{92.} Baromlak.

Ily névvel már 1749-ből szerepel egy krasznavármegyei helység, Közép-Szolnok vármegyében Szeér határaiban is van egy ily nevű hely (tanya).

Talán a középszolnoki Baromlakot illeti a leleszi konvent amaz 1434-ből való oklevele mely szerint Csomai Ördög Lászlónak és fiainak meg Borsi Nagy Mihály fiának és unokáinak Baromlak birtoki jobbágyait megtámadták fegyveres kézzel Kusalyi Jakcsi László, Losonczi Bán unokája István és ezek kusalyi, sarmasági, kövesdi s más helyről való jobbágyai, a kik ellen ezért vizsgálatot tartanak.*Lelesz, B. 9. f. anni 1434. nr. 24. Már az a Baron nevű praedium, a melylyel egy 1240-diki határjárás szerint András. a Seraphin fia udvarbirónak a Sopronba (Szopor?) vezető nagy út mellett fekvő birtoka, észak felől határos,*Fejér, IV. 2., 527. Nagyv. Nvk. 1847. 98. l. a mely a Szent-Mária-hegyi apát birtoka, aligha egy a mi helységünkkel.

A krasznavármegyei Baromlak, – melyet, mint 1479-ben Borzási Tamás fiainak: Benedeknek és Györgynek meg leányának, Ilonának birtokát Ippi László és gyermekei: János meg Apollonia foglaltak el s a beiktató királyi embert pedig elüzték – valószinűleg egy azzal a Baromlakkal, melyet egy 1847-diki Névkönyv Bihar vármegyébe helyez s mely ekkor 644 lélekből áll, még pedig róm. kath. 343, gör. kath. 46, gör. kel. 213, evang. reform. 2, izr. 10.*Lelesz, B. 208. f. anni 1479. nr. 41.