| Egregy. | TARTALOM | Elye. |
Az oklevelekben Egrespatak mellett Magyar- és Oláh-Egrespatak is feltünik: Egrespataka 1459, Egrespathak 1475, Magyar egrespathak, Olah egrespatak 1543, Magiar egrespatak 1549, Magÿar egrespathak, Olahegrespathak 1570, Magiar {342.} Egrespathak 1617, románul is Egress 1733, Agireş = Ázsirës. Ma egy Egrespatak nevű helység van, melyet Közép-Szolnok vármegyéhez számítottak, 1494-ben Zilahhoz tartozott.
Egrespataka birtokot első ízben, Kis-Récse, Pálvára és Zilah mellett egy 1361-diki oklevél említi.*
Egrespatak az égerfától vette nevét.
A Zilahhoz tartozó Egrespatak előbbi kiváltságait 1494-ben megerősíti II. Ulászló király és elrendeli, hogy az egrespataki lakosok sem személyek, sem árúczikkek után adót fizetni nem tartoznak.*
Az erdélyi püspök az egyik Egrespatakon 14 frt 2 d., Magyar-Egrespatakon 19 frt adót fizetett 1475-ben.*
Magyaregrespatakon 1543-ban 12 kapu után adóztatták meg az erdélyi püspök jobbágyait; fölmentettek 1 bírót, 1 szabadost, 12 szegényt. Feljegyeztek egy elégett házat is.* 1549-ben 14 kapuszámnyi adót fizettek a kincstárnok jobbágyai, a kiken kívül feljegyeztek még 25 szegényt. 1553-ban a váradi püspök a földesúr e helységben.* 1570-ben 8 kapu után adóztak a császár jobbágyai.*
Oláhegrespatakon 1543-ban 3 kapuszámnyi adóval rótták meg az erdélyi püspök jobbágyait; fölmentettek 1 bírót, 1 szabadost és 8 szegényt.* 1549-ben 5 kapuszámnyi adóval rótták meg a kincstárnok jobbágyait, a kiken kívűl találtak e helységben még 6 szegényt és 1 új házat. 1553-ban itt is a váradi püspök a földesúr.* 1570-ben 3 kapuszámnyi adót fizettek a császár jobbágyai.*
1617-ben a középszolnoki Magiar-Egrespathak és Oláh-Egrespatak birtokait nejére Széchi Katalinra iratja át Lokacsi Prépostvári Zsigmond négyezer forint fejében.*
Egrespatak 1650-ben II. Rákóczi Györgyé,* 1708-ban Báthori-Gyerőfi-birtok.*
{343.} 1770-ben Homoródszentmártoni Biró Zsigmond és neje Báró Vitéz Klára zálogba adták B. Korda Györgynek négyezer forintért.*
A hadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben összeirták e községből a következőket. Főbb birtokosok: br. Alvinczi Gáborné s Vith kapitány; fizetést élvező urasági tiszt: Sófalvi Ádám tiszttartó; papok: Petri Márton ref. és Popa Ursz oláh; kántor: Csoldán Simion oláh.*
Evang. reform. templomát, melyben gr. Teleki Mária czímere látható – egy grófi korona alatt egy kiterjesztett szárnyú sas, – most építették újjá. A régi, 1614-ben épült templom ajtaja gót stilű; kövei között egy kőből való szentségtartót találtak. A régi templom mennyezetét Veszprémi Ferencz papsága és Nagy István kurátorsága alatt építették, 1764-ben, a mikor «megsegítette az eklézsiát a többi eklézsia s nemes Zilah városa.» Két harangját 1796-ban gróf Nemes Mária, gróf Teleki Kata és Henter István öntették. Klenodiumai közt egy aranyozott ezüstpohár a legrégibb (1676). Egy keresztelő kis kannája 1701-ből való, 1767-ben Cs. Orbán János s felesége adott egy kis kannát s egy másikat, 1781-ben Ákosi Antal.
Az egyház csakhamar a reformáczió után keletkezhetett, mert papjáról szó van már 1599 jún. 3-dikán a szilágycsehi közzsinaton. Ekkor papjáúl Békés(i) Jánost hívták meg.* Papjai voltak még: 1655-ben Zilahi János, a kit az ez évi május 30-dikán Debreczenben tartott közzsinat küldött a szilágyi kerületbe Egrespatakra.* Ezt követte Nábrádi Gergely, itt halt meg. 1669-ben Károlyi István, 1673-ban Szentmiklósi János, domesticus, kit a Diószegen tartott 1673 szept. 30-diki közzsinat küldött ki.* 1680 körül Marosi István.* 1703-ban Jenei György, Diósadban halt meg. 1726-ban Zilahi András, székbeli {344.} biróságot viselt, Vérvölgyön halt meg. 1780-ban Kósa Mihály, 1813-ban Nagy Sándor, meghalt 1855-ben, a kit Dombi Sámuel, 1827–1860-ig Csoma József,* majd Sveinicz (Meszesi) László, Dobai József követtek. Jelenlegi lelkész Lőfi Pál.
