4. A kusalyi kolostor és egyház.

A kusalyi kolostort a XV. század elején alapították. A kusalyi Jakcsok építették s Kusalyi János, László, Dénes és Mihály (György fiai) meg Mihály és László (István fiai) kérésére engedte meg V. Márton pápa, hogy a Sz.-Ferenczrendi szerzetesek ide bevonúljanak, s Palóczi György, erdélyi püspök – Kusalyi Jakcs János közbenjárására – 1423-ban költözteti be őket a rendházba. A territorialis szempontok különösen alkalmas helyét mutatták annak a működési körnek, a melyre itt a testvéreket elhítták. A pápai bullából következtethetünk arra a nagyszabású berendezésre is, melytyet a Jakcsok a szerzetet ellátták. A templom most is fennáll s a kolostorromoknak is van még némi nyomuk. Az alapítás körülményeit tüzetesen föltárja a pápai bulla, melyet György püspök átiratából ismerünk. 1422 október 12-én, mint mondók, V. Márton pápa a Kusalyi Jakcsok kérésére engedte meg, hogy a «Bosne» helytartósági Sz.-Ferenczrendi szerzetes testvérek elfogadhassák azt a házat, melyet a Kusalyi Jakcs család tagjai a Szentlélek nevében és tiszteletére Kusaly faluban építettek, az ecclesiával, czinteremmel, toronynyal, haranggal, kolostorral, hálószobával és más helyiségekkel együtt, a honnan ama testvérek erkölcsös életének reményében és gyümölcseként az urak sok hitetlen lelket nyerhetnek és téríttethetnek a katholikus hitre.*A kusalyi kolostor alapító levelének kivonata: 1422 október 12-dikén. Róma. A Santa Maria Maggiore egyháznál. V. Márton pápa «nobilium virorum Johannis, Ladizlai, Dyonisii et Michaelis (Georgii filiorum) ac Michaelis et Ladislai (Stephani filiorum) de Cusal nuncupatorum fratrum de Baronum genere procreatorum» kérésére megengedi, hogy «fratres Minores de Vicaria Bosne» «domum cum ecclesia, cimiterio, campanili, campana, claustro, dormitorio et aliis officinis necessariis sub vocabulo et ad honorem sancti Spiritus in villa Cusal nuncupata, Transilvane dioecesis in confinibus et metis scismaticorum situatam, unde plures infidelium animas ob spem et frugem bone eorundem fratrum vite Dominos posse lucrifieri et ad catholicam fidem adduci», melyet a kusalyi Jakch-család említett tagjai építettek, elfogadhassák s megbízza az erdélyi püspököt, ha a ferenczrendűek megélhetése csakugyan biztosítva van, őket a kusalyi rendházba behelyezze «iure tamen parochialis ecclesie salvo». 1423-ban Pálóczy György, erdélyi püspök előtt «egregius Johannes Jakcz de Kusal» a fentebbi pápai bullát felmutatja, ez pedig elfogadja és a ferenczrendűeknek a kusalyi kolostorba való költözését megengedi. (Wess.-lt.)

{599.} A KUSALYI KOLOSTOR ALAPÍTÓ LEVELE.*86. A kusalyi kolostor alapító levele. A báró Wesselényi-család levéltárában levő eredeti után 599

{600.} Hogy a templomnak mily értékes fölszerelése volt, erre egy 1524-diki okiratból lehet következtetni. A Boldogságos Szűz Máriáról nevezett kusalyi templomot, a mely Kusalyi Jakcsi János véduralma alatt áll, megtámadta Jakcsi Mihály és elvitt innen 20,000 arany forint értékben ereklyéket, aranykereszteket, szentségtartókat, kelyheket, szentelt olajtartókat és más értékes tárgyakat, továbbá elfoglalta ezen egyház Mocsolya részbirtokát, melyet néhai Dénes, váradi püspök hagyományozott az anyaszentegyháznak és szolgáinak.

Ezért a fenti János 1524-ben tiltakozik az említett Mihály ellen.*Lelesz, Act. an. 1524. nro 22.

Egy 1577-diki tanúvallomás szerint a hadadi jószág egy része «kusalj joszagh»; egy másik része «az kusali kalastromhoz walo».*Wl.

