III. kötet.

52. l. jegyzet 1. az előző lap 10. jegyzete mellé teendő.

67. l. Baksa (Közép-Szolnok) helységet illető 1450-diki adatot 1. Baksai családnál V. k.

98. l. 1337-diki adatot 1. Rufus-család VI. k.

123. l. Bélmező második bekezdéshez: Csetelek, Bozsály, Tóti, Széltalló, Bisztra-Újfalu közt van ma Bélmező-hegy.

154. l. ötödik bekezdés után 1442. évi adatot 1. Nagy (Sándorházi). V. k.

236. l. Csizér történetéhez, második bekezdés után: Csizér nevű hely van Kémer Kárásztelek és Oláh-Csaholy közt a Pálinkás erdejétől felfelé. Tehát a Csaholyi-családdal kapcsolatos adatok legalább részben e helyre vonatkozhatnak.

346. l. alulról 7–10. sor. Talán már 1335-ben h. 1335-ben is. S ez az adat Elye után teendö. Elyüs elejéről: Elia ? 1335 törlendő.

348. l. a második bekezdésben előfordúló Ezdencz = Izdencz (Baczka-Madarasi i. m. 23.) s így ez az 1434. évi adat törlendő.

362. l. ötödik bekezdés (más Giroltról levén szó) törlendő.

399. l. jegyzet 1 Dical törlendő, 2 h. 1, 3 h. 2, 4 h. 3 s 4 jegyzetül a köv. l. 1. jegyzete.

400. l. 1. jegyzete a 399. lapra 4. jegyzetül jön. A 2. jegyzet h. 1 és e jegyzetben levő és h. 2.

401. l. végére: 1596-diki adatot 1. Vid-Bereczkfi családnál.

462. l. alulról 5. sor után: 1900-ban második tanterem is épűlt.

469. l. felülről 5. sor: Győrteleknek h. Gyúrónak s ez az egész bekezdés (kilencz sor) a 360. 1. negyedik bekezdése után teendő.

507. l. Herbart. 1676-diki adatot 1. Becski-családnál. V. k.

513. l. Hidvég. Második bekezdés elé: A XVII. században ev. ref. egyháza van.

523. l. harmadik bekezdés: Papjai után: Vetési P. János 1647 előtt Kémerre ment.

533. l. harmadik bekezdés (1395-ben stb.), lévén ez a Hosszúmező oláhországi, törlendő.

541. l. felül 10–13. sor: február 10-diki . . . Györgynek – törlendő.

543. l. Hreduh trencsénvármegyei hely: krasznyáni uradalomban, így az egész törlendő.

550. l. Ilyéstelek czím elé: Illéstelek.

A ZILAHI EV. REV. TEMPLOM TERVE.

A ZILAHI IZR. TEMPLOM.

739. l. felülről 4. sor: l544 h. 1547 s ez az öt sor a 17. sor után következik.

740. l. felülről 9-11. sor: Kucsót illeti (kusalyi h. kucsói).

551. l. alulról 9. sor: 1337 máj. 1-sején kezdődő adat, lévén az abaújvármegyei Ósváról szó, törlendő.

557. l. (az évszám sorrendjében). Ilosvára nézve gazdaságtörténeti nézőpontból becscsel bír egy 1592-diki úrbéri összeírás. A szatmári részen a szatmári tartomány urbariuma szerint: (llosva, portio. Collata est Michaeli Károlyi, anno 1582.) egész telkes jobbágy 8, fél telkes jobbágy 3, zsellér idegen házakban 9, zsellér a mezőn, kunyhóval bíró 3 volt ekkor. Adóban egyszer évenkint Szent-Mihály napján fizetnek 8 fl-t.

Tizedet és kilenczedet a gabonából és a tavaszi terményekből, a méhrajokból és a borból adni tartoznak. A kilenczed helyett minden egyes szőlőbirtokos jobbágy, ha száz veder (urna) bora terem, a csebernek (cheber) nevezett vedret adja. Ezt a jövedelmet a hegy vámjának (thelonium montis) nevezik. Karácsonyra minden egyes nős jobbágy, akár egész, akár fél telkes, egy köböl zabot és egy tyúkot szolgáltat a földesurának. A sertésekből minden megváltás nélkül pázsit-tizedet adnak. Korcsmárlással tartoznak. Egyéb szolgálatokat úgy teljesítenek és a bírságot is úgy fizetik, mint a többi birtokok, mint pl. a felsőszopriak.*Gr. Károlyi lt. III. 518–519. l.

A KRASZNAI ÁLLAMI ELEMI NÉPISKOLA.