3. Róm. kath. főesperességek. – A tasnádi vikáriusok.

Róm. kath. főesperesség kettő van vármegyéink területén: a krasznai s középszolnoki.

A krasznai főesperességhez s a szilágysomlyai alesperességhez tartoznak ezek az egyházak: 1. Görcsön. Filiái: Kucsó, Nagy-Doba, Nagy-Goroszló, Nagy-Mon, Szilágyfő-Keresztur, Szilágy-Szentkirály, Vaja, Zsibó. 2. Ilosva. Filiái Kusaly, Sarmaság, Szeér. 3. Kárásztelek. Filiái: Somlyó-Ujlak, Zovány. 4. Kraszna. Filiái: Bagos, Kraszna-Horvát, Magyar-Keczel, Magyar-Valkó, Récse. 5. Magyar-Patak. 6. Szilágy-Cseh. Filiái: Ardó, Bogdánd, Böősháza, Erked, Hadad, Hadad-Nádasd, Inó, Köőd, Menyő, Szamos-Széplak, Szamos-Udvarhely, Vicsa, Völcsök. 7. Szilágy-Somlyó. Filiái: Nagyfalu, Perecsen. 8. Zilah.*U. o. 346–368. l.

{504.} A középszolnoki főesperességhez s a tasnádi alesperességhez tartoznak a következő egyházak: 1. Ér-Mindszent. Filiái: Ér-Szentkirály, Ér-Szakácsi, Új-Német. 2. (Király-Darócz.) Filiái: Ákos, vagy Ákosmonostora, Kraszna-Czégény, Kraszna-Mihályfalva. 3. (Szalacs.) Filiái: (Bogyoszló), Peér. 4. Tasnád. 5. Tasnád-Szántó. Filiái: Pele, Szeő-Demeter.*Bunyitay Vincze: Id. m. 369–381. lap.

Esperesek:

II. Endre uralkodása alatt, a Caraznai esperes, Kompoltus, a ki előtt ördöngősséggel vádolják a bagosi Micicut.*Kandra: V. R. 424. lap.

1300. Miklós, szolnoki főesperes. Péter erdélyi püspök nevében jár el.*Az erd. kápt. levéltára.

1308–1310. Gergely «archidiaconus de Zonuc, canonicus ecclesie Transilvane». Santtus (Sanctus, Sanctius) «archidiaconus de Karazna, canonicus ecclesie Transilvane»;*Mon. Vat. Series I. Tom. II. 158. lap. «domino Santio archidiacono de Carassna in ecclesia Transilvana». Elias, clericus, familiaris Sanctii archidiaconi de Kraszna.*U. o. 267. l.

1317–1320. Péter, archidiaconus de Zonico et canonicus Transilvanensis.*U. o. 467. l.

1329–39. (november 22.) Pál krasznai főesperes («archidiaconus de Karazna»). Pál mester karaznai főesperes «solvit LII. grossos pro canonia».*Mon. Vat. Ser. I. Tom. I. Pápai tized-szedők számadásai. 1281–1375. év. 135. lap.

1345 tájt Vincze, krasznai főesperes. Vocyni és Dályai Péter, comesek, értesítik őt s az erdélyi káptalant a Bán Simon és Apoldi Miklósnak birság letétele mellett való megegyezésökről a Fejéregyházi Péter comes megölése ügyében, illetve arról, hogy ezt a határozatot a székelyek közgyűlése kedvezően vette.*Az erd. kápt. levélt.

1354. Tövisi Tamás, Simon fia, kanonok; VI. Incze pápa nevezte ki, de azon záradékkal, hogy az erdélyi egyházmegyei krasznai főesperességet is megtarthassa.*Theiner Á.: Monumenta Hung. II. 17. l.

{505.} Syluester, váradi prépost (S. prepositus de Promontorio Waradinensi) 1390-ben kelt levelében István krasznai archidiakonust a váradi kanonoki jövedelem hűtlen kezelése miatt kiátkozza.*Fejér, X. I. 636.

1395-ben egy okiratot ad ki Lajos, krasznai archidiaconus.*Nem. Múz. Becsky lt.

Antal, krasznai főesperes. Szerepel egy 1396-diki oklevélben, mely szerint János vicevajda bizonyítja annak, mint az erdélyi káptalan egyik tagjának s megbizottjának tiltakozását Strigyi Péter eljárásával szemben, a ki a káptalan némely birtokait fenekestől való felforgatással s fölperzseléssel fenyegeti.*Az erd. kápt. levéltára. Fasc. 3. n. 44. Eredetije 1396 márczius 24.