Az egrespataki lelkipásztor salariuma a tizenhetedik század elején, «mint szintén Zilahon, a dézmának a fele». De e mellett «rendeltenek egy véka búzát s két veder bort, addig, míg isten megszaporitja őket» s elég lesz a dézmából való jövedelem. Ha boruk nem teremne, 50 pénzt ad «a borért minden ember» (1652 márcz. 13-diki végzés szerint.) A coenara a papnak kellett bort adni, de ezért minden ember egy-egy ejtel bort adott a két veder boron felül.*
Gör. kath. fatemploma 1638-ban épűlt. Az egyházközség anyakönyve 1824-ben kezdődik.*
Állami jellegű egy tantermű elemi iskolája a millénium alkalmából szerveztetett. Most új épület készűl két tanteremmel. Az evang. reform. iskolát, a mely az állami iskolába olvadt, 1600 körül alapították. A tizenhetedik század elején a mester egy-egy véka búzát kapott a hívektől.*
Egrespatak, mint Zilah közelében eső falu, átszenvedte a háborús idők csapásait, 1708 körül különösen szánalmas a képe. «A katonaságnak rajtok nagy mértékben való megfordulása és a Zilahon levő hadak rendkívül való excessusok miatt falujokat pusztán hagyták, némely része Erdélybe, némely része imide-amoda széjjel oszlott; hárman vagy négyen lappanganak a gazokon imitt-amott».* 1720-ban is 2 telek volt pusztán már húsz év óta.*
1715-ben 12 jobbágy- és 1 zsellér-, összesen 13 háztartás fizetett adót, ezek közül 9 magyar és 4 oláh; 1720-ban 21 {345.} jobbágy- és 8 zsellér-, összesen 29 háztartás és pedig 15 magyar és 14 oláh. A lakosság száma 1715-ben 117 lélek, magyar 81, oláh 36; 1720-ban 261 lélek, 135 magyar és 126 oláh.* A lakosok neve magyar ugyan, de nyelvre nagyobb részük oláh.
1733-ban Egrespatakon 19 oláh család volt; görög-keleti és kétnejű papja Kozma.* 1750-ben a gör. katholikus lelkek száma 215.*
1847-ben a lakosok száma 388; gör. kath. 276, evang. reform. 112.* 1890-ben lélekszáma 864; nyelvre nézve magyar 328, oláh 527, egyéb nyelvű 9; vallásra nézve gör. kath. 535, gör. kel. 2, evang. reform. 297, izr. 23. Házak száma 188.
Szántóföldje 1715-ben 82, 1720-ban 311 1/2 köblös; rétje 1715-ben 50, 1720-ban 131 kaszás; szőleje 1715-ben 35, 1720-ban 92 kapás. Jövedelem 1715-ben «más forrásból» 75 forint. 1720-ban 1 malma is van.* 1895-ben gazdaságainak száma 245. Területe 2158 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1020, erdő 382, rét 269, legelő 232, kert 92, terméketlen 163 hold.*
A községnek 1900-ban 10.161 K. 24 fill. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 2971 K. 46 fill.
Utczái: Alszeg-, Ujmező-, Ilye-, Poderie = Pogyërijë (fennsíkok)-, Szoros-, Czişan = Krisán (Kőrösi)-utcza. Határrészei: Nagy- és Kis-Gerebse, Ilye, Újmező, Szódok, Nagy- és Kis-rét, Berek, Gurzófalvi patak, Inaţ = Inácz (oly terület, a hova leginkább lent vetnek [?]), Banka hegy, Zapága, Danága, Cserésdomb, Albuj gödre. Erdők: Meszes, Hollósbércz, Aranyászkert, Poeni = Pojëny (erdei rétek), Csonka berek, Liget, Taplós. Cserés helyek: Singilita, Suhatag, Poderie = Pogyerijë. Szőlők: Gerebse- és Ilye-szőlő és Kis-hegy. Vizei: Hollóspatak és Gurzófalvi patak.
| Egregy. | TARTALOM | Elye. |