| XXXI. A Partium. | TARTALOM | XXXIII. Udvarhelytől Homoród-Szent-Pálig. |
XXXII. A partium másik völgye.
Magyar-Zsákod. Unitárium templom régi harangja. Zsákodi iskola. Váruta hegyese. Sárkány csorgó. A sárkány és a buni Bethlen. Oláh-Zsákodon Csetyecze. Véczke. Tatárvár. Hagya völgye. Régi falu. Harangoskut. Székelyszállás. Csöb. Himosvölgye. Bordos régi harangja. Beke Dániel. Rava. Sz.-Demeter. Temploma. Kastélya, mostani állapotja, története. Regék. Balássi és Gyulaffiak. Visszatérés Udvarhelyre.
A Nagy-Küküllőbe siető Solymos pataka torkolatjától csuf meredek hegyeken átvágunk az ezen patakkal párhuzamosan, de ellentétes irányban futó Zsákod vize völgyébe.
E patak eredetétől nem messze, a belé jobbpartilag szakadó Vágás árka szük, zsákszerü völgyében (honnan neve is eredhetett) fekszik Magyar-Zsákod.
Ezen falu egy 1325-ben kelt okmányban Zákud néven elő fordul, ugyanis András gróf (Thylegd László fia) apósával Opour gróffal (Sárás fiával), megegyeznek Margit asszonynak (András gróf hugának) hozománya felett, mely 100 ezüst márcára menő követeléséért András gróf átadja Lászlónak a Küküllő megyében lévő Hujlakot.* Ennek szomszédositásánál előjön Zakud, Simonnak Bonis fiának birtoka.* 1333-ban a pápai dézmák regestrumának 754-ik lapján Sakod néven mint önálló egyház-megye van bejegyezve, mikor nevezett évre Mátyás nevü papja 20 uj denárt fizet.
1596-ban már Horváth birtok, Kornis Gáspár nejével Horváth Annával kapja, 1662-ben Daczó János bir Zsákodon.*
Ma főbirtokosok a Horvátok, s azok közt a derék Horváth János. Udvarhelyszéknek 1848-ki kormány biztosa.
E falu minden régisége mellett is csekély nevezeteséget mutat fel, de jól keresve még is találunk figyelemre méltót.
Ilyen az unitáriusok régi harangja (melyen e körirat olvasható:
Jelenben Zsákodon nevezetes azon szép emeletes épület, mely a katholikus templom* alatt büszkélkedik, nevezetes legalább előttem azért, mert a Zsákod iskolája, és pedig oly falusi iskola, minő a Székelyföldön bizonnyal kevés van, és ez iskolát a két Horváth-testvér, István és János, épittette a nép hozzájárultával, s czéljuk azt gazdag alapitvánnyal ellátva, elemi iskolává emelni. Hogy ezen elszigetelt, s minden fővonaltól távol eső, elzárt vidéken ez iskola mily fontos szerepre van hivatva, azt felesleges mondanom is, egy egész népes vidék szellemi ébredésének van itt alapja megvetve, és hogy a nagylelkü s hivatásukat átértett alapitók mily szolgálatot tettek ezzel a hazának, azt itt felesleges felhoznom; légyen áldás munkájukon.
