| Égerhát. | TARTALOM | Ér-Hatvan. |
Gyrolt 1240, Gymolth 1376, Gÿrolth, Ér-Girolt, Gÿrolt 1410, Girot, Geroth 1458, Gyrolth 1464, Gyroth 1475, Ghÿrolth 1543, Giroth 1549, Ghÿroth 1550, Ghriot 1588, Girotth 1604, Érgirót 1619.
Középszolnokvármegyei helység, mely a szász Gerold személynévtől veszi eredetét.
Talán már Girolt helységünkkel találkozunk amaz 1240-diki határjárásnál, a mely szerint András, a Szerafin fia, udvarbirónak a Sopronba (Szopor?) vezető nagy út mellett fekvő birtoka nyugatról a Gyrolt-földdel (tarra Gyrolt) határos.*
Más birtok Gyúró, Girov (1279), Gyuro (1300, 1374), Gyure (1354), mely Szakácsi határába olvadt, a hol ma is van Gyúró nevü hely. Ezt az oklevelek is Szakácsi és Kegye közt említik.*
1279-ben Girov birtok a külsőszolnoki Szarvad (Tasnád-Szarvad) birtokkal határos.* A váradi káptalan előtt 1300-ban Gyuro birtokra igényt emelnek Zaznogi, Zakachoi és Gyuroi Anduma fiai: Thela, Nezda és Pál. A káptalan be is iktatja ezeket a birtokba, a melyet 1297-ben Erdew fiától Dénestől kaptak, többek között Újnémeti Chama fia Márton meg Zanuki Lőrincz fiai Róbert és György beleegyezésével.* Gyure aztán egyike volt Szakácsii Erdélyi Jakab ama birtokainak, a melyeket el akartak foglalni Csögi Péter és rokonai meg mások, a kik ellen 1354 okt. 17-dikén tiltakozott az említett Erdélyi.* A Szakácsi Erdélyi Gergely fiának, Jakabnak Gyure birtokából többen 1374-ben is foglalást tesznek.*
{361.} A veszprémi káptalannak 1376-ban kelt levele szerint Gymolth és Szent-Miklós (ez a Tasnád-Szarvad melletti Puszta-Szent-Miklós) birtokok, a melyekért a káptalan, mint felperes és Bedeghei János fiai: Miklós, Imre és Antal perelnek, Lidvai Bán Miklós fia Miklósé voltak.*
A középszolnoki Gÿrolth birtokba 1410-ben a Kusalyi Jakcsiakat iktatja be a váradi káptalan Zsigmond rendeletére.* Gyrolth egy, kétségkívül XVI. századbeli jegyzék szerint is a Jakcsi-javakhoz tartozik.*
1458-ban Mihályfalvi Györgynek két giroti jobbágyát hatalmasúl elfoglalták Báthori András és István és a maguk majtényi meg szentmiklósi jószágára költöztették. A hatalmaskodókat megidézték.*
1464-ben Gyrolth birtok Darahai (?) Lászlót illeti.*
1475 körül innen (Mihályfalvi?) György jobbágyai 18 frt, a Mihályfalvi Páléi 4 frt 1 dr adót fizettek, tehát a népesebb helységek közé tartozott.*
1543-ban 3 kapu után adóztak a Hodosi Miklós jobbágyai, ellenben a Szentkirályi Istvánéi csak 1 után. Volt ekkor a helységben e 4 kapuszámon kívül 2 biró, 1 szabados és 5 szegény.* 1549-ben s 1550-ben (Giroth, Ghÿroth) a Vai Demeter és Szentkirályi István jobbágyai 3–3, a Mezőgyáni László özvegye és Mindszenti Abáéi pedig 1–1 kapu után adóztak. E 8 kapun kívül följegeztek még 8 szegényt és 4 új házat.* 1570-ben a Bőnyei Ferencz jobbágyai 7, a Szentkirályi Mihályéi 1 1/2, a Mezőgyáni Miklós és Mindszenti Ferenczéi 1–1 kapu után fizettek adót.* 1604-ben (Girotthon) a Horvát János jószágát 3 rótt ház után 6 forinttal adóztatták meg, a Mindszenti Jánosnéét pedig 1 rótt ház után 2 forinttal.* 1489 máj. 5-dikén Mátyás király meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy e birtokba Mihályfalvi György leányát, Bőnyei {362.} Jánosné Katalint iktassa be.* 1491 máj. 5-dikén Ujnémeti Lászlóné Mihályfalvi Anna eladja birtokát Bőnyei Jánosnak.*
