Sárvár. | TARTALOM | Sátoralja. |
Nevének változatai: 1643-ban* Sazay. 1553-ban* Sachay és Saczay. 1564-ben* Sasa Wyfalu. 1609-ben* Saza. 1668-ban* Sászsza. 1720-ban* Szásza. 1830-ban* Sasza; oláhul Saszá.
Cihac szótára szerint* seasza = assis, plat, plain jelent, a melyet községünkre alkalmazva, magyarul hatháznak felel meg.
Fekszik egy magas domb déli oldalán s azon kis patakocska eredésénél, mely Frinkfalva közelében balról a Lápos folyóba siet. A vármegye székhelye Deéstől 42.5 kilométernyire, a nagyilondai járásban.
Kővár tartozéka volt, de mint ilyen csak az 1546–49. évek közt keletkezhetett, mert a legutolsó 1546. évi adóösszeírásban még elő nem fordul, az 1549-iki adóösszeírásban pedig négy új háza emlittetik, mely tehát még adó alá nem volt vehető.
1553–54-ben* Drágffy Györgyé.
1556-ban* Izabella királyné a magban szakadt Drágffy György e birtokát Báthory Györgynek, nejének Báthory Annának s fioknak Istvánnak adományozta.
1565-ben* Báthory György Miksa császár ellen fellázadván s leveretvén, feje váltságául Kővárt s azzal e tartozékot a császárnak engedte át.
1567-ben* II. János király visszafoglalván Kővárt, Miksa császártól azt összes tartozékaival, tehát e tartozékot is beregszói Hagymás Kristófnak adományozta.
{72.} 1603-ban* a kisbuni járáshoz tartozott s papja emlittetik.
1604-ben* e falu jövedelmét Básta kisbuni Vajda Jánosnak adja.
1609-ben* Báthory Gábor kisbuni Vajda János deákot e birtokában megerősíti, úgy azonban, hogy az Kővártól soha el nem idegeníthető s 1650-ben* mint ennek tartozéka emlittetik.
1658-ban* Sászai Illés itteni nemes család.
1659 ápr. 24-iki dési gyűlésen hirdették ki idevaló Mihus Lázár nemes-levelét.*
1663-ban* a fejedelem birja.
1669-ben* összeírt nemes Lázár István és Tamás családok, továbbá Pap Máté,* Mihály és Petrisor, Pap János itteni oláh papok családai.
Puskások a Lázár, Joszip, Maxin, Multozán, Makarián, Frink és Gábor családok.
{73.} 1671* -ben tanuvallatás szerint a fiscus itteni részéből 1657 előtt 6, 1657 után pedig 12 jobbágy bujdosott el.
1679-ben* Apaffy fejedelem borbereki Alvinczy Péternek a fiscalis javak prefectusának egy itteni jobbágyot ad zálogba.
1680-ban* idevaló egy telkes nemes a Pintye család.
1702-ben* birja a fiscus. Oláh nemesek: a Lázár, Makszin, Pap, Simon és Perse családok.
1719-ben* a fiscus itteni részét a gr. Teleki családnak átadja.
1722-ben* tanuk vallják, hogy Gábor Miklós 8 itteni jobbágyát évekkel ezelőtt Rednik Lászlónak zálogba vetette.
1786-ban* birtokosa gr. Teleki Lajos, van 7 jobbágya.
1806-ban* nemes a sászai Pap család.
1809-ben* birtokosai: gr. Teleki Lajosnak van 11 jtelke; egy telkesek: 4 Petrisor, 4 Frink, 8 Lázár, 9 Perse, 11 Maxin, 1 Hosszú, 3 Simon, 9 Pap, 2 Besse, 9 Gedőcz, 1 Maczedon család. 1820-ban* birtokosa gróf Teleki József.
1863-ban* gróf Teleki József részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Birtokosa 1892-ben gróf Teleki Arthur utóda Miklós, 406 h. 175 öl, öröklés néh. gr. Teleki Gusztávtól. Ma, 1898-ban egyetlen nagyobb birtokosa sincs.
Jobbágyszolgálmányok: 1566-ban* adó: Szent-György és Szent-Mihály napon 4-4 frtot fizetnek, egyébbel nem szolgálnak.
Birság: minden vérontásért 1 frt, verésért 60 denár, az idézésre meg nem jelenésért 1 frt, nőszöktetésért 2 frt, erőszaktételért 12 frt, a feleség elhagyásáért 7 frt.
Tizedet adnak: makkon hizott disznóból, legelőn járó disznókból 100-ból egyet, s ha 10 van is, egyet, kinek ezen alól van, minden egyesért 2 magyar pénzt, úgyszintén a méhből s ezen kivül minden szabados karvalypénz-adóba 57 denárt, az ezekből való pénz jövedelme {74.} a tisztet illeti. Minden pap egy ágypokróczot vagy 1 frt 23 denárt. Minden kosár nyáj után egy juhot, kinek 10-nél kevesebb van, az semmit sem. Továbbá egy 3 éves kisebb meddő tehenet adnak. Fejős marhával biró minden egyes család egy negyed mérték vajat s egy sajtot fizet. Minden biró köteles egy karvalyt adni a várnak, vagy annak fejében 25 denár karvalypénzt, karácsonykor pedig egy őzet vagy annak fejében 32 denárt.