Zsákodtól nyugatra egy magas kopár hegyet, honnan tiszta időben a Torda hasadékáig lehet látni, Váruta hegyesinek neveznek. Várnak ott most semmi nyoma, bár az eke (mert e vidéken a magas hegytetőket is szántják) sok cserépdarabot forgat fel. A nép azt mondja, hogy óriások laktak ott, de a rege mellett a vár lételéről még történelmi tudomásunk is van annyi, hogy az a fennemlitett 1325-ben kelt egyezménylevélben, Hujlak szomszédositásánál, szintén emlitve van, mint régi vár, hol előfordul Euzakud földje és a Siründauth utja, mely egyenesen délre megy a régi várnak (versus meridiem ad antiquum castrum), tehát már ekkor is régi, valószinüleg rom volt: az azóta felette átviharzott 5 és 1/2 század még romjait is eltakarta, s ma csak a népregék tartják fel emlékét, mely tovább füződve azt mondja, hogy a Várhegy déli aljában levő mocsárokban egy nagy sárkány tanyázott; a hegyoldalban forrás buzog fel, melyet ma is Sárkány csorgójának neveznek; a forrás alatt mészkőszikla, melyben gyönyörü levélkövületek jönnek elő, e sziklát is a hagyomány szerint sárkány rakta össze lapuból s ráfuván, kővé változtatta. De sárkány uramnak ennél rosszabb szokása is volt, mert, hogy békében maradjon, hogy az arra járó embereket fel ne falja, minden évben a vidék legszebb leányát kell néki adóba adni, mignem a buni Bethlennek egyik őse, egy hirhedett hős vállalkozott e veszélyes szörnyet elpusztitani, és azzal megviván, meg is ölte; ekkor kapta a néphit szerint a grófságot, s czimerül a koronás kigyót.
Még Oláh-Zsákodon is (mely megyéhez tartozó kis oláh falu Zsákodon alól egy balparti szük völgyben van) a Baraboly és Kaleszi Gyisore patak közt van egy Csetyecze nevü magas hegy; itt is várat keres a hagyomány, bár annak most semmi nyoma, de cserép-, tégla- és fegyverdarabok itt is találhatók.
Zsákodon alól Véczke következik; a patak martoldalában nagy mennyiségü kőszénréteget láttam; következtetve itt bizonnyal nagy mennyiségü ily gyúanyagot rejteget a jövő nemzedék számára a gondoskodó anyatermészet. Véczkén alól a Zsákod pataka és a Sorok árok közt magas bércz-él vonul le, ennek legmagasabb csucsát Tatár várnak nevezik, pedig nincs ott más, mint egy szabályszerü kerek dombocska, melynek közelében sok nyilvesszőt, lándzsadarabot találtak; a Sorok árkán tul ezzel csaknem párhuzamosan fut le a Szt.-Demeternél beszakadó Hagya pataka. Itt a hagyomány szerint régen Hagya nevü falu feküdt, melyet a Tatárvárban lévő tatárok feldulván, megmaradt lakói Udvarhely közelében telepedtek le, s ott Hogya vagy Hodgya nevü falut alapiták. Ezen most elhagyatott völgyben hüvelykvastag edényeket találnak; ott van a Harangos kut nevü forrás, hová a hogyaiak a falu veszedelmekor harangjaikat és kincsöket betemették volna.
Véczkétől félórára van Székely-szállás, szerény kis falu, mely a hagyomány szerint 200 évvel ezelőtt alapult. Alább a Zsákod patakába jobb partilag szakadó hasonnevü patak szük völgyében van Csőb.* Csőb vize a Székely szállás között egy kis völgyecskét a székelyszállásiak Himos völgyének, a bordosiak Mestervölgyének neveznek, itt is a hagyományok szerint régen tatárok által feldult Himos nevü falu feküdt; itt is van harangos kut, hová harangjaikat eltemették.
Alább a Zsákod pataka völgyének K.-Küküllőre nyiló torkolatjában fekszik Bordos. E falut régen unitáriusok lakták, a mi kevés katholikus volt Szt.-Demeterhez tartott. Az unitariusok VIII-ik püspöke Beke Dániel bordosi pap volt, ki az akkori magyar, szász és lengyel unitáriusok között való viszály miatt Kolozsvárra nem mehetvén, püspökségét is egy évig (1637-ig) bordosi ecclesiájában folytatta.* Az akkor tisztán unitárius lakosok közt a B. Henterek (kinek jobbágyai) sok proselitát csináltak, ugy hogy 1781-ben a templomot is elvették az unitáriusoktól, s most megforditva Szt.-Demeter filiája Bordosnak.