Történeti adatok gyakran említik Szent-Ferencz rendjének e klastromát. Egyik legszebb emléke az az adat, mely Drágffy Bertalanné Héderváry Dorottya nevét hozza kapcsolatba a kusalyi klastrommal. Drágffi György Görcsön, Böősháza s Széplak birtokok felét – a kolosmonostori konventnek 1508 julius 9-dikén kelt ajándékvalló levele szerint – édesanyjának, a ki meg (ugyancsak ennek a konventnek még ebben az évben julius 11-dikén kelt ajándékvalló levele szerint) a kusalyi apáczáknak ajándékozza. Hédervári Imre bán leánya Dorottya, Bélteki Drágffy Bertalan özvegye e nő, a kusalyvárosi (Kwssal oppidum) Ferenczrendű apáczazárda {601.} harmadrendű apáczája,*Dl. 36,405. Michael, p. 275. n. 1. U. o. p. 278. n. 1. a kiről már Bunyitay írja, hogy férje halála után ebbe a klastromba vonúlt s ott fejezte be özvegy életét.*Szilágy vármegye Középk. Műeml. 20. l. – «Wagner K.: Collectanea genealogico-historica. Dec. III. 29. l.

A KUSALYI EVANG. REFORM. EGYHÁZ.*A kusalyi evang. reform. egyház. A Műemlékek Országos Bizottságától nyert eredeti rajz után.

Mint hát ebből látszik, a kusalyi klastrom a Szent-Ferencz-rendnek egyszer férfi, majd pedig női szerzeteseit {602.} fogadta be és pedig oly előkelő családok ivadékait is itt találjuk, mint a Héderváriak fényes családja.

Talán a ferenczrendiek kusalyi kolostorában írta meg Ilosvai Selymes Péter, Ptolemeusát, egy czellában, azaz egy füstös házban. Talán ez a czella, ez a füstös ház – mondja Széchy – a ferenczrendiek kolostora, tűz-emésztette háza volt.*Széchy K.: A Pannóniai Ének, 118. l. Itt élt a Pannóniai Ének szerzője: Csáthy Demeter is.

Kusalyi Jakcs Dénesről tudjuk, hogy 1405-ben váradi kanonok, 1427-ben Zsigmond király a bosznyai püspökségre nevezi ki s még ez évben már, mint választott váradi püspökről van róla emlékezet.*Bunyitay: Vár. Püsp. Tört. I. 249–256. l. A kusalyi Jakch-nemzetség, melynek családjából a legmagasabb méltóságokra jutott, Dénes meg épen egyházi pályán emelkedett fényes polczra, családja fészkén méltó módon kivánt gondoskodni a katholikus hitélet ápolásáról. Ott az erdélyi kerület szomszédságában, az eretnekek*Elszakadtak t. i. görög keletiek, a kik a Szamos völgyén laktak. határán, mint a pápai bulla említi, a váradi kanonok, később püspök családja templomot, tornyot, kolostort épített, s a bosznyai helytartóságtól ide hozzák a ferenczrendi szerzeteseket, hogy a hitetlen és eltévelyedett lelkeknek világító fáklyákat lobogtassanak.

A mit Bunyitay fölvet Kusalyi Jakch Dénesről (1427–1432) írt életrajzában,*Bunyitay: Vár. Püsp. Tört. I. 256. l. vajjon a kusalyi egyházat, mely főrészeiben (torony, kapuzat) ma is áll s Dénes püspök korára vall, valóban Dénes püspök építette-e «s hozta ide Szent-Ferencz fiait talán épen Zoványról?» most már egész tisztán áll előttünk. Ha nem is Dénes egy maga, de mindenesetre testvéreivel építette a kusalyi egyházat s kolostort s ők hozták ide a Szent-Ferenczrendieket abból a püspökségből, a hová Zsigmond király épen Dénest szemelte vala ki püspökké.*Hogy azonban ezt a bosznyai, akkor a magyar koronához tartozó püspökséget tényleg viselte-e Jakch Dénes, melyre 1427 elején nevezték ki, adatunk már nincs.{603.} Igen valószínű, hogy az építők, az alapítók hamvai ott nyugszanak a kusalyi egyházban. Bunyitay s Kőváry azt mondják, hogy az egyház déli ajtaján belül, a földön fekvő terjedelmes kőlap sírboltot zár.*Bunyitay: Szilágy vármegye Középk. Műeml. 21. l. Ez a Jakchiak sírboltja, mely alatt Dénes püspök is nyugszik, míg hamvai fölött őrzik emlékét a templom csúcsíves maradványai.

A ferenczrendiek kusalyi háza 1552 után pusztúlhatott el. Fridrich Orbán ekkor szól róla utóljára.*Fridrich Orbán: Historia seu compendiosa descriptio Provinciae Hungariae Ordinis Minorum S. Francisci, Cassoviae, 1759. 32. l. – Széchy Károly. A Pannóniai Ének, 117., 118. l.

A mai ev. ref. templom a klastromé volt, a góth styl végső idejéből való, egykor szép vésések diszítették. Nem a homlokzatnál, hanem a Ferenczrendiek építkezési módja szerint a szentély felől állott a két torony, a melyek közül most csak a délre fekvő van meg.*Bunyitay Vincze: Schematismus, 350. lap.