Bőnye.

Beune 1329, Bune, Benye, Bewnye, Bewine 1377, Zbwenye 1440, Beneh 1549, Beonÿe 1550, Bone 1554, Bone 1554, Bony 1630. Személynév.

Középszolnokvármegyei helység, az oklevelekben Szilágy-Szeg és Hadaháza (1440), Nyirmon és Szilágy-Szeg (1549), Oláh-Nádasd és Nyirmon (1570), Kőrös és Nagyfalu? (1626) között fordúl elő. De fekvése egészen pontosan megállapítható. Puszta Szilágy-Szeg mellett. 1720-ban Oláh-Nádasd községhez tartozott 39 köböl tengeri-vetéssel.* Magy. Stat. Közl. 339. l.

Várad eleste és 1682 közötti időben pusztúlt el.*Szv. lt.

1329-ben Kőrösi Gál eladja e birtokának egy részét Szilágyszegyi Péter és Bálint testvéreknek, meg Szilágyszegi Istvánnak.*Zichy-Okt. V. k. 319. l.

1440. jul. 26-dikán a nádor meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy Szilágyszegi István itteni birtokának negyedrészébe {172.} iktassa be Sándorházi Tamást, Balázst és Jánost, kiket az jogosan megillet.*Dl. 27. 876.

1470-ben Valkai (?) Ozsvátné részbirtoka, a melyet ez aug. 24-dikén eladott Szilágyszegi Mátyásné Dorottyának.*Dl. 36.394. Km. Prot. G. p. 38. nr. 1.

1475 körül Bőnyei Tamás 5 frt, Bőnyei János 3 frt adóval vannak fölvéve innen.*E mű I. köt. 178. l.

1543-ban a falu Bőnyei Mátyás, Kőrösi Ferencz, Bőnyei János és Kőrösi (?) János között oszlott meg, kiknek jobbágyai 1–1 kapuszámnyi adót fizettek. Feljegyeztek még a 4 kapuszámon kívül 2 birót, 4 szegényt, 2 szabadost és 1 puszta telket.*Dical. 1549-ben Bőnyei Mátyás és Kőrösi Ferencz között oszlott meg, kiknek jobbágyai 2–2 kapuszámnyi adót fizettek. E 4 kapuszámon kívül 1 birót és 7 szegényt is jegyeztek fel. 1554-ben a Bőnyei Mátyás jobbágyait ugyancsak 2 kapura becsűlték, de a Kőrösiéit csak 1-re. Ugyanekkor 2 birót, 5 szegényt, 2 zsoldost, 2 új és 5 puszta házat találtak itt.*U. o. 25 dénárnyi adót fizetett Dul Benedek, egytelkes nemes, Nagy Bálint és Bili Tamás, féltelkesek pedig 13–13 dénárnyit.*U. o. 1570-ben 1 kapu után fizettek adót a Kőrösi János jobbágyai.*U. o.

1480 ápr. 8-dikán (?) Szilágyszegi Pál és társai a bőnyei birtokrészekre vonatkozó iratokat, a melyek miatt őket a Bőnyeiek bepörölték, az országbiró előtt, bizonyos határidőre bemutatni igérik.*Dl. 36.395.

1493-ban Drágfi Bertalan, erdélyi vajda, meghagyja Bőnyei Jánosnak, hogy néhai Bőnyei György bőnyei birtokán osztozkodjék meg Bőnyei Tamással.*Gencsi lt. nr. 393, rendelet-fogalmazvány.

1520 jun. 23-dikán II. Lajos meghagyta a kolozsmonostori konventnek, hogy iktassa be ebbe a birtokba Kőrösi Lászlót, Mihályt, Ferenczet és Miklóst.*Dl. 28.023.

1547-ben Kusalyi Jakcsi Mihály ezért a birtokért is pert indított K. Jakcsi István özvegye ellen.*Jlt. nr. 3.