Ezen régi templom ujra épittetett, de azért mégis van ott egy régiség: nagyobb harangja, melyen ezen körirat van:
E felirat majuskel betüi mutatják, hogy ezen harang a 14-ik század közepén öntetett.
Még két falu van a pártiumban, egyik a Bordostól jobbra, szük völgyben elrejtett Rava; másik, a tőle balra levő Sz.-Demeter.
Hogy Rava régi telep, mutatja neve, de az is, hogy bár a Küküllőbe szakadó patak torkolatjában kényelmes, jó helye lett volna, még is messze berejtőzködött szük, sáros völgyébe. Rava régen is unitárius volt, és most is egészen az; itt tartatott 1812-ben azon unitárius synodus, melyen Körmöczi János püspökké választatott.* A ravai unitárius megye birtokában van Beke Dániel püspük urasztali pohara e felirattal: Csináltatott Sepsi Sz.-Györgyi Beke Dániel pap által 1633-ban; tehát püspökké választására előtt 3 évvel ravai pap volt.
S most végezzük be e szakaszt a partium utolsó és legérdekesebb falujával, Szt.-Demeterrel.
Szent-Demeter a Jarasza aljában a Kis-Küküllő partmagoslatán igen festőileg fekszik. Keleti végénél, egy dombon van szép régi temploma, s ezzel festői ellentétben tulfelén a Gyulaffi kastély gyönyörü csoportja, mely óriási fenyvesek és hársak árnyában a legfestőibb pontok egyikét tárja fel, mint azt mellékelt képünk mutatja. (Lásd az előbbi oldalon.)
S bármennyire vonz is ez ódon kastély magához: az elsőséget még is a szent épületnek, a templomnak adjuk, annál is inkább, mert az is nagy régészeti becscsel bir.
Ez egyike legépebben megmaradt egyhajóju gótizlésü épületeinknek, mely az átmeneti korszak jellegét tünteti elő; mert keskeny, hosszukás ablakai körivesek; ilyen a diadaliv is, boltozata, – mely ugy a szentély, mint a hajónál teljes épségben van, igen bevégzett mü, csinos tagozatu hevederek és gerinczekkel, melyek egyszerü gyámkövekre nyugasztvák; azonban régészeti tekintetből legérdekesebb a torony alatti főkapuzat, melyek féldomborművel ékesitett kerete byzanczi modorban van idomitva, s melyet legfelfoghatóbban képének ide csatolása által magyarázhatunk meg.
Az egyház közelében oly rendkivüli nagyságu cserfa van, melynek törzskerülete 5 öl.
Ezen ezredéves jó öreg árnyában szokták a Boldogasszony napi bucsukor, midőn e vidék katholikus népessége ide összeseregel, az egyházi szónoklatot tartani, itt szólott a néphez Haynald püspök is itten jártakor.
Szebb helyet isten dicsőitésére ugyancsak választani nem lehetne mint ez, honnan egyike a szebb kilátásoknak tárul fel.
A tulsó dombon a fenyőkoszoruba foglalt ős kastély szeszélyes bástyáival, alatt a kelementelki szép tér, hol országgyülésre,* s harczra gyült az ország, és a Kis-Küküllő kies völgyén a szőlő koszoruzta hegyek közt festőileg szétszórt faluk le egész Korod-Szent-Mártonig. Fenn a havasoknak égig nyuló csucsai. Zord nagyszerüség a szelid égalj kellemével párosul itt; a tél szülöttje, a fenyves a puha égalj terményével a szőlővel füződik egybe. A szép táj felett Isten mosolyg ragyogó szemével, s áldásait éltető napsugárokban özönölteti le e szép földre.
