II. kötet.

TUHUTUM VEZÉR EMLÉKOSZLOPA A TURULMADÁRRAL S ROVÁS-IRÁSSAL ZILAHON.
A leleplező ünnep.

449. I. A Zilah név eredetéhez. Szádeczky Lajos 1904 jan. 23-dikán Zilahon a Szilágyságról tartott törlénelmi szabad előadásában szintén kélségtelennek tartja, hogy a vármegye neve a szilfától veszi eredetét. «A szilfának e termő földét – úgymond – méltán nevezhetjük Szilágynak. Abban általában egyetértünk, hogy az ágy végzet ezután lehet vagy képző, vagy esetleg maga az ágy szó összetétellel, a mely szintén nem volna lehetetlen a szil termőföldjének kifejezésére.»

Már az «újabbféle Zilah, népiesen és régiesen Zilaj» szó eredetét a szil-alj szóban látja, «ugyanannak a szil-nek az alj szóval képzését, azt jelentvén, hogy a város a szil aljában fekszik. Minthogy ugyanazon megye területén előfordúl: Rézalj, Bükkalj, így Szilágy = szilfás terület, Zilaj a szil erdő alja.»*Szilágy, 1904. évi 4. sz.

Ez a magyarázat egyszerűnek, természetesnek tetszik ugyan, de az -ágy képző volta, továbbá a Szilágy s Zilah (Zilaj) szók külön élete, külön eredete az I. kötetnek a Szilágy név eredetéről szóló fejezetében nyujtottam példákból nyilvánvaló. A Zilaj szó aj végzete más, mint a szil erdő alja, mert különben szil helyett zil ily értelmű összetételben bizonyára nem lett volna képes oly állandóan, változatlanul fennmaradni. Ez okból még az a föltevés sem valószínű, hogy a Zilahban a nép a szil-t érezvén, a szil erdő hatása alatt formált Zilajt. Hogy a Zilah nem újabbféle, a mellett szintén a mondott helyen már idéztem adatok szólnak. De nem csak a Zil tartotta fenn magát tisztán, hanem e Zilaj mellett a Zilah is. Ez a körülmény még kevésbbé támogatja a Szil-alj-t !

463. l. alulról 9–10. sor: csakugyan visszaadta h. ugyanis.

513. l. (1848-1849. cz. közlemény végére). Zilah városában még életben levő 1848–49-diki honvédek: Kállai N. József (a vármegyei és városi 1848–49-diki honvéd-egyesület elnöke), Fekete András, Kerekes János, Antal Samu, Fazakas András, Bordás Miklós, Dobos György, Pichler János, Szilágyi Károly, Antal József, Gaál Ferencz, Bikfalvi Ferencz, Csáki József, Elekes Károly.

558. l. 2. sz. jegyzet. A Bocsára eredetéhez. Dr. Borovszky Samu az egykor csanádvármegyei, most torontálvármegyei Bocsár nevű falú nevének eredetéről azt mondja, hogy az az ónémet Burghard személynek felel meg, melynek változataiból: Borchard, Bochard alakított a magyar Bocsárd-ot, Bocsár-t.*Dr. Borovszky Samu : Csanád vármegge története. II. k. 60 l. E szerint a mi Bocsáránk is valami ilyes személynévvel függ össze, talán egy Bocsárd nevű volt a hely első lakója.

TUHUTUM VEZÉR EMLÉKOSZLOPA A TURULMADÁRRAL S ROVÁS-IRÁSSAL ZILAHON.
Háttérben jobbról a kir. törvényszék, balról a kir. ügyészség s a fogház épületei.

Zilah Kossuthterén áll a nagy Wesselényi Miklós báró szobra s a Szikszai-parkban a Tuhutum-emlék, Fadrusz János alkotásai, melyeket 1902 szept. 18-dikán lepleztünk le.

Szikszai Lajosnak az agyában született meg az a gondolat, hogy Tuhutumnak itt emléket állítsunk. Fadrusz egy oltárszerű emléket alkotott; azért azt pogány-oltárnak is nevezte, emlékére a hálaadó áldozatnak, melyet Tuhutum mutatott be a magyarok istenének itt valahol a Meszes ormán valamely forrás vagy kőszikla mellett, hogy a honfoglalás munkáját befejezte, vagy errefelé befejezettnek hitte.

Ez tehát egy oltárkő, alján dárdákon nyugvó lókoponyák, a hadistennek hozott áldozat maradványai, ősi szokásként s a hála fokozásául megaranyozva. A homlokzat reliefje a magyar sereg megérkezését mutatja be azzal a jelenettel, midőn Tuhutum lováról leszállván, a honfoglalás jeléül lándzsáját a földbe leszúrja.

TUHUTUM VEZÉR EMLÉKOSZLOPA A TURULMADÁRRAL S ROVÁS-IRÁSSAL. ZILAHON.
Háttérben a Meszes.

A két oldal reliefjei a régi kor szobrászati izlésével a magyarokat mint harczosokat s nomád népet mutatják, míg a hátulsó relief csupán egyszerű magyar díszítés.

Az oldalára vésett rovás-írás adott alkalmat arra a vitára, melynek azután az Akadémia döntése vetett véget.

Tetején a szent madár, a Turul.*A leleplező ünnepségekről a vármegye díszes emlékkönyvet adott ki. (Emlékkönyv a nagy Wesselényi Miklós báró zilahi szobrának leleplezési ünnepségéről. Szilágy vármegye törvényhatósági bizottságának határozatából szerkesztette ifj. Kapus Sámuel. – Zilah, 1903.) – Ez emlékkönyv a Wesselényi-szobor és a Tuhutum-emlék ünnepségének előkészületeiről, a vármegye törvényhatósági bizottságának ünneplő közgyűléséről s általában a leleplezési ünnepek egész lefolyásáról számol be a beszédek és ódák közlésével, közölvén Wesselényinek Szikszai Lajos után egybeállított életrajzát, megemlékezik a szoborleleplezési ünnepségek végső aktusáról is, mely Zsibón folyt le, a hol a családi sírboltban a nagy Wesselényi sírjára tették le a szoborra helyezett koszorúkat. Dr. Fadrusz János életrajza s a zilahi Wesselényi-szobor története fejezik be a hetven lapra terjedő illusztrált (az illusztrácziók között Beöthy Zsolt és Fadrusz János arczképei) füzetet.

Most épűlt Zilahon az izraelita templom. Bontják a reformátusok régi templomát s helyén az itt közlött pályanyertes terv alapján nemsokára az új építéséhez kezdenek.