| Petőrét. | TARTALOM | Pirosa. |
Nevének változatai: 1383-ban* Petewrhaza. 1431-ben* Peterhaza. 1472-ben* Petherhaza. 1830-ban* oláhul Petriházá.
Először emlittetik 1308-ban,* nem ugyan névleg, de mint Szilágytő szomszédja.
A Kis-Szamos jobbpartján fekszik, a mely határát ketté vágja, sík téren, nyugatra hajló hegység lábánál, Deéstől 9.8 kilométernyire a szamosujvári járásban.
Első birtokosa s valószinüleg alapitója is, 1308-ban* Agmándi Lőrincz fia Péter volt, legalább semmi kétségünk sem lehet erről, mert Szilágytőnek felső szomszédjául van megnevezve, alsó szomszédul pedig viszont Szent-Benedek. Ennek a fia 1367-ben* János, ennek pedig Péterházi Ábrahám volt, a ki 1383-ban* és 1392-ben* emlitteitk.
1431-ben* Péterházi Benedek és Balázs birja.
1439-ben* Kenesy Benedek emlittetik.
1450-ben* Péterházi Máté emlittetik.
1454-ben* Péterházi Antal emlittetik.
1455-ben* Péterházi Máté.
1456-ban* Péterházi Mátyás emlittetik.
1456-ban* Péterházy Bálint és Mátyás emlittetnek.
1457-ben* Kodori Pápó fiai László, András, Pál és János, valamint Iklódi Dési Jánosné Katalin, néh. Kecseti János leánya, itteni részükből Ilonát néh. Kecseti Gál deák özvegyét kielégitették.
1461-ben* Máté, Sixtus* és Kodori Bálint emlittetnek.
1467-ben* Kodori Péter fiai Bálint és János s azon Bálint fia Forisco s János fia Gál Péterháza felét Bánffy Dezsőfi István fiának id. Lászlónak, s ennek fia Ferencznek eladták.
1467-ben* midőn Mátyás király a bálványosi uradalom felét hűtlenség czímén Losonczi Bánffy Dezső fiaitól László és Zsigmondtól elvette és Várdai János váradi püspöknek s a püspökségnek adományozta, Péterházának is felerésze Bálványosvárához tartozónak iratik, s min ilyennek birtokába János püspök be is igtattatott.
{452.} 1467-ben* Mátyás király Kecseti Jánosnak és fiának Gál deáknak azon szabadalmat adja, hogy itteni részükön katonák meg ne szálljanak.
1468-ban* Péterházi Máténak magvaszakadt.
1468-ban* mivel Péterházának felerésze, mely Kodori Péter fiai János és Bálint által Bánffy Lászlónak elzálogosittatott s ezután elkoboztatván, a deési birónak adományoztatott oda visszaváltásig, most azon felerészt Tóth István a zálogösszeg lefizetése után azon Kodori János fiának Gál deáknak visszabocsátotta.
1470-ben* Péterházi Szucsáki Lukács emlittetik.
1472-ben* Kecseti Gál deák rokonait Kodori Pápó fiait Pált, Lászlót, Andrást és Jánost itteni birtokába osztályos testvéreivé fogadja.
1473-ban* Ormándon lakó Szerdahelyi Kiss János Kecseti Gál deáknak itteni részét azaz Péterháza felét hatalommal elfoglalta.
1474-ben* Péterázi Miklósfi Gergely fiai Benedek és György itteni részüket bizonyos költségek fejében néh. Péterházy Balázs leányának Agothának Szucsáky Ravasz Lukácsnénak és fiai Ravasz Máténak, Kelemen és Péternek átengedik.
1475-ben* Katalint, Kecseti Péterfi leányát Dési Jánosnét, valamint Kodori Andrást, Lászlót, Jánost és Pált néh. Kodori Gál deák itteni javaiba, testvérré fogadtatásuk czímén beigtatják.
1475-ben* a fentebbiek Iklódi Jánost és Pétert néhai Kodori Gál deák itteni részének kérelmezésétől tiltják.
Ugyanazon évben* Mátyás király azon Gál deák javait, magvaszakadtával, Endrédi Ficza Demeternek adományozza. Ez adományozás azonban soha sem lépett életbe.
1480-ban* Péterházi Ravasz Lukács fia Ravasz Péter.
1484-ben* birtokosa Péterházi Gergely fia Benedek.