S most vegyük szemügyre Szt.-Demeter kastélyát. E kastély egyike honunk legérdekesebb, legszebben fekvő épületeinek. Egy 30 láb magas partmagaslaton (melyet látszólag egykor a Küküllő folyt körül) messze látszó regényesen fekszik a kastély szép zöld fenyvesek, roppant hársfák keretében. Zöld lombok közül kiemelkedő magas tornyai, phantastikus alaku bástyái a legfestőibb képet mutatják.
Ez épület négyszög, 90 lépés oldal hosszal, tág udvarát magas széles védfalak, szeszélyes, különböző kor jellegét viselő épületek környezik, északi oldalát hosszu, belül folyosós, kivül apró kis ablakos épület tölti be, mely egy rideg kolostor küllemét viseli, falait fresco-festvények boriták, melyeket a magukat ide befészkelt Bezirk-hivatalnokai édes semmit tevésök perczeiben, csupa unalom üzésből, levakargatták.
E hosszu épület nyugati végéhez van támasztva egy most teremmé átalakitott templom, melynek polygon szentélye a kastély vonalán kivül szökel, s mintegy szögbástyáját képezi. Az ide egyenes szögbe támaszkodó nyugati oldal a kastély legrégibb, s talán egyedül eredeti részét képezi; a lőréses 5 öl magas falak közepén egy kapu-bástya van, mely lőrésekkel és zuzmüvekkel (pechnasse) ellátott ódon épület azon kort juttatja eszünkbe, midőn minden lak ugy épült, hogy szükség esetében várerőd is lehessen.
E kapubástya ablakrámái czifrán vannak kivésve, egyikén B F betük és 1635 év-szám olvasható, s igy feltehetőleg ezen kapubástyát az akkor tájatt e kastélyt birt Balázsi Ferencz, Udvarhelyszék főtisztje épithette. Ez oldal végén (tehát a dél nyugati szögletben) magas hatszögü torony emelkedik fel, melynek udvarfelőli falába berakott kőbe vésett BHA betük olvashatók.
Ez oldal előtt már a kastély vonalán kivül annak szélességével biró kereszt alaku pinczék vannak, melyekbe felülről alkalmazott kis üregeken hat a világosság. Ezekről, bár ujabb épitkezés, a nép mégis azt tartja, hogy a kegyetlen Gyulaffi föld alatti börtönei voltak, hol alattvalóit kinoztatta.
A kastély déli oldalát ujabb koru vagy egészen átalakított épület sor, keleti oldalát magas, izmos védfalak zárják be; délkeleti szögén most lerombolt másik kapubástya állott, melynek felvonó hidja még e század elején is meg volt.
Ez rövid topografiája e kastélynak. – Él a nép között az a hagyomány, hogy itt legelőbb barátok laktak és ha megengedjük, hogy itt ugyan csak a falu szent neve által is némileg igazolt kolostor állott, akkor annak nagyon réginek kellett lennie, mert a kastély kertjében szt. László és Robert Károly érmeit találták. – Azonban ez csak hagyomány. Történetileg legrégibb adatunk Sz.-Demeterről 1436-ból van, Kemény Lőrincz (Demeter fia) kitünő szolgálatainak jutalmául a szt.-demeteri királyi birtokot, (possessio regalis) adományozza.*
Hogy a kastély mikor és ki által épittetett, arra sincsen adatunk; a néphagyomány azt Balázsi és Nyujtodi által épittetti, s még egy harmadikat, Csákit is hozzájuk ád. Ezen három kis kényurat népzsaroló, kinzó, kegyetlen embereknek jellemzi. A kastély egész pompájában elkészült; messze földön nem volt annak párja. Feloszták pedig egymás között akként, hogy mindeniknek külön lakosztálya és kutja volt. Balázsi a keleti szárnyat; Nyujtodi a nyugotit; Csáki a templom környékét birta; a pompás lak s egybe zsarolt roppant kincsök felfuvalkodottá tevék ez urakat, s egykor azon istentelen beszédre fakadtak, hogy: Ők nem bánják akár ki lakjék a menyben, csak ők e kastélyban lakhassanak.” Nem kellett egyébb a gonosz léleknek, mert az harmadik éjfélen pontosan megjelent, és a három büszke, istenkáromló urat járomba fogva, roppant vasekéjével körül szántatta a vidéket, s most is ott van a csöbi és zsákodi erdőkön az ugy nevezett Ördög borozda, melyet ekként szántatott az ördög, kik akkor tájat künn háltak a marhákkal, hallották az éj sötétében, midőn az ördög rézostorával olyat csattintva, hogy a vidék megcsendült belé, elébb Hi Csáki, azután Balázsit, és Nyujtodit nógatta. Később a csőbiek még hosszu vasát is megtalálták az ördög ekéjének; s az oly nagy volt, hogy 9 szekeret utolsó szegig megvasazván belőle, még egy fejszére való megmaradt.*
Másik hagyomány szerént Balázsit egy lengyel zsidó nevelte, s roppant kincset hagyott rá, melyből e kastély épült; de a zsidó-nevelés csak hamar roszra vezette, mert a szombatosságra hajolván, s a vidéket is arra téritvén, notáztatott, s vagyonát veszté.