1448-ban Gyrolti? Dávid, szolnoki főesperes.*Dl. Km. Prot. C. min. pag. 43. nro 4.

1508–1513. Károlyi István, krasznai főesperes. (Magister Stephanus de Karol archidiaconus de Krazna et canonicus Albensis Transilvane.)*Gr. Károlyi-Okltár. III. 61. l.

1533 április 12-dikén Enyedi Adorján, krasznai esperes, gyulafehérvári kanonok és püspöki helyettes parancsot ad több egyház lelkészének bizonyos peres ügyben, hogy az elítélt felet mindaddig, míg az ítéletnek eleget nem tesz, egyházaikban ünnepélyesen átok alá vessék.*Erd. Múz. Gróf Kemény József gyűjteményében.

1543–1545. Csáki Mihály, krasznai főesperes és erdélyi püspöki helyettes.

Tasnádi vicariusok az 1300-dik évtől kezdve:1300. N. tasnádi esperes. 1301. Demeter. 1317–21. Tamás, ugocsai esperes és Meszes melletti vicarius. 1341. Vincze, tasnádi plebánus, az András erdélyi püspök helyett és nevében. 1398. Simeon, tasnádi vicarius, a XIV. századból (év nélkül) Briccius, tasnádi vicarius s a Kövi (? de Kwy) eklézsia kanonoka. 1401. György, Mihály, tasnádi plebanus és vicarius. 1405. Antal, vicarius. {506.} 1408. Lukács, gy.-fehérvári főesperes, vicarius. 1410–18. János, pankotai főesperes és vicarius. 1420–1. Miklós, gy.-fehérvári kanonok és vicarius. 1423. Pál, krasznai főesperes és vicarius. 1425–7. Miklós, torontáli főesperes és vicarius. 1433–5. Chrisogonus, a ki Csernavodai István fiának, Györgynek, a fia. 1436. Albert. 1440. Csanádi Péter, ózdi főesperes és vicarius. 1443. György, szolnoki főesperes, vicarius. 1444. Albert, temesi főesperes, csanádi kanonok, vicarius. 1448–9. Péter, ózdi főesperes, vicarius. 1452–57. Gyulai Miklós, váradi cantor, vicarius, 1456-ban kolozsi főesperes, 1474-ben a madocsai Szent-Miklós apátság commendatora. 1462–8. Gergely, szolnoki főesperes, gyulafehérvári kanonok, vicarius.*Bl. 1470. Simeon (Decretorum doctor), igeni plebanus, vicarius. 1477. Tamás, vicarius. 1486. Herczegszántói Mihály, budai kanonok, hunyadi főesperes, plebanus, vicarius. 1491. István, tasnádi vicarius.*Nem. Múz. Becsky-lt. 1496. Unghi Jakab (Art. et Medicinae Doctor), krasznai főesperes, gyulafehérvári kanonok vicarius. 1496. Károli István, nemes, (literatus, scriba sedis spiritualis Tasnadiensis). 1498. Rákosi Menyhért (Art. et Decretorum Doctor), vicarius. 1503. Batzán Máté, vicarius. 1512. András, plebanus és helyettes vicarius. 1517–8. Tasnádi Gáspár, plebanus és vicarius. 1519–20. Sléziai Gergely, gyári kanonok, plebanus és vicarius. 1538. Losonczi Mátyás, budai éneklő kanonok, ugocsai főesperes, vicarius. 1556. Margitai Benedek vicarius.

1468 október 16-dikán. Nagy Ferencz tasnádi püspöki udvarbíró.*Gr. Károlyi-Okltár. II. k. 390. l.

A vikariusok egynémelyikének szerepléséről is tudunk. Igy pl.

Vincze, 1341-ben, a mikor Dancs mestert a Valkó várához tartozó Nagyfalu birtokába akarják iktatni, tiltakozását jelentette.*Dl. 3422.