Geréb László püspök, Geréb Péter és Geréb Mátyás 1492-ben Mihályfalvát visszaadják Köbölkuthi Jánosnak, megtartván maguknak Gyrolthot; kikötik azonban, hogy Köbölkuthi János ennek birtokában őket ne háborgassa.*
Özv. Mihályfalvi Péterné Márta és fia, György elzálogosították e birtokot Szakácsi Istvánnak és nejének, Krisztinának. 1493 junius 14-dikén Ilosvai Jeromos visszaadja Bőnyei Jánosnak.* Pedig Ilosvai Jeromost be is iktatták a birtok felébe.*
1495 máj. 5-dikén Ulászló király a középszolnoki Gyrolth birtokban a királyi jogot Véglesi Horvát Gáspárra és Schelin (?) Kiliánra bízza.*
1518 jun. 12-dikén özv. Szentkirályi Benedekné unokáinak vallja e birtokbeli részét.*
1532 jun. 15-dikén Kendi Ferencz, erd. alvajda és székely alispán utasítja Szucsáki Miklóst, Szilkereki Almádi Bálintot, Olnoki Herczeg Lászlót, Szentpáli Jánost és Frátai Nagy Benedeket, hogy hallgassák ki Giróton, Belső-Szolnok vármegyében az Eufrozina asszony, néhai Ombozi Miklós özvegye most pedig Golaczi István neje részére a közte és Ombozi Miklós, néhai András fia közt történt osztályos egyezkedés dolgában a megnevezett 7 osztoztató birót és a többi előállítandó tanukat s vallomásaikról neki jelentést tegyenek.*
Bőnyei Ferencz és Vajai Demeterné Borbála giróti kuriáján emberölést és más hatalmaskodásokat követtek el Sarolyáni György és Kálmándi Kurcz Mihály, a kiket azért 1548-ban a fentiek megidéztetnek.* 1549-ben tisztító esküt itélnek eme perben, Sarolyán György itt Kurch Mihály kiküldöttje.*
{363.} 1586-ban Bőnyei Ferencznek giróthi birtokrészét a fejedelem Ladmóczi Horváth Jánosnak ajándékozza, de a birtokba való beiktatásnak ellentmondanak: Szentkirályi György, Giróti Mezőgyáni Miklós, Szentkirályi Szentkirályi Mihály, Lőrincz, János, Gergely és Benedek, Bozzási Mihály, Papfalvi István, Horváth János, Ippi Bideskuthi György, Ákosi Dobszai János,* a kikkel 1588-ban kiegyezik.* Ezek mellett 1588-ban még Csögi Mihály, Horhi Anna, Horhi Andrásnak Papfalvi István leányától Katalintól született leánya, Mindszenti Ferenczné Pohárnok másként Pilisi Petronella, Mindszenti Sára Pelei Gáspárné, Mindszenti Krisztina Bagosi Jánosné, Mindszenti Anna, Borbála és Erzsébet, Mindszenti János leányai, Eordeog Györgyné Anna és Ákosi Ferenczné Klára tartanak jogot.* Ezek a fejedelmi itélet szerint háromszáz magyar forintot kapnak s Girolt, Mihályfalva ötödét és Újnémet felét nyerik.* Báthori Zsigmond 1588-ban Szentkirályi Mihályt és Györgyöt, az István fiait is megerősíti e birtok egy részében.*