Az 1603–ik évi* urbárium szerint: Adó: Szent-Mihály napi 4 frt. Szent-György napi u. a.
Ajándékok: 8 drb sajt à 12 denár; 8 budai justa vaj à 12 denár, 1 harmadfű tehén; 1/2 nagybányai mérő borsó, köles, lenmag.
Tized: Minden disznócsorda után 1 disznó, vagy megváltva drbját 4 denárral, a malaczot 2 denárral. Minden juh nyáj után 1 juh és 1 bárány, a kinek kevesebbje van 1 báránybőr vagy helyette 25 denár. Méhektől szintén tizedet adnak vagy minden méhkas után 2 denárt. Disznó-adó gyanánt kosárpénzül 4 denárt fizetnek.
Robot: A vár számára évente 10 hold vagy faczia földet szántanak búza s ugyanannyit zab alá, termésből pedig 10 nagybányai mérő búzát adnak. Minden kaszáló után 1 boglya szénát. A birák és szabadosok karvaly vagy őzpénz fejében 60 denárt fizetnek fejenként.
1586-ban* vajdájuk a Kis-Bunyon lakó Marián, birájuk az itteni Krajnik volt. Ekkor a következő jobbágycsaládok emlittetnek: Márton, Vád, Pris, Oprissa, Hordó, Kaol, Kracson, Neketa, Pintye, Lupin.
Lakosai szorgalmas földmivelők. A legények újév napján szalmabábut állitanak a férjhez nem ment leányok udvarába. Szent-György napján a fiatalság a leányos házak kapuit zöld lombokkal díszíti fel.
Épületeik boronafa oldaluak, szalmával fedve.
A gör. kath. egyházközség templomát fából 1840-ben építette a község keleti részén, Mihály és Gábor archangyalok nevére szentelték föl. Anyakönyve 1826 óta van. Harangjai 1896. évből valók. Mig önálló egyházközség volt, a Frink és Román családbeliek paposkodtak, jelenleg pedig a zsugásztrai pap szolgál be.
Iskoláját a népoktatási törvény meghozatala után állitotta fel. Ide járnak iskolába az ilondapataki és zsugásztrai tankötelesek, a kikkel együtt fizetik a tanitót.*
{75.} Éghajlata mérsékelt, szél ellen védett helyen, domb oldalán feküvén, levegője jó.
1720-beli* összeírás szerint határa szerfelett terméketlen, 6–8 ökörrel is nehezen szántható, legelője kevés, tűzre való fás erdeje nincs.
1817-beli* éhség alkalmával a község erdejében 400-an gyűltek össze, hogy kivándoroljanak Moldovába az éhség miatt, melynek megakadályozására a hatóság élelmet oszt ki.
Jelenleg határa termékeny, az összes gabonaféléket termesztik, hazai fajta szarvasmarhákat tenyésztenek. Gyümölcse: szilva, alma, körtve és dió. Itatója kútjaiban.
Határhelyek: 1715-ben* Kosér, Ponoricz, Topile, Vasalye, Laurdis, Koruj, Facza, Gloduluj, dupe Perihad, Mohoricsosza, Barkoszes, Pojenicze, Szesz, Malyen, Ungyul Popi, Lokul Szetenyeszk, Fraszinosz, Varatyets, Fatza Szuliczi, Csernyesz, Varastyine, Vradnicza, Szkarpin, Valye Szeszi. 1864-ben* Moharicsosza, Horincii, Pe sglamen, Braniscsea, Valea kornilor, Pojana, Sub petrariu, Valea bulbukuluj.
1898-ban Moharcsásza, Pojana, Seszu, Leurgisze, Faczu, Kalea Lasa, Gyerenyásza dűlők.
A község területe 1900-ban 1709 kat. hold.
Lakossága: 1549-ik évtől fogva 1566-ig évenként egy-egy kapuja van, 2–3 ház épül benne ez idő alatt, ekkor* van 11 jobbágy, egy szabados vagy nemes lakosa, 12 lakó- és 3 puszta ház benne.
1603-ban* 21 jobbágy, 1 nemes lakossal, van benne 22 lakó- és 6 puszta ház.
1651-ben* fiaikkal együtt 24 jobbágy lakossal, van benne 13 lakó- és 3 puszta ház.
1700-ban* fiaikkal együtt 6 jobbágy, 4 szegény lakik benne 3 házban.
1715-ben* 7 jobbágy fiaival együtt és 19 nemes vagy szabados lakosa van s az egész községben 22 lakó- s ugyanennyi puszta ház.
1720-ban* fiaikkal együtt 29 jobbágy, 68 nemes vagy szabados lakosa van, lakóházak száma 24.
1830-ban* 210 lakossal.
1886-ban 277 lakosból 272 gör. kath., 5 zsidó.
1891-ben 274 lakosból 266 gör. kath., 8 zsidó.
{76.} 1900-ban 297 lakosból 160 fi, mind oláhok, 5 czigány kivételével magyarul 10 tud beszélni, 292 gör. kath., 2 izraelita, ír és olvas 36, házak száma 64.
Sárvár. | TARTALOM | Sátoralja. |