| 4. A kusalyi kolostor és egyház. | TARTALOM | 6. A zoványi apátság. |
5. A zilahi, krasznai, tasnádi s más egyházak.
Mint korai csúcsíves emlék a zilahi egyház áll első helyen, melyhez hasonló a krasznai, ez azonban a zilahinál egy századdal későbbi s rajta a csúcsíves építészet a maga teljes szép kifejlődését mutatja. A zilahi egyháznál különösen érdekes az a szőlővenyige dísz, a mely a déli oldal berostélyozott ablakát köríti. A krasznainál pedig a torony fedele alatt a falakon is túl terjeszkedő gyilkos folyosó. A hadadi egyház a krasznai hatása alatt épűlt, de sokkal díszesebb; ablakainak csúcsíves díszművei, kőbéletű diadalíve figyelmet érdemelnek. A magyarkeczeli, krasznahorváthi és ardói egymáshoz hasonlók, legrégibb közülök az ardói, a «Hunyadiak» fényes korának alkotásai. A nagyfalusi egyház szentélye késői gót háló boltozatának zárókövei ragadják meg a figyelmet, az ablakok is szépek az alattuk levő kis párkány {604.} gót elemeket mutat ma is. Uralja az egész vidék a tasnádi egyházat, mely a nagyfalusira emlékeztet. A tasnádinak főnevezetessége szentélye, hol a boltozat gyámkövei pajzsainak egyikén 1476 évszám áll; a czímeres paizs a jobb oldalán levő két pólyával mása a budavári Nagy-Boldogasszony egyház tornya ablakában állt paizsnak. Megjegyezni való ez az évszám is, mely vármegyénk egyházainak legrégibb dátuma. A menyői szintén nevezetes műemlékünk, mert vele a renaissance tűnik föl, melynek részletei vagy díszítései már mutatják az új építészeti stílt.
Zilah. Régen az erdélyi püspök birtoka s így e város mai ev. ref. temploma is Szt.-Mihály arkangyalnak volt szentelve. Korai gót stylben épűlt, a mint a még meglevő szentélyéből lehet következtetni. A többi részt később lebontották s másképen építették, mint az eredeti lehetett. Szentélye a nyolczszög három oldalával záródik. Oldaltámok erősítik, van diadalíve s csúcsíves ablakai még megvannak. Építésének kora a XIII. század közepéig vihető fel, talán 1246 táján Gál erdélyi püspök szereplésével függ össze, a ki Zilaht a tatárdúlások után helyreállítani törekszik. Jóval később bővítették ki a régi egyház hajóját mindhárom oldalról s a nyugoti oldal elé emelték a mai tornyot. Az ősi hagyomány szerint a város egyik utczája, Kraszna-utcza, a papok hiányában s az idő viszontagságai között is ragaszkodott ősei vallásához s ez utcza egyik mellékutczájában, a mely ma is Kápolna-utcza nevet visel, kápolnát emelt.
A templom 1703-ban leégett. Ujonnan befedette, a két papi házzal együtt, Debreczeni István s azonfelül kántori karzatot és szószéket is állíttatott benne. Az ifjúsági karzatot Bodoki István emeltette. De legtöbbet tett a templom szépítése tekintetében Zoványi György, a ki az egész templom belsejét, falait s menyezetét saját költségén renoválta, padokkal, ülőhelyekkel töltötte meg, drága szövettel boríttatta az úrasztalát és a szószéket s ennek bibliáját kijavíttatta. A tanulók {605.} karzatát a templom hátulsó szentélyére állíttatta fel, a fiatalság karzatának lépcsőjét helyéből kimozdítván, a feljárást kivülre helyezte. A templom déli ajtaját faragott kövekkel és czímerekkel diszítette fel s általában az ajtókat ujból készíttette, eléjük lépcsőzetet állítván. A tornyot is javíttatta, tetejét bádoggombbal ékesítvén, órát állíttatott, harangot készíttetett. A templom egész külsejét ujonnan vakoltatta, kimeszeltette. 1713 február 14-dikén a város «Böcsületes Tanácsa» elhatározta, hogy a romlott toronynak építéséhez tehetsége szerint hozzájárúlni kiván. 1736-ban a katholikusok részére el akarták venni egy század német lovassággal ezt a templomot, de a megnyilatkozó ellenállásra visszavonúltak; a monda szerint báró Andrássi József vezette volna a katonaságot.
1743-ban ismét megkisérelték, de ekkor sem sikerűlt.
A tornyot 1780–81-ben építették újból, valamint a Tyukol- és Alszeg- (Király- és Rákóczi-) utcza felőli fülkéket.