{507.} Miklós 1421-ben a Vajai Tamásnak Csomaközi Miklóssal s ennek társaival folytatott pörében a tárgyalás napját elhalasztotta;*Szgy. 1423. junius 3-dikán pedig megbirságolta Károlyi Bertalant, mert ez a néhai Meggyesi Margit hozományára s hitbérére vonatkozó levelet nem mutatta föl;*Zichy-Okmánytár, VIII. k. 93. l. 1454 deczember 11-dikén a Domahidi Andrásné, Károlyi Bertatanné és Károlyi Lanczné közt folyt perben esküt tett a két utóbbi részére.*Bunyitay: Váradi Püspökség, II. 131–132. l.

Alberttel 1436-ban perelt László kanonok, a ki az ő hatóságának jogkörét megcsorbítottnak látta.*U. o. 129. l.

Csaholyi Pál azt a panaszt emelte, hogy az erdélyi püspök emberei és tasnádi vicariusa berontottak Kene jószágára és ott 1000 aranyforintnál nagyobb kárt tettek; de a püspök, vicariusa, György és a tasnádi lelkész, Mihály tagadják. Ezért Mátyás király 1468 márczius 19-dikén azt az ítéletet mondja ki, hogy ártatlanságuk igazolására a püspök meg a vicariusa esküt tegyenek.*Tört. Tár. 1897. évf. 499–500. ll.

Tamás, 1477-ben, Monai Gergely, gyulafehérvári főesperessel s kanonokkal biráskodik Sándorházi Ambrus, gyalui várnagy nejének hitbére ügyében.*Bunyitay: Váradi Püspökség, 156. l.

A tasnádi vicariusnak («venerabili vicario ecclesiae Thasnadiensis») 1497-ben rendeletet ad II. Ulászló király, hogy Károlyi Lancz László özvegyének Geréb László erdélyi püspök ellen folytatott perét, mely világi bíróság elé tartozik, a királyi curiához terjeszsze fel.*Gr. Károlyi-Okltár. III. 25. lap.

Rákosi Menyhért tasnádi vicarius («Nos Melchior de Rakus arcium et decretorum doctor vicarius Tasnadiensis in spiritualibus et causarum auditor generalis…») ítéletet hoz 1498 szeptember 26-dikán bizonyos peres ügyben.*U. o. 19. l.

1503. Batzán Máté 1503-ban, tasnádi vicarius, meghagyja {508.} a tasnádi plebánosnak, hogy folytassa a beszüntetett isteni tiszteletet, miután Sárvári Györgyöt, ki a Sárvári Jánossal való makacs perlekedés miatt excommunicáltatott vala, az egyházi átok alól már felmentették.*Dr. Komáromi András: A Nagy-Idai család ltárából. Századok. 1888-diki évf. 8-dik füzet.

1519 márczius 18-dikán Tasnádról Sléziai Gergely (Gregorius de Slesya decretorum doctor, canonicus eccl. Jauriensis nec non vicarius Tasnadiensis) tudósítja a királyt a Károlyi István, ardai plebánus és Becski Sebestyén közt fenforgó perről. Mellékesen megemlítem mindjárt azt is, hogy az 1513-diki keresetlevelet «Valentinus natus Galli Pethew de Zilahdioecesis Albensis Transsylvaniensis» pápai közjegyző Szatmártt (a többek között Csögi Vajda János jelenlétében) állítolta ki.*Lajos király 1519-diki átiratában. Blt. nagyváradi múzeum.

1537. márczius 21-dikén. Tasnádi István szentszéki jegyző bizonyítja, hogy Szentgyörgyi István mester, pécsi kanonok, a szent András kápolna javadalmát a püspök egy rokonának átengedte s ezért a püspök neki a pécsi éneklő kanonokságot adományozta.*Erd. Múz. Gr. Kemény József gyűjteményében.

Az 1556-dik évben megszakad a vicariusok sorrendje, szerencsétlen sors várt a katholikus papokra: mert a polgárok a plebanust, «a kit azelőtt ők választottak s erősítettek meg, lutheránust hozva helyébe, elűzték,» az oltárok rectoraitól elvették az alapítványukat, házaikat felégették, templomukat a lutheranus plebanus foglalta el. Izabella királynő bár rendelelet ad ki a következő év január 25-én, hogy a hozzá menekűlt, szegény és szükség elé néző rektoroknak adják vissza elvett javaikat, a templom visszaadásával s a katholikus istentisztelet visszaállításával hallgatott. De a katholikus istentisztelet idővel ismét fölelevenűlt.*Bunyitay Vincze: Schematismus Historicus Venerabilis Cleri Dioecesis Magno-Varadinensis Latinorum. N.-Várad, 1896. 376. lap.