Czizér.

Cesar (?) 1205–1235, Chyzer 1329, Cyseer, Chizer, Chyser 1341, Chyper 1429, Chÿzer 1491, Czyzer 1508, Chÿszer 1550, Csyzer 1565, Thizér 1575, Chyzeer 1590, Thiszer 1753, románul is Csiser 1733. Magyar személynév.

Krasznavármegyei helység, Valkó vára tartozéka, jóllehet 1341-ben, a mikor e vár és tartozékai birtokába Dancs mestert beiktatják, mint állítólag e várhoz tartozó birtokba, Csaholyi János, a Péter fia tiltakozik az ellen.*Dl. 3422. Szirmainál találunk egy adatot, melyben több Szatmár és Középszolnokban fekvő helység van felsorolva 1429-ből, mint a Csaholyi család birtoka. Ezek közt előfordúl Csizér is; de nem lehet kétség, hogy ez a Csizér a mi területünket illeti.

E falu első nyomát a Váradi Regestrumban találjuk. {237.} Krasznavárbeli jobbágyok azzal vádolják Panyit fiát Leonárdot, hogy a Cesar (terra Cesar) nevű földnek bizonyos részét erővel foglalta el. Ezzel szemben Leonárd azt állítja, hogy ezt a földet örökségkép birja. Erre Sződ testvére, Márton ispán megvizsgálván az ügyet, esküt itélt Leonárdnak, a ki azt le is tette Szent László sírja fölött Tamás, királyi pristaldus, Mata falubeli Tup fia és a váradi káptalan jelenlétében, mi által állítását beigazolta.*Szirmai: Szatmár 1810 II. 109. l.

Eredetileg csakugyan a Csaholymonostorai Csaholyi-család birtoka; de úgy látszik, kétség merűlt föl az iránt, mert 1341 márcz. 31-dikén I. Károly király arra utasítja az egri káptalant, vizsgálja meg, vajjon a krasznavármegyei Chyzer falu Csaholyi Jánosnak, Péter fiának ősi örökös birtoka-e,*Kandra K.: V. R. 224–226. lap. 3. sz. j. de a káptalan csakhamar, már május 24-dikén jelentette, hogy Csiszér falu, melyet Dancs-mester valkai, előbb liptai főispán tartott elfoglalva, Csaholyi Jánosnak, Péter fiának, ősi öröksége. Ezt vallották a falu összes szomszédjai a parancsa szerint megejtett nyomozás alkalmával*Erd. Muz. e. és Szabó K.: Az Erd. Muz. Okl. 18. l. s azt a Szatmár és Ugocsa vármegye Gelényes mellett tartott közgyűlésében a két vármegye szolgabirái, esküdtjei és összes nemesei is vallották, mint azt Vilmos nádor bizonyítja junius 22-dikén.*U. o.

1395 február 12-dikén Polhos Miklós és Chyser Tamás fia János e birtok negyedét Zador Pál Péter és András fiainak és Chyseri Balogh András Elena leányának adják leánynegyed fejében.*U. o., Fejér, VIII. 4. 518–519, 543. lap, Szirmai: Szatmár, I. 42. l.

Zsigmond király, Csaholyi Jánosnak, az István fiának, a maga udvari hívének és Csaholyi Lászlónak, azon szolgálatjukért, hogy a királylyal Boszniában a török ellen harczoltak, sőt fogságot is zenvedtek, új adományul adja Csizér jószágot is,*Dl. 8035. – Fejér: X. 7, 97. s 1429 julius 26-dikán meghagyta a váradi káptalannak, {238.} hogy Kávási Pál, Szunai Miklós, Mindszenti György és Balázsházi Mihály királyi emberek valamelyike jelenlétében teljesítse a beiktatást.*A váradi káptalannak S. B. Zsigmondnak Ippon 1585 decz. 15-dikén kelt parancsára Lokacsi Prépostvári Bálintnak, mint első nejétől született fia, Bálint, gyámjának kérésére kiadott átiratában. – Zichy-Okmt. VIII. k. 390. és 391. ll.

1491 julius 20-dikán néhai Losonczi Bánfi András Chyzer birtokát elosztják Losonczi Bánfi Dénes, Ferencz, László és Mihály között.*Dl. 27737.

Ettől kezdve azután a birtok a Bánfiak, a Báthoriak kezén forog, s követi a szomszéd helységek történetét,*Az 1497–1768. évekről szóló okleveleket lásd pl. Bogdánházánál. míg végűl Mária Terézia 1777-ben Krasznával s más uradalmakkal Cserei Farkas, udvari tanácsosnak adta.*Bl. fasc. yy. nr. 2.

1808-ban összeírták a gr. Teleki (Eszter), gr. Bánfi, báró Bánfi, Boros és Lakatos birtokos nemes családok tagjait, összesen 8-at. Ezek kezén volt összesen 66 antiqua és 39 nova jobbágytelek. Legtöbb telke volt itt Boros Klárának (25 antiqua, 13 nova), br. Bánfi Jánosnak (16 antiqua, 2 nova) és gr. Teleki Eszternek (7 antiqua, 12 nova) stb.*Szv. lt.