Kraszna vár volt. A ref. templomot egykor a katholikusok építették. E templom a gót styl utolsó korából való. Szentélye úgynevezett hossz-szentély, a mely 10.25 méter {607.} hosszú s 6.20 méter széles s gót bolthajtás fedi. Diadalíve, ablakai s ajtói csúcsívesek. Nyugoti profilban emelkedik a torony, a melyet s az egész egyházat oldalról támok erősítenek.
Ez egyház plébánusa László, a ki a tasnádi vicarius mellett lelki dolgokban, mint helyettes szerepel az 1491-dik évben.
Hadad. Igen szép mása a krasznai templomnak. Feltünő sajátsága, hogy ajtaja nem a déli, hanem az északi oldalon áll, mert a község is arra fekszik. Nyugoti oldalán emelkedik a négyeg torony, melynek, mint a krasznainak, szintén van gyilkosfolyosója. Falai annyira vékonyak, hogy már összerepedeztek s ezért a harangokat egy külön fakampanilében kellett elhelyezni. Ez egyházban hajdan érdekes sírkövek is állottak, de ma már csak két töredék van belőlük a Wesselényi-kastély kertjében az üvegház falába illesztve. Mindkettő vörös márvány. Az egyiken csőrsisak felett s két fölfelé álló szarv között balra tekintő farkas látszik. A másik töredéken szintén megvan a balra tekintő farkasfej. A Jakchiak {608.} birtoka volt a vár, a hely, így valószínű, hogy a két sírkő is hozzájuk tartozó.*
Ennek a Szent László egyháznak 1461-ben Miklós a plebánosa, a kinek s az egyháznak egy puszta házat ad néhai ifj. Kusalyi Jakcsi László fia, János. Ugyanekkor Kusalyi Péter ez egyház nevében vall menedéket Jakcsi Jánosnak és Szabó Mártonnak Dobronyi László megöléseért, továbbá Bideskúthy Lászlónak és Biró Mihálynak Szabó Imre vére ontásáért.*
Tasnád egykor az erdélyi püspök városa volt; a püspök vicariusának, helytartójának a székhelye, a kinek gyakran Meszes mellett levő vicarius a neve (de iuxta Meszes). Itélőszéke alá tartozott a krasznai, szatmári, szolnoki és az ugocsai főesperesség. Ily méltóságnak teljesen megfelelő volt az egyháza. A mai evang. reform. templom ez, a mely kelet felé fordúlva a városban egy gyönyörű magaslaton áll s egyike a vidék legnagyobb templomainak. Szentélye 13.20 m. hosszú, 6.62 széles és 12.27 magas. A hajó hossza 24.60 m., szélessége 10.65 m. és magassága 12.40 m. A hajó most egyszerű menyezetes, de eredetileg boltozatos volt, mert oldalfalain még most is megvannak a falívek, a melyekre a boltozat hálózata támaszkodott. Szentélyét, a mely a nyolcz szög három oldalával záródik, gót boltozat fedi. A boltozat gyámköveit paizsok takarják. E paizsok üresek annak az egynek kivételével, a melyen Magyarország czímere áll az 1476-dik évszámmal. Ez év a templom építésének éve; mert ez idő mellett szólanak a magas csúcsíves ablakok, a szentély s a hajó diszítései, a melyek mind a hanyatlásban levő gót styl mellett bizonyítanak. Az egyház valószinűleg Szent-Mihálynak volt szentelve, mert a tasnádi vicariusok pecsétjén e szent {609.} arkangyal képét látjuk. Oltárai közül csak a Szent-Katalin oltár ismeretes, a melynek külön rectora volt.*
Ennek az egyháznak a visszafoglalása iránt is tettek kisérletet; írott adat nincs róla, csak a néphagyomány beszéli, hogy a róm. kath. hívek 1776-ban az egyháznak dél felől való ajtaján, melyet befeszítettek, vitték be vallási jelvényeiket, még előzőleg az ajtót a zár fölött bevágták s az így támadt nyiláson dobták be a feszületet. Az egyházat aztán az ifjú Way László, huszárezredes foglalta vissza, kivont {610.} karddal jelenvén meg a templomban,* a melynek egy alkalommal történt kifosztásáról is tudunk. 1674-ben Nagy-Létán tartott egyházmegyei zsinat egyik végzése amaz ötven aranyról szól, melyet Krauz franczia kapitány fizetett a kifosztásáért s a mely aranyakból harmincz tiszt. Veresmartinak jutott káráért s fáradságáért, húsz pedig az eklézsiának.*
