Sátoralja.

Neve: 1583-ban*Lib. Reg. I. Sig. Báthory 101. Satorallya.

Mint neve mutatja, a Sátorhegy aljában, vagy ennek közelében feküdt.

Kővár várának tartozéka volt, de mint ilyen csakis az 1566–1583 közti időben keletkezhetett, mert Kővár 1566. évi urbáriumában*Urb. et. conscr. fasc. 101. nr. 45. még nem fordul elő, csak 1583-ban,*Lib. Reg. I. Sig. Báthory 101. midőn azt Báthory Zsigmond ezüst-bányászat czéljából előbb 2, majd 1585-ben*U. o. 332. 12 évre báró Herberstein Felicziánnak adta haszonbérbe.

Valószinüleg előbb alakult a későbbi Blozsa, vagy a mai Balázsszeg, melynek történetét II. köt. 100–101. lapjain előadtuk, s ezen feltevésünk onnan van, hogy ezt is, amazt is a Csernefalvi Kozma, Kozmucza család alapította.

1673-ban*Km. Szolnok Med. K. 28. tanukat vallatnak az iránt, hogy „az mely faluhely az Sátorerdején vajjon kit hívnak Sesul-Kemesének, avagy másképen Csernezkuj-nak, hogy ha Csernefalvi Kozma András és Kozma Lukácsnak az öreg Rákóczy György donátióval nékiek adta volna és ha ezen faluhelyet eleven erdőből irtották-e, vagy nem.”

Tanuk vallják, hogy csakugyan eleven erdőből irtották ki és Rákóczy György adományozta azt Csernefalvi Kozma András és Lukácsnak. A Kozmák irtották az erdőből, laktak is mintegy 20 évig rajta, malmuk is volt ott, de azt a tatárok elpusztították. Más tanuk vallják, hogy I. Rákóczy György egyenesen abból a czélból adta nekik oda, hogy rajta falut építsenek. A fejedelem 26 évig való szabadsággal adta nekik e falut, „mivelhogy onnét szekérrel ki nem jöhetnek.”