| Kene. | TARTALOM | Keszi. |
Nevének változatai: Keres 1257,* Keresteleke 1400, Köröstelek 1422, Kereszthelek 1435, Kereztelek 1435–47, Kerewstheleke 1470, 1478, 1481, Keresztelke 1549, Kerezthelek 1553, Keleszthelek 1560, Kőrös-Telke 1733.
1400-ban, 1473-ban és 1519-ben krasznavármegyei, 1470-ben, 1478-ban, 1481-ben és 1493-ban középszolnokvármegyei helység. 1481-ben, 1519-ben, 1553-ban Somlyóhoz, 1604-ben Somlyóaljhoz tartozott. Kerestelek és Kárásztelek vagyis a régi két Kiris várjobbágyság, mint már tudjuk, Kraszna várához tartozott. Szilágy vármegyébe Kraszna vármegyéből kebelezték be.
Kerestelken birtokos volt a gerlai apát.* A gerlai monostor még 1388-ban fennállott.*
Keresteleke egyike volt azon részbirtokoknak, a melyeket Báthori János és István a maguk meg testvéreik: Miklós, Gerardus és Domokos nevében elzálogosítanak száz tiszta arany forintért Báthori Andrásnak.*
Borzi Miklós krasznavármegyei alispán és a vármegyei szolgabírák el akarták pusztítani Báthori Szaniszló fiának Istvánnak Köröstelek birtokát. Ez ügyben 1422-ben vizsgálatot tartanak.*
1435-ben a krasznavármegyei Kereszthelek birtokért Kusalyi Jakcsi László fiai: László és András meg Thallóczi Ferenczné Jakcsi Heléna pert folytatnak Báthori István, a Szaniszló fia és György, a János fia ellen. A nádor kéri a váradi káptalant, hogy vizsgálja meg az ügyet.*
A középszolnoki Kerezteleke birtokba 1461-ben beiktatják Báthori Andrást, Istvánt, Lászlót és Pált.*
{644.} 1470 máj. 18-dikán a szentjogi konvent vizsgálatot tart a középszolnoki Keresteleke birtokon elkövetett hatalmaskodásért Báthori Miklós, Losonczi János és András, Nagyfalusi Márton Mihály, másrészt Palóczi László közt.*
A krasznavármegyei Keresthelek birtokrészt 1473 okt. 26-dikán özvegy Zsombori Tamásné Báthori Hedvig átadta rokonainak illetve unokáinak: Patai Dezső Antalnak és gyermekeinek: Zsófiának és Gáspárnak meg Esküllői Ördög Simonnak és fiainak.*
Keresthelek 1481-ben a Somlyai Báthori Miklós, Zsigmond és testvérei birtoka, a mely Somlyóhoz tartozik.*
A középszolnoki Kerestelek birtokon hatalmaskodtak Gerbed Tamás, Sarmasági András és János, Kémeri Nagy Imre, Vajai Balázs és fiai: Dávid, Imre, Ábrahám, Miklós, Pál, a kik ellen ezért 1493-ban vizsgálatot tartanak Báthori Miklós és Gerbed Miklós özvegye. Anna érdekében.*
Az itt következő időszak: 1519–1686 majdnem teljesen egyező adatokat merít fel Somlyó többi tartozékaival, pl. Hidvéggel. 1519-ben a krasznavármegyei Kerestelekre nézve is szóba kerűl, hogy Somlyó várának e tartozékáért per folyt Bélteki Drágfi János, másrészt Báthori Miklós fia; István és Báthori János fia, János között, a mely pert a nádor 1435 ápr. 21-dikén elhalasztotta; majd 1447 jun. 21-dikén Hédervári Lőrincz nádor ítéletet hozott ez ügyben. Ama perhalasztást és ezen ítéletet 1519 okt. 8-dikán átírja II. Lajos király.* Azután a Báthoriakon kívül Valkai Miklósné, Sarmasági András, Keresztúri Lengyel Jakabné, Csaholyi Ferencz, a Gyulafiak, meg Druget Gáborné, özvegy Nagymihályi Bánfi Györgyné, Bánfi Gábor és György meg Surányi János özvegye, özv. Kállai Lőkös Ferenczné, Bánfi Tamásné, Nagylónyai Zsigmond, Lónyai Kata, a Becskiek, Magyarvéggyantai Boros {645.} László, Perecseni Nagy Andrásné meg Lindvai Mihály ismerős nevekkel találkozunk.*
1713-ban Keresteleken Vai Lászlónak is vannak emberei.*
1553-ban a krasznamegyei Somlyóhoz tartozó Keresteleken 6 kapu után fizettek adót a Somlyói Báthori András jobbágyai, a Báthori Miklós özvegye, Báthori Imre és Farkaséi pedig 1–1 után. E 9 kapun kívűl feljegyeztek még 1 birót, 18 szegényt és 6 új házat, továbbá Báthori János részéről 2 szegényt.* 1604-ben a krasznavármegyei Somlyóaljához tartozó Kerestelek, Hídvég, Győrtelek, Szoros, Újlak és Csehi helységekben 2 jobbágyház fizetett adót Lónyai István részéről.*
A krasznamegyei Keresteleke egyike volt Báthori Szaniszlófi Farkas azon jószágainak, a melyeket mint gyám bírt Károlyi János, kit 1554-ben megidéztet fenti Farkas testvére, István, mert a gyámság ezt illette volna meg.*
1590-ben e birtokból is osztalékot kap Szaniszlófi Báthory Zsigmond ellenében Bánfi Tamásné Szaniszlófi Báthory Zsófia.*
1595 jun. 11-dikén özv. Kardos Miklósné, Erdőteleki Borbála megkegyelmez egyik hűtelen csehii jobbágyának Luka Lázár fiának, Máté vajdának s egy házat és egy keresteleki házhoz való rétet ad neki használatra.*
1681-ben Báthori Zsófia fejedelemasszonynak Kerestelek (ekkor már prædiumbeli) részbirtokát az ingatlanokkal együtt lefoglalják bizonyos tartozás fejében Magyar-Véggyantai Boros László számára.*
1806-ban Kerestelekről összeírták a br. Bánfi, Horvát, gr. Toldalagi, Ladányi, Szentmarjai, gr. Károlyi, br. Kemény, Rácz és Réner birtokos nemes családok tagjait, összesen 11-et. {646.} Ezek kezén volt összesen 47 lakott és 16 puszta antiqua meg 20 lakott nova jobbágytelek. Legtöbb telke volt gr. Toldalagi Lászlónak (11 lakott és 8 puszta antiqua, 3 lakott nova), br. Bánfi Lászlónak (7 lakott, 3 puszta antiqua, 3 lakott nova) és Pálnak (5 lakott, 2 puszta antiqua, 6 lakott nova).*
A gör. katholikusoknak fatemplomuk van. Anyakönyveik 1824-ben kezdődnek.* Egy tantermű elemi iskolájok 1892-ben épűlt.