A gör. katholikusoknak fatemplomuk van. Anyakönyvük az 1824. évben kezdődik.*Sch. 1886. 147. lap. Gör. kath. jellegű egy tantermű elemi iskolája 1872-ben épűlt.

A helység 1715-ben lakatlan. 1720-ban 10 jobbágy-, 8 zsellér-, összesen 18 háztartás van benne, magyar 6, oláh 12. Ebből következtetve a népesség 1720-ban 162 lélek, 54 magyar és 108 oláh.* Magy. Stat. Közl. XII. k. 68. és 69. l. 1733-ban oláh családjainak a száma 13,*Tr. 1750-ben a gör. kath. lelkeké 308.*Tr. 1901. IX. 288. l. 1847-ben a lakosok száma 823; róm. kath. 2, gör. kath. 821.* Nagyváradi Nvk. 1847, 101. l. 1890-ben 1209; nyelvre nézve magyar 11, oláh 1159, egyéb nyelvű 39; vallásra nézve r. kat. 4, gör. kat. 1182, gör. kel. 4, izr. 19. Házak száma 159.

A mívelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak {239.} szántóföldet 1720-ban 36 köblöst; rétet 53 kaszást. Malom 1720-ban 1 volt; a jövedelem utána 3 frt 15 dénár.* Magy. Stat. Közl. XII. k. 68. és 69. l. 1895-ben gazdaságainak száma 338. 4918 katasztrális holdnyi területéből rét 1611, erdő 1222, szántóföld 1212, legelő 591, kert 64, szőlő parlagon 2, beültetve 1, nádas 1, nem termő 214 hold.*Mg. St. 498.

A községnek 1900-ban 14,236 K. 52 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 4633 K. 52 fillér.

Utczái: Országút, Kis-, Nagy-, Ballaháza-, Siminesci- = Sziminyësty- (valószínüleg hasonnevű családról) és Rajta-utzca. Útjai: Rîpa Dumityîr-út, pe Dealul Cristii = pë Gyálul Krisztij (Krisztjá nevű egyén dombján), pe Culme (a hegygerinczen), Pe Valea Sěcăturii = pë Váljá Szekatúrij (a hasonnevű patakon), pe Dealul Botescilor = pë Gyálul Botyëstyilor (Bota előnevűek dombján), pe după Gropi = pë dupa Gropty (a hasonnevű határrészben), pe Valea Oştenii = pë Váljá Ostyenyij (a hasonnevű patak mentén), pe Culmea Prii = pe Kulmjá Priji (a perjei tetőn). Határrészei: Coasta mare = Kasztá Márë (nagydomb; a mult században szőlőhegy volt), Bulciu = Bulcs (búcsú), Cotitěul Blaghii = Kotyiteu Blágij (Blága-forduló), Măjar = Mazsár (mázsás), Coastea Crişanulni = Kasztjá Krisánuluj (Crişan [= Kőrösi] dombja), Meszes, ennek részei: Cetăţea = Csetaczjá (váracska), Dealul Omului = Gyálul Omoluj (az ember dombja), Romet, Calea Lată = Káljá Láta (széles-út), Piciorul Gruiului = Picsorul Grujuluj (dombláb), Dealul Cosmii = Gyálul Kozmij (Kozma-dombja), Glimej, Prilaze = Prilázë (hágcsók). Erdők: Guduroi = Guduroj, Groapa Cioroiului = Grapá Csorojuluj (csorgós-gödör), Gropi = Gropty (szakadékok), Monastire = Monasztirë (kolostor), Inhîituri = Inhijitúrj (csuszamlások), Coastea Sěcăturii = Kasztjá Szekaturij (kopár-oldal), Coastea Prelucii = Kasztjá Prëlucsij (tisztás-oldal), Piciorul Rîpii = Picsorul Ripij (örvény-láb), sub Coaste = szub Kaszte (dombalja), Hornurele = Hornurelë {240.} (kéményecskék), Piciorul lui Ilie = Picsorul luj Ilíjë (Illés-lába). A határszéleken határjel gyanánt levő halmokat Holumbnak nevezik. Patakjai: Vale Sěcăturii = Váljá Szekatúrij (a hasonnevű határrészben), Rájta, Valea Oştenii = Váljá Ostyenyij (harcztér? patak). Kútjai és forrásai: Cioroiu = Csoroj (csurgó), Válává, Fântâna Deblii = Funtiná Dëblij (Dëbla kútja; Debla gúnynév, rendesen erőtlen, vézna férfiról mondják, eredetére tán czigány szó), Fântâna Rovisce = Funtiná Rovistyë és Rofistyë (mocsár-kút?), Cioroiul Bosztánuluj (disznótökcsurgó).