Történetileg annyi bizonyos, hogy a Balázsiak Báthori Gábor adománya folytán birták e kastélyt; ezen véczkei, sz.-demeteri és kis kendi mellék-névvel biró családból két Ferenczet láttunk feltünni: sz.-demeteri id. Balázsi Ferenczet, ki Bocskai, Rákóczi Zsigmond, és Bethlen Gábor korában is szerepel, s gyakran küldetik mint követ a portára* és Bécsbe; s az ifiabb Balázsi Ferenczet Udvarhelyszék főkapitányát, ki 1635 táján itt lakik. Benne a sz.-demeteri Balázsi család fiága kihalván, leánya Balázsi Erzsébethtel e kastély 1547 tájatt ráthoti Gyulaffi Lászlóra szállott. 1660-ban Gyulafiné már özvegy. A Barcsay pártján lévő gyalakuti Lázár György (tanácsos, helytartó és itélőmester) özv. Gyulaffi Lászlónéhoz menekül Sz.-Demeterre, de Kemény János vérengző vezérét, Kiss Andrást ellene küldvén, ez a szegény Lázárt kihurczoltatta a kastélyból és ott felkonczoltatta.* Gyulaffiné Kornis Gáspárhoz megy másodszor férjhez; de gyermekei Kornistól nem lévén első férjétől levő fia II-ik Gyulaffi László örökli Sz.-Demetert és birják a Gyulaffiak e kastélyt 1754-ig,* midőn az utolsó Gyulaffit, mint mondják, megvesztegetett dajkája a sz.-demeteri kastély ablakán kiejtette, s benne a ráthoti Gyulaffi calád fiága kihalt Erdélyben. A kastély leányágon Eszterházi, Révai és Traun grófokra szállott, kiktől mostani birtokosa gr. Tholdalagi vette meg. Az érdekes emléképület jelenleg elhanyagoltatva, a mulandóság szellemével vivja a halálharczot: a most még kevéssel helyreállitható ős kastély, a zsidó haszonbérlők kezében, ma-holnap romhalommá fog átváltozni. sz.-Demeter nevezetes embereinek sorában fel kell jegyeznünk a 16-ik században élt Bogathi Miklóst, ki Balázsi Udvarhelyszék főtisztjének volt Sz.-Demeteren székelő udvari papja 1579-ben, később pécsi és kolosvári pap. Ezen kitünő tehetségü ember több azon korban nevezetes munkát irt, s a többek között sz. Dávid zsoltárait magyarra forditotta.*
Bevégzők e szerint a partiumot is, és most ujból visszatérünk központunkra Udvarhelyre, hogy e széknek még meg nem járt déli részét is megutazzuk.
| XXXI. A Partium. | TARTALOM | XXXIII. Udvarhelytől Homoród-Szent-Pálig. |