{173.} Kőrösi László özvegyétől, Luczától elfoglalta Kőrösi Ferencz az ingóságokkal együtt, jóllehet azok özvegyi tartás jogán az özvegyet illették, a ki azért 1548-ban Ferenczet meg is idéztette.*Lelesz, Act. an. 1548. fasc. 3. nr. 5.

Kisdobai Székely Miklós e birtokbeli négy szántóföldjét, a melyek egyike Kyserdewfel mellett, másika Bőnyei Mátyás szőlője mellett, harmadika az e birtokon felállított fafeszületnél fekszik, elfoglalta az említett Bőnyei. 1550-ben Ferdinánd király parancsára megidézik Bőnyeit, a ki most is használja az elfoglalt földeket.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 27. S. nr. 6.

Kőrösi Ferencz, a ki ellen Sámsoni Kőrösi Miklós és fia, Miklós tiltakozik, szintén foglalt itt egy részt.*Lelesz, C. Kraszna Prot. 7. folio 37.

1563-ban az itteni részbirtokba beiktatják Fancsikai Nagy Jánost és Ispán Jánost.*U. o. Stat. N. 71.

Bőnyét Bőnyei János 1576-ban Báthori Miklós előtt átengedte testvéreinek: Katalinnak, Arany Luca, Erzsébetnek, Szodorai Mihály és Helenának, Kende Tamás nejének. Még pedig a birtok három részét mindjárt átvették, háromszáz arany magyar forintért, a negyedik részt csak Bőnyei János halála után fogják majd megkapni. Az adományozást Báthori Zsigmond 1577-ben megerősítette, de oly feltétel mellett, hogy a birtokból Bőnyei Magdolna is kapjon, a kinek rokonsága bebizonyúlt.*Jlt.

Bőnyei Miklós itteni kuriájába beiktatták Bőnyei Györgyné Szécsi Borbálát,*Gencsi lt. nr. 391. a kit 1579-ben a szolgabirák megkeresnek, hogy Bőnye birtokot engedje át Bagosi Györgynek, Kende Tamás nejének Helenának és Szodorai Mihálynak.*Jlt.

Bőnyét Sámsoni Kőrösi Miklós halála után 1626-ban Peéri Horváth Lázár kiváló szolgálatainak jutalmáúl, ennek s nejének Kőrösi Annának, továbbá özv. Kőrösi Mihályné Paksi Margitnak meg özv. Folti Ferenczné Kőrösi Katalinnak {174.} s mindkét nembeli utódaiknak adományozza Gábor, erdélyi fejedelem,*Bl. fasc. KK. nr. 1. a részbirtokot publikálni akarta a kincstár, de tiltakoztak ezek.*Orsz. lt. Gyulaf. kápt. fol. 453.

1639-ben Cseh vára tartozékai közt említett Bonij, mely fölött Rákóczi György fejedelemmel egyezkednek Gyulafi Zsuzsánna és Borbála meg özv. Gyulafi Sámuelné Bethlen Anna (s a fejedelem végre is Gyulafi Zsuzsánnának, Borbálának és Máriának adományozza,*1767-ben Kolozsmonostoron összeírt okl.-lajstr. (Szgy.) aligha Bőnye. Itt inkább Bunyról lehet szó.

1722 előtt Majádi Mátyás kibocsátja a Bőnyei részt Kidei Annának,*Gencsi lt. nr. 240. a mi a tizenhatodik század közepén lehetett.

1732 előtt Fodor András és neje Szécsi Guthi Zsuzsánna, majd ezek örökösei M. Fodor Zsigmond, Fodor János és Fodor Kata birtokosok. Az örökösök a birtokot 1733-ig felosztatlanul használják.*Jlt. Néhai Menyői Fodor Zsigmond itteni birtokán – az 1733-ban kelt levél szerint – megosztozkodnak Fodor Zsigmond, Menyői Láposi Pál és Fodor Mária örökösei.*U. o. nr. 5 másolat.

1847-ben még 21 gör. kath. lakost jegyeztek itt föl.*Nagyv. Nvk. 1847. 112 l.