1489-ben* Tarczai Márton erdélyi kamaragróf s Tarczai János kir. főpohárnok Péterházát, melyet Csicsóvárához catoltak, a király parancsából Kodori Jánosnak visszaadják.
1491-ben* Kodori János s fiai György, János, Benedek és László, Kodori András fiai Ferencz és Jakab, Kodori Pápa fiai László és János Ulászló királyt, valamint Geréb László püspököt, Geréb Pétert és Mátyást e birtoknak Bethleni Miklós részére való eladományozásától tiltják.
{453.} 1495-ben* Szucsáki Ravasz Domokosfi Lukács fia Péter s fiai Kelemen és Miklós Péterháza felét István moldvai vajdának, három jobbágytelek hiján, eladják.
1505-ben* Ulászló király Kecseti Péternek itteni részét, annak magvaszakadtával Csetszvei Barrabássy János és Lénárdnak, Kecseti Lászlónak és Szilvási Kristófnak adományozta oda, de az iktatásnál Csicsó ura, Bogdán moldvai vajda annak ellentmondott.
1553-ben* Csicsóvár tartozéka, magyar falu. Kenéze Péter.
1602-ban* Báthory Zsigmond e birtokot, melyet azelőtt Mihály vajda bojárja Dán Mihály birt, s melyet azután az ország rendei Tordai János deáknak tordai kamaraispánnak adományoztak, de a kitől Mindszenty Benedek ezer magyar frton megvette, Mindszentynek adományozza.
Az 1603-ik évi* összeírás szerint teljesen leégett.
1607-ben* Rákóczy Zsigmond Mindszenty Benedeket e birtokban, melyet 1602-ben Báthory Zsigmondtól kapott, megerősiti.
1618-ban* birtokosa Wesselényi Boldizsár, ki ez évbeli lustrára itteni birtoka után Vékony Gál gyalogpuskást állitja ki.
1642 aug. 4-én* néh. Erdélyi István s özvegye Mindszenty Krisztina itt apjáról 9 jtelket birt, a melyet II. Rákóczy György fejedelem tőle visszafoglalt s szolgáit Szamosujvárba záratta s úgy látszik, hogy a szamosujvári uradalomhoz csatolta.
1643-ban* idevaló fejedelmi jobbágyok Nagy Gergely és János, Kozma Tivadar.
1653. és 1658-ban* a szamosujvári uradalomnak itt 5 adózó jobbágya volt.
1694-ben* birtokosa a fiskus.
1713-ban* Péterháza teljesen puszta s lakói a szamosujvárnémetiekkel laknak együtt s mivelik földjüket.
1715-ben* kezdenek lakói visszatérni Péterházára és megtelepedni.
1767-ben* az egész falut Dániel Tódor és testvére Ferencz birta inscriptióba vagy zálogba.
1786-ban* birtokosa Szamosujvár városa, van 19 jobbágya, 2 zsellére, 2 szegénye.
{454.} 1820-ban* birtokosa: Szamosujvár városának van 24 telke, 1 pap. 1843-ban* birtokosa ugyanaz 24 telekkel. Pap 1. 1848-ban* fiskusi birtok.
1863-ben* Szamosujvár város részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
1866-ban* az itt összeírt 63 füstből egyetlen nemesi füst sem volt.
1898-ban Novák Juli, Stej György és Indre, Nagy Jánosné birtokosok, vásár útján.
Neve azt mutatja, hogy alapitói magyarok voltak; 1552. évbeli összeíráskor a magyar falvak közt emlittetik, de 1602–3-ban Básta korában lakói kipusztultak s helyökbe oláhokat telepitettek, 1703–12 közt, mint láttuk, újólag elpusztult s csak 1716-ban kezdik a házakat hamvaiból felépiteni. Jelenlegi birtokosok foglalkozása a földmivelés, állattenyésztés és fuvarozás. Szent-György napján muzsikaszóval házról-házra jár a fiatalság. Házaik vályogfaluak, szalmafedél alatt.
Gör. kath. egyházközség, temploma fából épült a község keleti részén s a szent archangyalok tiszteletére 1797-ben szenteltetett föl, anyakönyve 1824 óta. Egyik harangja felirattal van ellátva, 1850-beli kolozsvári öntés. Jelenlegi papja Muresianu István.
Iskoláját a hetvenes években állitotta föl, jelenleg Szilágytővel közösen fizetett tanitó oktat benne.
Éghajlata egészséges, a jégverés gyakori.
