy a püspököt a nándorfehérvári ütközet után elfogták. De 1454-ben (márcz. 5.) L. Bánfi István és János mégis ellentmondanak annak, hogy e birtokot elfoglalta János, váradi püspök,* a kinek nevében Petherdi János, Radváni Tamás, Dengelegi Bernát és Bályoki Szilveszter megyei ispán jártak el, mint a püspök kiküldöttjei.* Sőt már 1452 ápril 18-dikán jelenti a váradi káptalan, hogy Losonczi Istvánt, a bán fiát, a ki Máté erdélyi püspököt e falu birtokába nem engedte bevezetni, megidézték.*
1445-ben Báthori István a maga és fiai: László, György, István, Mátyás, János és Miklós nevében tiltakozik a váradi káptalan előtt az ellen, hogy e birtokukat megkísebbítette L. Bánfi István új határok felállításával.*
1468-ban L. Bánfi István fiai: László, János, György, András és Mihály visszakapják Mátyás királytól a birtokot, melyet e testvérek atyjuk özvegyének Margitnak és leányának Katalinnak adtak volt ajándékúl, menyasszonyi hozományúl és leánynegyedűl.* Özv. Kompolthi Jánosné Margit és leánya Katalin jogtalanúl és igazságtalanúl tartják kezökben e birtokot 1469-ben is.*
Csaholyi Péter és társai elhajtottak volt innen, meg Goroszló és Baksa birtokokról 2000 juhot, a miért ellenük 1473-ban {84.} Losonczi László, János, Mihály és György számára ítéletet hoznak.*
Ballát 1497-ben L. Bánfi László cserébe adja L. Bánfi János más megyebeli birtokáért.*
1508-ban Báthori István kapja.*
1516. jul. 6-dikán néhai ifj. Bánfi János e birtokán megosztozkodnak Losonczi Bánfi István, László, Péter, András és Kristóf meg Báthori Szaniszlófi Miklós és István.* 1523-ban Somlyói Szaniszlófi Istvánt,* 1537-ben István fiait: Andrást, Kristófot és Istvánt iktatják be, mi ellen Bánfi István a váradi káptalan előtt ellentmondással élhet.*
1547-ben egyenlő részekre osztják Sarmasági András felperes és Báthori Szaniszlófi András, Kristóf és István alperesek között.*
1548-ban Somlyói Szaniszlófi Báthori Annát ebből az atyai birtokból a leánynegyed fejében pénzzel elégítették ki fivérei.*
1550-ben Báthori Szaniszlófi István kapja e birtokot amaz egyezségnél fogva, melyet ifjú L. Bánfi János krasznamegyei birtokainak negyedére nézve kötött Bánfi Lászlóval, Istvánnal, Péterrel, Andrással és Kristóffal.*
1553-ban (Barlaá-n) 12 1/2 kapu után adóztak a Báthori András jobbágyai, kiken kívűl 14 szegényt, 7 servitort és 5 új házat is följegyeztek e helységből.*
Néhai Somlyói Báthori Szaniszlófi István anyai jogon bírta. 1559-ben Valkai Miklósné Csire Petronella meginti Nagyfalusi l. Bánfi Miklóst, Bonczhidai l. Bánfi Istvánt, özv. Kisvárdai Ambrusné Bánfi Petronellát, özvegy Bánfi Annát, Telegdi {85.} Mihályné Bánfi Zsófiát, Bánfi Borbála és Dorottya hajadonokat, Szeődemeteri Horváth Györgyné Bánfi Katalint meg néhai Bánfi Anna fiát Apafi Gábort a birtok kiadására.*
Somlyói Báthori István ellen 1574-ben tiltakozik Losonczi Bánfi Boldizsár.*
Az ezen birtokbeli tizedet 1576-ban a Bánfiaknak adományozta S. Báthori István, lengyel király.*
1599-ben Sarmasági Zsigmond átadja e birtokot, melyet Zsigmond fejedelemtől kapott s mely egykor Somlyó várához tartozott, Báthori Istvánnak, mert ennek közbenjárására Báthori András fejedelemtől más megyékben fekvő birtokokat kapott.*
1648-ban idősb Rákóczi Gy. fejedelem ifjú Rákóczi György fejedelemnek és nejének Báthori Zsófiának adományozza érdemeik elismeréseűl atyai jóindulatból e birtokot, úgy hogy az örökösök hiányában id. Rákóczi Gy. második fiára Zsigmondra szálljon.*
1672-ben Bánfi Dénes zálogosítja el Gyerővásárhelyi Gyerőfi Györgynek,* de később visszaváltja.*
1676-ban özv. Kölcsei Kende Gáborné Bánfi Zsuzsánna bírja zálogúl Bánfi Dénestől, de kötelezi magát, hogy a zálogösszeg visszafizetése után a birtokot visszabocsátja a Bánfi-család férfitagjainak.* A birtokot aztán visszaváltja Bornemissza Katalin, fenti B. Dénes neje, a maga és fia Zsigmond, továbbá Bánfi Kristóf és Farkas Bánfi-örökösök számára.* Be is iktatták 1677-ben özvegy Bánfi Dénesné Bornemissza Katalint.*
1679-ben Kerczegi György, somlyói lakos, ifj. Rákóczi György, erdélyi fejedelem özvegyének, Báthori Zsófiának meghatalmazottja {86.} tiltakozik az ellen, hogy Ballát lefoglalják bizonyos adósság fejében.*
1680-ban osztozkodnak rajta Bornemissza Katalin és özv. Bánfi Kristófné Farkas Margit.*