A birtokba iktatás Dévai Ferencz és Kávási Csompasz Pál s a szomszédok jelenlétében szokott módon, 1590-ben történik. Ekkor L. Horváthnak adja át Zsigmond a privilegialis levelet is.* Girótról Ákosi Ferencz, Szentkirályi Lőrincz és Mihály jobbágyai is jelen vannak Ladmóczi Horváth Jánosnak a giróti udvarházba, mihályfalvi és újnémeti részekbe való beiktatásánál.*
Giróton (1590 márcz. 18.) Horváth Jánosnak Kis Mihály nevű gazdatisztje van.*
1590 ápr. 29-dikén Ér-Szentkirályi Szentkirályi Lőrincz eladja giróti két jobbágytelkét Ladmóczi Horváth Jánosnak egy újnémeti jobbágytelekért és 125 frtért.*
1619-ben Ér-Szentkirályi Szentkirályi István, Zalai János, szolgabiró, Mezei Lőrincz esküdt előtt pert indított Kémeri {364.} Zalai Ferenczné Ördög Katalin ellen két, Kis Péter és Kis András nevű Ákoson lakó jobbágyért, mert ezek az ő atyjának Szentkirályi Mihálynak érgiróti birtokán születtek és onnan szöktek Ákosra; azon giróti telek, a hol előbb laktak, később az osztáskor Lindvai Istvánnénak jutott, Giróton birtokosok voltak még Horváth Márton és Szodorai Miklós is, az alperest elmarasztalták, de felebbezett a megyei törvényszékez, de a megyei törvényszék 1620-ban Ákoson tartott gyűlésében szintén elmarasztalta s mivel a fejedelemhez felebbezett, a megyei tisztikar az egész ügyet átteszi a fejedelmi törvényszékhez.*
1641-ben Ghirot prædium, ekkor az itt levő részjószágon egyenlően osztozik a néhai Érszentkirályi Szentkirályi István (felesége: Dobai Judith) három gyermeke,* vagy, mint ez évi jun. 9-dikén látjuk, Ér-Szentkirályi Szentkirályi Istvánnak Katalin nevű leánya osztályt kér testvéreitől, mit 27-dikén meg is kapott.*
1686 jan. 29-dikén Perecseni Nagy Andrásné Szentkirályi Katalin giróti részbirtokához, mint vérrokonoknak, Perecseni Lindvai másként Kovács Mihálynak és nővérének is van joguk.*
1699 szept. 30-dikán Özv. Medgyesi Sámuelné Kovács Katalin zálogba adja itteni részjószágát Szécsi Guthi asszonynak és gyermekeinek, Pap Zsigmondnak és nejének, Tyukodi Nagy Zsófia asszonynak és Pap Lászlónak.*
Érszentkirályon Szekeresi Nagy István házánál 1701-ben Szilágy-Szécsi Guthi Farkas Kis-Paczalban levő telkét cserébe adja Giróthon lakó Szabó Jánosnak, egy itteni paraszt telekért. Ennek a teleknek a szomszédjai az udvarház felől Bik Sándor maradéka urai, Gismunda, nemes Jakab György házastársa telke, északról Szabó Péter telke.*
{365.} 1772 okt. 15-dikén Mezei György meg Horváth András és Klára, vérszerinti atyafiak, eladják a Girolt faluhoz meg az ehhez tartozó Illyéd prædiumhoz való jogukat 1200 magyar forintért Wesselényi Farkasnak. A nevezett eladók elődei még a XVIII. század elején Dobai Dánielnek adtak bizonyos részt, de Jakab Borbálának és Ferencznek is maradt fenn joga azokhoz. Ezek aztán 1746-ban elzálogosították ama jogukat atyjuk fiának, Forrai Györgynek. Dobai Dánieltől és a Forraiktól br. Wesselényi Ferencz örök joggal szerezte meg a náluk levő részeket. Az előbb említett Mezei és társai eladók kikötik, hogy utódaik a Wesselényi-fiág kihaltával a leányágtól kiválthassák ama javakat.* 1777 máj. 1-sején a kolozsmonostori konvent előtt Molya Ábel, Borbála és Beniám vallják, hogy girolti és ilyédi birtokukat végleg átadták Wesselényi Farkasnak.*
