2. A krasznavármegyei Nyárlók.

Kraszna vármegye területén is említenek az oklevelek két Nyárlót, 1465-ben Kéthnyarlo kraszna- vagy biharvármegyei puszták, 1488-ban Alsó és Felsew-Nyarlo, 1571-ben Kékes krasznavármegyei helység.

{663.} A Kéthnyarlót (puszták) 1465 szept. 24-dikén Bályoki Szilveszter lekötötte Dengelegi Pongrácz János, erdélyi vajda és székely-ispánnak.*Dl. 36.393. Km. Prot. F. min. pag. 108. nr. 1.

1488 szept. 20-dikén Vajai Balázsné Szénási Ilonát be akarják iktatni az Alsó- és Felső-Nyárló birtokrészekbe, de Horváth Gáspár, az erdélyi püspök tisztje ellentmond.*Dl. 19404. és Lelesz, Stat. V. 141.

1511-ben a krasznavármegyei Kekes részbirtok elidegenítéseért tiltakoznak Vetési Péter ellen Vetési András és János.*Lelesz, C. Kraszn. Prot. 17. folio 121.

A krasznavármegyei Nyárló elferdített neve lehet az az Amgyarlo is, mely Márka, Néháza és Szék után fordúl elő egy 1525-diki oklevélben, mint Ippi Anna birtoka, a kinek a birtokjogát illetőleg itéletet hozott az országbiró Bideskuti György és nővére, Sarmasági Miklósné Erzsébet érdekében Ippi Bertalan, Márton és Bernát ellen, de az utóbbiak megakadályozták az itélet végrehajtását Lajos királynak egy felebbező levelével. Ezért 1540-ben az országbiró a nevezett György ügyvédjének kérésére megidéztette a három Ippi-fiut.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 35. Y. nr. 5.

Bihar vármegyében ma is van egy Nyárló nevű helység. Ez adataink tehát erre felé irányítanak.