1750-ben* határának egy része téres s ez eléggé termő, a többi hegyes és terméketlen. Földjük termékeiből élnek, melyeket Szamosujvárt árusitanak. Két fordulós határa 6–8 ökörrel szántható, trágyázást megkivánja, de nincs szokásban. Egy köböl őszi vetés 7 kalangyát, szemül másfél vékát ereszt, tavaszbúza köble 6 kalangyával hasonlólag fizet; a zab 8 kalangyát, két-két véka szemet ad.
Kaszálója fordulónként, erdeje kevés, legelője szűk. Szántója 133 köbölnyi, elvetettek 65 köb. őszi, 37 köb. tavaszi búzát, tengerije termett 3 2/4 köbölnyi, kaszálója 44 1/2 szekérre való.
Van itt 22 jármas ökör, ló, 45 tehén, 4 tulok, 2 juh, 6 disznó, 19 méhköpü. Pálinkafőző üstök jövedelme 2 frt.
1822-ben* határa I. osztályú. Van itt adó alatt 302 köbölnyi szántó, 343 3/4 szekérre való rét, 51 ökör, ló, 40 tehén, 7 borju, csikó, 44 juh, 11 disznó.
Jelenleg határa termékeny, mindennemü szalmás gabonát termesztenek és mesterséges takarmányfélét, s hazai fajta szarvasmarhát, juhot; gyümölcsöse nehány beszterczei szilvafából áll. Itatója a Szamos és kútjai.
{455.} Van itt egy kerekü és két kövü malom, Demeter Béla deési lakos tulajdona.
Jobbágyszolgálmányok: 1553-ban* jobbágyai Szent-Márton napon a censust, Szent-György napján pedig juhaik 50-edét fizetik.
1552-ben* a kenéze vallomása szerint adott 2 fejős tehenet 2 frt 81 denár értékben, Rettegre szállitottak 6 köböl zabot 2 frt, 12 csirkét 23 denár, 4 libát 16 denár, 50 tojást, 1 sajtot 8 denár, 3 bárányt 45 denár értékben. Az emberek Deésen tettek szolgálatot 3 héten át, pénzértéke 2 frt. Apahidánál dolgozott 6 ember egy hétig, 4 frt 20 denárt tesz munkabérük. Bank Pál parancsára Szamosujvár-Németibe Péter Pán* s a vendégek számára és Szamosujvárra Bánk Pálnak vittek 12 szekér fát, mely 8 denárjával 16 frtot tesz. Péter Pán lovait egy télen át nagy nyomoruságban és szorultságok közt őrizték, melynek értéke 10 frt. mindezeket akkor fizették és teljesitették, mikor Csicsóvárát rövid ideig Bánk Pál birta.
Határhelyek: 1715-ben* Határberek, erdő.
1767-ben* La Roska, Kale Ptyetrosze, Ungyu Spánduluj.
1833-ban* Hotorbárk, Pirlog, Prunduri, Per, Delnicze, Vetastyina, Ilety, Komare, Jáz, Izvetoj, Szorcz, Gard, Kot, Teu, Kotuczu, Faszolistye, Krucse, Sánczu, Klin, Ruen, Lezuk, Obade, Kinety, Kinepisty, Czermure, Lukistye, Gregyina, Mer, Sztetetare, Berk, Hanke, Goron, Maze, Csuhe.
Lakossága: 1553-ban* van itt két kapu és 12 szegény lakosa.
Az 1603-ik évi* összeírás szerint a falu teljesen leégett, lakói elszéledtek, hasonlóképen 1713-ban is* az egész falu elpusztultnak iratik.
1750-ben* lakik itt 12 jobbágy 12 házban, 3 zsellér és 8 külsőség nélkül való zsellér, 5 kóborló 17 telken 23 házban.
1830-ban* 245 lakossal.
1857-ben* 294 lakossal, ebből 1 ev. ref., a többi oláh, házak száma 60.
1886-ban 264 lakosból 4 róm. kath., 257 gör. kath., 3 zsidó.
1891-ben 320 lakossal, melyből 3 róm. kath., 308 gör. kath., 3 ev. ref., 2 izraelita, 4 örmény-katholikus.
Adója 1748-ban* 125 frt 30 kr. 1755-ben* 77 frt 45 kr. 1775-ben* 202 frt 41 kr. 1822-ben* 265 frt 10 kr. 1898-ban 990 frt 30 kr.
| Petőrét. | TARTALOM | Pirosa. |