A Báthoriaknak 1529-ben tizenegy jobbágyuk van itt, ezek neve: Cajk, Koszta, Csigán, Nan, Megi, Badacson, Szabó, Dan, Mészáros, Gal, Iwanne.*
A XVII. századból szilágyi és erdélyi jobbágyokról fenmaradt jegyzék szerint egy jobbágy és egy puszta jutott Lónyai Margitnak* Keresteleken, a hol egy 1675-diki conscriptio szerint Erdélyi Jánosnak 4 ökre, 3 tehene, 5 disznója van. Szó van a Lázár pusztájáról is.*
1715-ben 5 jobbágy, 3 zsellér, összesen 8 háztartás fizet adót, magyar 5, oláh 3; 1720-ban 6 jobbágy, 4 zsellér, 2 taksás, összesen 12 háztartás, 7 magyar és 5 oláh. Ebből következtetve a népesség száma 1720-ban 108 lélek, 63 magyar és 45 oláh.*
1733-ban Körös-Telke helységet tisztán oláh lakosságúnak jegyezték fel. Családjainak száma 21, papjának neve Jonake, egyesült.*
1847-ben 420 gör. kath., 1 evang. reform. összesen 421 lakója van.* 1890-ben lélekszáma 695; nyelvre nézve magyar 48, német 3, tót 3, oláh 641; vallásra nézve róm. kath. 22, gör. kath. 630, gör. kel. 10, evang. reform. 24, izr. 9. Házak száma 137.
A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1715-ben 55, 1720-ban 32 1/2 köblöst; rétet 1715-ben {647.} 31, 1720-ban 62 kaszást; szőlőt 1715-ben 11, 1720-ban 3 kapást.* 1895-ben gazdaságainak száma 183. Területe 2300 katasztrális hold, a melyből szántóföld 727, legelő 726, rét 428, erdő 288, kert 28, terméketlen 103 hold.*
A községnek 1900-ban 3091 K. 20 fill. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója pedig 2462 K. 62 fill.
Utczái: Nagy-, Felső-, Gödrös- és Rét-utcza.
Határrészei: Vidie, ebben van a Vulpisce = Vulpistyë, tájsz.: hulptyisthë (a rókák tanyája); Dobosmál, ebben vannak: Calea Taurilor = Káljá Táurilor (a bikák útja), Csorgó, Copaci = Kopács (nagy fák), Dosul Rîturilor = Doszul Riturilor (rét-hát) és Podisor = Pogyişor (hidacska); Dosul Funilor = Doszul Funyilor (kötél-hát), Hârtoape = hirtapë (szakadékok), Valea Spinetului = Váljá Szpinyëtuluj (tövisbokros völgy), Plopisce = Plopistyë és Ploptyistyě (nyárfás), Prunii cei Rosi = Prunyij csëj Rosj (a vers szilvafák), Vălceana = Valcsáná (völgyecske). Erdők: Băita = Bajiczá (bányácska, fürdőcske), Ceret = Csërët (cserfás), Coastea Balitii = Kasztjá Báliczij (Baliţă = bálicza tájszó = fenevad, szörny: a szörny halma), Berc = Bërk (berek) Dumbrava (liget). Cserjés bokrok: la Copăcel = lá Kopacsël (a törpe fánál) és Berc = Bërk (berek). Szőlőhegyek: Szarkó-völgy és Vidonya. Forrásai: Topilă = Topila és Toptyila (kenderáztató), Budii = Bugyij (kádacskák) Isvor = Izvor (forrás). Patakjai: Valea Satului = Váljá Szátuluj (a falu patakja), Vidonya-patak és Buciumi (Bucsum) patakja. Kútjai: Tekenő-kút, Nagy-kút és Fântâna Feciorilor = Funtiná Fëcsorilor (a legények kútja). Ez utóbbit arról nevezték el, hogy ide menekűltek régebben a legények a katonafogás elől.
Keresztur. Lásd Szilágyfő-Keresztur.
| Kene. | TARTALOM | Keszi. |