Girót visszaszerzésére nézve 1784-ben Menesági István és György meg Csoknyai György egyeznek meg. Ama kettős szerződést, melyet Menesági György Bányai Sámuellel, Menesági István pedig Gönczi Györgygyel kötött, megsemmisítették.*
A hadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírták a községből a következőket. Főbb birtokos: br. Wesselényi Farkas; urasági tiszt: Kocsis István udvarbiró, pap: Pap Gligor gör. kath.; kántor: Pap Mihály gör. kath.* 1805 okt. 17-dikén itt homagialis esküt tett Kocsis István.*
Ér-Girolt hajdan magyar helység volt. Az evang. reform. magyar lakosság templomának ma csak romja van meg. Még 1820-ban is önálló anyaegyház.*
Papjai voltak: Jánki Zakariás, kit az 1630 jun. 9-dikén Debreczenben tartott közzsinat,* Szentkirályi Bálint, kit az 1635 nov. 18-dikán Bagaméron tartott közzsinat küldött ide;* {366.} 1723–36-ban Jászfalvi György, a kinek utódjait, adatok hiányában, nem lehet kimutatni.
A gör. katholikusoknak fatemplomuk* s egy tantermű elemi iskolájok van, mely 1898-ben épűlt.
Ér-girolt sokat szenvedett a háborús időkben. 1594. aug. 7-dikén Báthori Zs. fejedelem felmenti az adózás alól Ladmóczi Horváth János giróti jobbágyait, a kiknek házait a tatárok felégették. A jobbágyok mind magyarok voltak.* 1682 előtt egy ízben teljesen elpusztúlt.*
1715-ben 1 nemes-, 10 jobbágy-, összesen 11 háztartás fizetett adót, melyekből 8 magyar és 3 oláh; 1720-ban 10 nemes-, 21 jobbágy- és 2 zsellér-, összesen 33 háztartás és pedig 27 magyar és 6 oláh. A népesség száma 1715-ben 99 lélek, 72 magyar és 27 oláh; 1720-ban 297 lélek, magyar 243, oláh 54.* 1720-ban négy telek volt puszta már ötven év óta, egy jobbágyot a földesura visszakövetelt.*
1733-ban Ér-Girolton (románul is Girolt) 22 oláh családot találtak; gör. keleti papja János nevet viselt.* 1750-ben 188 gör. kath. lélek volt.* 1847-ben a lakosok száma 294; róm. kath. 11, görög kath. 268, evang. reform. 15.* 1890-ben 492 lakosa van; nyelvre nézve magyar 162, német 5, oláh 324; vallásra nézve r. kath. 101, gör. kath. 324, ágost. hitv. evang. 5, evang. reform. 49, izr. 13. Házak száma 68.
Szántóföldje 1715-ben 88, 1720-ban 638 köblös, rétje 1715-ben 33, 1720-ban 79 kaszás.* 1895-ben gazdaságainak száma 65. Területe 1855 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1258, rét 432, legelő 105, kert 8, terméketlen 52 hold.*
A községnek 1900-ban 4156 K. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 3386 K. 40 f.
Határrészei: magyar nevűek: Malom-domb, Tótér, Nádas. 1640 aug. 10-diki jegyzék szerint a Girothon levő puszta nemes {367.} udvarház helyhez való szántóföldek, melyeket örökösen Szentkirálÿ Mihály bírt, az Érháton, a Nagy-Horgason, a Nyárasban, a Fövényháton, az Illyéd útfelen stb. vannak.*
| Égerhát. | TARTALOM | Ér-Hatvan. |