1696-ban Inczédi György, mint felesége megbízottja tiltakozik e birtokot illetőleg Bánfi Dénes, Gábor, György meg Kende Zsigmond és Klára ellen.*
1702 máj. 11-dikén Lompérti Gencsi György és neje, Dobai Erzsébet zálogba veszik az itteni előhegyen a Szabó gödrénél fekvő két pászma szőlőt Mátyás Bálinttól, Béres Ilonától és Mátyás Istvántól.*
1759-ben két egyenlő részre osztják Bánfi Ferencz és Boldizsár.*
1760-ban Sellye Tolnai János, kincstári igazgató támaszt jogigényt e birtokhoz L. Bánfi Farkas, kormánytanácsos s a királyi tábla elnöke, Bánfi Ferencz krasznamegyei főispán s mások ellenében.*
Kézen fogott közbírák s regiusok előtt 1785-ben Kendi-Lónán gróf Teleki Ádámné br. Hadadi Wesselényi Máriától Losonczi B. Bánfi Zsigmond 5000 frtot vesz föl s zálogba adja «nemes Középszolnok vármegyében Kraszna circulusában Balla nevezetű faluban levő» teljes részjószágát minden tartozékával s megengedi Wesselényi Máriának a beiktatását.*
Egy 1795-diki vallomás szerint Balla Krasznához tartozik s mint a krasznai s tasnádi uradalmat, 1777-ben a kincstár Cserei Farkas, udvari tanácsosnak adta.*
1808-ban Balláról összeírták a gr. Bánfi és br. Bánfi birtokos nemes családok 1–1 tagját, előbbi kezén 57 antiqua és 2 nova, az utóbbién 45 antiqua és 3 nova jobbágytelek volt. Ezeken kívűl följegyezték Nagy András adózó nemest, {87.} ki a báró földjén és Szőllősi István adózó nemest, ki a gróf földjén lakik.*
Megemlítem a helységnek azt a történeti emlékét is, hogy 1677 novemberben Tököli itt szállt meg.*
Balla evang. reformatus magyar község. Egyháza előbb M.-Goroszló filiája volt s csak ennek elpusztulása után lett anyaegyház. A zilahi egyházban 1654 márczius 17-dikén tartott partialis synodus tette azzá.* Temploma kőből 1782–1784. években épült; azelőtt fából való volt úgy a templom, mint a torony. A torony építését csak 1835-ben fejezték be.*
Papjai: Az 1686 szept. 18-dikán Debreczenben tartott közzsinat Csapai Miklóst Ballára küldötte papnak.* 1703-ban Krasznai Bertalan a lelkipásztora.* 1721-ben Galambfalvi Miklós, 1750. Zilahi Valkai András, 179–1775. Bessenyei Bálint, 1775–1796. Bereczi György, a ki az anyakönyvek vezetését megkezdte, 1797. Szakács Pál, 1797–1814. Málnási Benjamin, 1815–1817. Réthi József, 1817–1835. Kállai József, 1835. Faragó István, 1836–1875. Faragó József, a ki egyházmegyei ülnök, közügyigazgató, 1860-ban esperes. Azután Dobai Lajost választották meg.*
Harangjai, klenodiumai egészen az újabb időből valók. Legrégibb az az ezüst pohár, melyet 1700-ban Ballai Nagy János ajándékozott az egyháznak.
Állami jellegű két tantermű elemi iskolája 1900-ban szerveztetett. Azelőtt evang. reform. egy tantermű iskolája volt, mely 1852-ben épült. Az iskola tantárgyairól s kézi könyveiről 1853-ból van jegyzék, a mely szerint egy Brassóban 1844-ben kiadott ABC-t, Török János professzornak 1846-ban Marosvásárhelyt kiadott Földrajzát, 1845-diki Historiáját stb. használták.*
1715-ben 2 nemes-, 19 jobbágy-, 12 zsellér-, 1 taksás-, összesen {88.} 34 háztartás fizet adót, magyar mind; 1720-ban 18 jobbágy-, 13 zsellér-, összesen 31 háztartás, szintén magyar mind.* Ebből következtetve a népesség száma 1715-ben 306 lélek, magyar valamennyi; 1720-ban 279 lélek, ugyancsak mind magyar, 1847-ben 643 a népesség száma, még pedig róm. kath. 17, gör. katholikus 27, evang. reform. 592, izr. 7.* 1890-ben 1095, nyelvre nézve magyar 1053, oláh 42; vallásra nézve r. kath. 10, gör. kat. 42, evang. reform. 1032, izr. 11. Házak száma 192.
A mívelés alatti területből adózás czéljaira összeirtak szántóföldet 1715-ben 204, 1720-ban 62 1/2 köblöst; rétet 1715-ben 130, 1720-ban 69, kaszást; szőlöt 1715-ben 169, 1720-ban 83 kapást.* 1895-ben gazdaságainak száma 309. Területe 2648 katasztrális hold, a melyből szántóföld 750, rét 680, erdő 612, legelő 184, szőlő parlag 183, kert 56, terméketlen 183 hold.*
A községnek 1900-ban 12249 K. 78 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 5153 K. 84 f.
Utczái: Felszeg-, Alszeg-, Templom-, Kandia- és Szurduk-utcza.
Határrészei az Alsó-fordulóban: Rákóczi-hegy, Czigány-hegy; Hatló-fordulóban: Malom-domb, Kis- és Nagy-áska; a Nagyfa-fordulóban: Római sáncz, rege szerint: vízforgó készülék. Szőlőhegyek: Kankor, Dió-kert, Oreghegy, Hajnalhegy, Csipkés, Bodor, Kis-hegy.
| 2. Tasnád-Balázsháza. | TARTALOM | Ballaháza. |