2. Oláh-Horvát. | TARTALOM | Hosszúmező. |
Huzyazo 1341, Hozywazo 1425, Hozzywazó 1471, Hoszuaszo 1533, Hozzwazo 154?, Hozwazoo 1553, Hosszúaszó 1556.
A Nagyfaluval határos, Bagos és Monorod között elterülő Huzyazo nevű földrész 1341-ben nem tartozik Nagyfaluhoz s ezzel Valkó várához, hanem az a Bánfi Dénes birtoka.* Huzyazoberch nevű helynél kezdődik a Huzyazo nevű földrész s kezdetét itt három (meta) határkő jelöli, a melyek Nagyfalutól, Bagostól, Monorodtól és Somlyótól választják el.*
A kolozsmonostori protocollum 1465-ben egy Hecharzo {531.} nevű krasznavármegyei helyet említ. Minden bizonnyal Hosszúaszó elferdített nevével van dolgunk.*
1533-ban Hosszúaszó egy évi tizedét Báthori Istvánnak adományozta Statilius, erdélyi püspök.*
1536-ban Hosszúaszó Werbőczi István birtokszerzeménye.*
A tizenhatodik század derekán Ferdinánd király meghagyja Kraszna vármegyének, hogy a krasznamegyei Hozzwazo birtokról – amely Báthori András, Szatmár és Szabolcs megyék főispánjának, Magyarország főkapitányának a jogos tulajdonát képezi – elismerő levelet ne adjanak, de ha abban valami jogát tudja és imeri, azt keresse per útján.*
1553-ban (a krasznamegyei Hozwazoo-n) 12 kapuszámnyi adóval rótták meg a Somlyói Báthori jobbágyait, a kiken kívül volt e helységben még 1 bíró, 6 szegény és 2 új ház.*
1556-ban e birtokban Somlyói Báthori Andrást Swraklyn-i Pettrowyth Péter helytartó megerősíti, a melyet békében is bírt, a míg azt Báthori András, Szatmár és Szabolcs vármegyék főispánja el nem foglalta tőle.*
1584-ben a váradi káptalan Báthori Zs. erdélyi vajda megbízásából átírja a L. Bánfi Boldizsár Hosszuaszo birtokáról szóló határjárási levelet.*
1610-ben Báthori Gábor Nagy Bálintnak ad egy hosszuaszói részt, melyet a Bánfiak elfoglaltak.*
1648-ban Hosszúaszóról, mint prædiumról* van szó, mikor azt ifj. Rákóczi Györgynek adományozza Rákóczi György.*
1628 előtt Báthori István, erdélyi fejedelem, Dobokai Básti Jánosnak és mindkét nembeli utódainak adományozta Hosszúaszót, melyet most ezen jognál fogva el akarnak nyerni fenti János leánya s rokonai.*
{532.} 1759-ben a prædiumot két egyenlő részre osztják Bánfi Ferencz és Boldizsár.*
1760-ban itéletet hoznak ama perben, mely e prædiumért folyik Selyei Tolnai János felperes meg id. Bánfi Farkas, Bánfi Ferencz, Boldizsár és Imre, özv. Barcsai Gergelyné Naláczi Sára alperesek között.*
1768-ban Hosszúaszó birtokból L. Bánfi Farkas és Bagosi Erzsébet fiaitól leánynegyedet kapnak ezek nővérei.*
1773 máj. 1-sején a hosszúaszói kuria és tartozékai helytelen felosztása miatt Wesselényi Farkasné Bethlen Juliánna tiltakozik Torma Anna ellen.*
1808-ban Hosszúaszóról összeírták a gr. Bánfi, br. Bánfi és gr. Petki birtokos nemes családok tagjait, összesen 7-et. Ezek kezén volt összesen 26 nova jobbágytelek. Legtöbb telke volt gr. Bánfi Jánosnak (9), Eleknek (7), József utódainak (6) stb.*
Hosszuaszón a gör. kath.-oknak kőtemplomuk van.* Egy tantermű elemi iskoláját 1886-ban szervezték.
Hont vármegye küldötteinek Kraszna vármegyében végzett egyik összeírásában sem találjuk e helységet. A pragmatica sanctio idején tehát egészen lakatlan volt.
1847-ben 213 a népesség száma, még pedig gör. kath. valamennyi.* 1890-ben lélekszáma: 236; nyelvre nézve magyar 21, oláh 173, egyéb nyelvű 42; vallásra nézve gör. kath. 215, evang. reform. 18, izr. 3. Házak száma 43.
1895-ben gazdaságainak száma 49; 1478 katasztrális holdnyi területéből erdő 599, szántóföld 305, legelő 305, rét 206, kert 12, szőlő parlagon 10, beültetve 4, nem termő 37 hold.*
A községnek 1900-ban 1416 K. 72 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 1121 K. 80 f.
Határrészei: la Vii = lá Gyij (a szőlőkhöz), Tábla (erdőterület), {533.} Tábla Bánfi enilor = T. Bánfi jenyilor (a Bánfiak táblája), Dos = Dosz (hát), Suvály, Szilvás.
2. Oláh-Horvát. | TARTALOM | Hosszúmező. |