Szilágy-Somlyó. A város közepén levő domb, a melyen ma a római katholikus templom van, szent hegy volt már a régi időben. E templom mögött újabban fedezték fel egy régi templom nyomait, a mely román stylben kelet felé fordúlva épűlt. Ez volt a város régi temploma. Okiratok csak a XVI. században kezdenek beszélni róla, nevezetesen 1536-ban, a mikor Statilius János, erdélyi püspök, az ő püspöki somlyai évi tizedét a somlyai Bold. Sz. Mária egyháznak adományozta, de az adományozás már az újabb egyházzal függ össze; mert az nem 1434-ben épűlt – mint eddig hitték, – hanem 1532-ben. A csúcsíves diadalív felett most is látszik a Báthoriak nemesi czímere S B betűkkel s az 1532-dik évszámmal. E betűk jelentését az ajtó fölötti kőbe vésett felirat megfejti. «Hoc. Opus. Fecit. Magnificus. Stefanus Batori. De. Somlyo. Vayvoda. Transsilvan…» Az építkezési mód is arra az időre utal. A középkori egyházak mind kelet felé néznek, de ez észak felé fordúl. Hosszúkás szentélye a nyolczszög három oldalával záródik. A falakat oldaltámok erősítik, a kapúja csúcsívben végződik; de ha főkapuja véséseivel s a szentély boltozata hálózatos tagjaival a hanyatló gót styl művei is, a sekrestye ajtaja már a renaissance korába vezet. Ez az egyetlen templom, a mely sohasem volt nem katholikusok kezében. Az egyház mindig a Báthoriak védelme alatt állott. A XVI. és XVII. századi paphiány mellett nem mindig volt papja; míg végre 1579-ben Báthori István, lengyel király, Lengyelországból behozta a jezsuitákat, a kik közül aztán egy mindig volt Somlyón.
1630-ban Brandenburgi Katalin, a Bethlen Gábor felesége, a krasznavármegyei Kémer, Lecsmér s a biharvármegyei Bályok faluk tizedeit ez egyháznak adományozta, úgyszintén az Ippról és Kéczről befolyó tizedet. A kémeri dézmát, még 1608-ban, a reform. pap nyerte Báthori Gábortól, majd, 1615-ben, a dörzsöki s lecsméri dézmával együtt, Bethlen {612.} Gábor adta azt a reform. egyháznak, mindezek aztán a két egyház közt oszlottak meg.*
1660-ban a Váradra menő törökök elhamvasztották az egyházat, a melyet aztán hat év múlva Báthori Zsófia, a II. Rákóczi György fejedelem özvegye, segítségével építettek fel újból, a mint a templom menyezetén olvasható következő chronosticon jelzi: «In cineres misit sacra tecta haec turca colonis (1660). Altera sed redeunt tecta iuvante Deo (1666). Reverendus Pater Petrus Ujfalvi Parochus Catholicus Somlyoviensis per Architectum Petrum Medve instauravit 1666». 1780-ban épűlt a templomhoz torony. 1863-ban bővítették a templomot. 1892-ben hat méterrel magasíttatott. 1894-ben belül javítódott és festődött. A templom alatt kripta van, a melyben valószínűleg az építtető s utódai s az egyház előbbkelői temetkeztek a jelen évszáz elejéig, de most már befalazva áll. Klenodiumai között kitűnik egy aranyozott úrmulató a következő lengyel felirattal: * Tato Monstranzy * Nalezi * Kostelv * Polessowskemv * Anno * 1*60*6. Mikor s ki hozta Somlyóra, ma már nem tudjuk. Van még egy aranyozott kelyhe 1701-ből. A toronyban három harang van. Az elsőt a Bold. Sz. Mária szeplőtlen fogantatására Bécsben öntötték 1665-ben (s 1871-ben újra); a másodikat Magyarország szent királyainak; a harmadikon ez a fölirat van: «† Jehsus * Nazarenus * Anno 1525 * Gr. Tetra * Gramaton.*
Szilágy-Cseh. A gót styl utolsó idejében épűlt református templom a város közepén a völgyben áll (mint Menyőben). Sok történeti, hiteles adatot szolgáltatnak szép emlékei. Ablakai s ajtói csúcsívesek. Szentélye hosszukás, a melyet gót boltozat fed s a boltozat zárókövein paizsok állanak, a melyeken a szokott régi rövidítésekkel a templom történetét elbeszélő feliratok állanak. E feliratok szerint a templom 1519-ben épűlt, 1601-ben leégett, 1604-ben újból felépítették, {613.} először 1702-ben, másodszor 1751-ben s harmadszor 1801-ben javították. Két pajzson nemesi czímer látható. Az egyiken liliomos koronából egymás mellett két medve-lábfej karmai emelkednek ki (e czímer még ismeretlen heraldikánkban).
