| Höltövény vagy Krizba vára. | TARTALOM | Magyaros. |
Brassóvidék északi határvonalát Háromszék és F.-Fehérvármegye* felől egy darabig a Feketeügy, azután az Olt képezi egészen Földvárig; itt azonban maga az Olt is északnak fordul visszatérendő a Székelyföld virányaira. Brassóvidék határának ha természetes kerekdedségére ügyeltek volna, Földvárnál meg kell vala szünnie; de ugy látszik, hogy nem oly könnyen tudott a határait mosó Olttól megválni, hanem ő is annak balpartján lefelé nyomult s egy Miklósvárszék széléig felható hosszú-keskeny darabot elkebelezett magához. Ezen Erdővidékre befuródott toldalékterületen vannak egymás végtiben elhelyezve Veresmart, Magyaros és Apácza nevű Brassó-vidékhez sorozott községek, melyek közül a két elsőt szászok és oláhok, Apáczát pedig magyarok lakják*.
E faluk elseje Földváron alól, közvetlen az Olt partján fekszik, régi okmányokban mindig Ruffa ripa néven fordul elő; e néven találjuk legelőbb 1371-ben egy Földvár ellen folytatott perokmányában*.
1377-ben e néven csatolta Nagy Lajos Brassó vidékéhez, 1426-ban Nádas Salamon székely ispán egy rendeletében szintén e néven fordul elő*. Hunyadi János 1455-ben, midőn a hazánkra roppant sereggel rontó török ellen készülve, Erdélyben körútat tett, sept. 25-én Veresmarton is megfordult*. 1559- és 1600-ban tüz pusztitotta. 1603-ban Rácz György Basta kapitánya, 1611-ben Sorbán oláh vajda dulta fel*. Czímere három gyürü. Veresmartnak is, mint minden szász falunak, meg van templomkastélya; ez köridomu, kiszökellő zúzművekkel (machicoulis), ily védszerkezettel van ellátva erős régi védtornya is, de a régi templomot egy oly terjedelmes új templom váltotta fel, hogy az alig fér a szűk templom-kastélyba.
| Höltövény vagy Krizba vára. | TARTALOM | Magyaros. |