A másik a Drágfiak ismeretes czímere: az íj, mások szerint horgony a nyelére csavarodó kötéllel, a nyél végénél két csillaggal. Tehát ezt a templomot valamelyik Drágfi építette, talán épen János, az országbíró, a ki a mohácsi ütközetben együtt esett el az ország zászlajával. Szilágy-Cseh {614.} csakugyan más történeti adatok bizonysága szerint is Drágfi birtok volt. Az egyházat kétségtelenül a hozzá közel lefolyt goroszlói csata alkalmával feldúlták. A boltozat gyámkövein is paizsok vannak, a melyeknek minden másodikát egy-egy emberi alak tartja, de a paizsok mind üresek. Az alakok, nem lehetetlen, hogy az egyház építése korából a donátor, az építész vagy lelkész szobrai. A szentélye talajában két sírkőlap fekszik, az egyik az előrészben, 1500-ból: «Hoc opus fecit fieri Egregius Dominus Stephanus Wayda de Chechy Anno … 1500» felirattal. A köriraton belül egy, vagy lekopott, vagy letört kereszt látható. A kereszt tövénél czímeres paizs áll, melyben liliomos koronán medvebocs ül és balra tekint, mintegy nézve, hogy honnan jöhetett a nyakát keresztül fúró nyíl. (E czímer is ismeretlen még heraldikánkban). A szentély keleti osztályában levő sírlapon csakis egy nagy reá faragott kereszt látható s a kereszt alatt egy paizs mezejében kehely. A szentély déli oldalfalából alakították a papi széket, a mely későbbi lehet az egyháznál, durva renaissance munka. Az 1614-ben, Präpostvári Zsigmond s neje Szécsi Kata építette toronyban van egy értékes harangja, a mely 64 cm. magas s átmérője 75 cm. Koronája alatt ez a felirat áll: «† Christus Rex venit in pace. Deus homo factus est».
Menyő. Az egyház történetének a legrégibb nyoma 1343-ban található, a mikor Menyői János papot és szilágyi alesperest említve találjuk. E pap idejében fakápolna lehetett, a mely még az 1470-dik év körül állott a czinteremmel együtt. A XV. század végén, vagy a következő elején épűlt az a kőtemplom, a mely a falu közepén ma is látható. Azért érdekes e templom, mert alapjában gót stylű, de vörös márvány kapúja már renaissance stylben készűlt 1514-ben. Volt oltára is renaissance stylben szintén vörös márványból, de csak két töredék van meg belőle már a templom falában. Ma is látható egy vörös márvány keresztkútja renaissance stylű faragással s ékítéssel. Kehely alakú s kerek felső részén latin {615.} betűkkel két sorban a következő felirat áll: «Joannes Fiorentinus me fecit. Hoc opus Stephanus Désházy de Menyew, alias Jayczensis, nunc Archiepiscopatus Strigoniensis Gubernator et Praepositus Varadiensis fecit fieri anno Domini 1515». A lába gömbjén van három paizs Magyarország és az adományozó czímerével. Ezt a keresztelő kutat a váradi múzeumba vitték át.*
Ér-Szentkirály ev. ref. templomát egykor katholikusok építették. Három oldalú szentélye kelet felé fordúl s oldaltámok erősítik. Diadalíve csúcsíves. Az ablakokat, ajtókat már átalakították. A mint az 1347-dik évben említik, a Szent-István tiszteletére épűlt.*
Kraszna-Czégény ev. ref. templomának épszöggel záródó szentélye 3.45 m. hosszú s 3.62 m. széles. A szentély s az ablakai körívesek, de a diadalív csúcsíves. Van egy mázos cserép kelyhe eme felirattal: «A czégényi ref. ekklézsia 1732». Van még egy másik ezüst úrasztali pohara a XVI. századból (
S P betűkkel), a mely 1885-ben a budapesti országos kiállításon is fenn volt.*
Ér-Mindszent. A keleti irányban épűlt római katholikus templom szentélye a nyolczszög három oldalával záródik, ablakai csúcsívesek s oldaltámok erősítik az épűletet. A hajónál nincsenek támok, ez a román styl korában épűlt s később bővítették ki szentélylyel.
Az ardói egyházat egyik Drágfi építtette, a kinek czímere a falakat erősítő oldaltámok egyikén van. Az egyház külsején, a szentély északkeleti oldalán, az egykori freskók nyomai is látszanak: óriási tulipán, vörös-kék tölcsérrel s két zöld levéllel.
Ajtói, ablakai csúcsívesek. Szentélyének hossza 8.70, szélessége 6.10, hajójának hossza 12.60, szélessége 8.25, magassága mindegyiknek 5 m.
{616.} E helyt szólanunk kell még két nevezetes kolostorról, az egyik a zoványi, a másik a nagyfalusi.
| 4. A kusalyi kolostor és egyház. | TARTALOM | 6. A zoványi apátság. |