A vita szövegét – terjedelmes, de inkább adatközlő, mint értelmező bevezető tanulmánnyal – Viszota Gyula adta ki: Gróf Széchenyi István írói és hírlapi vitája Kossuth Lajossal, 1–2. (Bp. 1927–1930). Ez a kiadvány azonban nem tartalmaz minden szöveget. A Kelet népe vitát Ferenczi Zoltán rendezte sajtó alá 1925-ben. A vita utolsó szakaszának ismeretéhez nélkülözhetetlen Barta István Kossuth az utolsó rendi országgyűlésen c. szövegkiadása (Bp. 1951). A polémia ismertetésekor mindig a fenti kötetekből idéztünk.
Hőseink életútját a következő fontosabb források segítségével kísértük végig: Széchenyi István Naplói, 1–6. Kiadta és bevezette Viszota Gyula. Bp. 1925–1939. A naplókból magyarul Bóka László tett közzé válogatást: Széchenyi István Naplói (Bp. 1943). Széchenyi – korántsem teljes – levelezését Majláth Béla adta ki: Gróf Széchenyi István levelei (Bp. 1889–1891). Beszédeit pedig Zichy Antal tette közzé: Gróf Széchenyi István beszédei (Bp. 1884). Sok kitűnő Széchenyi-dokumentum található Bártfai Szabó László Adatok Gróf Széchenyi István és kora történetéhez (Bp. 1943) c. munkájában. A Hitel legjobb kiadása: az ún. centenáriumi kiadás: Széchenyi István: Hitel. A Taglalat és a Hitellel foglalkozó kisebb iratok. Kiadta és bevezette ifj. Iványi Grünwald Béla (Bp. 1930). E kötet terjedelmes bevezető tanulmányát is jól használtuk, mindenekelőtt a gazdaságtörténeti kérdésekhez. Második fejezetünk mágnás-nemes találkozása nagy részben a Hitel szövegén alapul, de felhasználtuk itt Wesselényi egykorú művét is: Balítéletekről (1831).
A reformkori Kossuth-dokumentumok – még csak 1837-ig terjedő – sorozatát Barta István adta ki: Kossuth Lajos Összes művei, 1–6. (Bp. 1948–1966). A Kossuth-szövegek régebbi – korántsem tudományos és teljes – közlése: Kossuth Lajos Iratai, 1-13. Kiadta Helfy Ignác – Kossuth Ferenc (Bp. 1880–1911).
Az első fejezetben Berlioz Emlékiratainak magyar kiadását használtuk (Bp. 1956). Fiktív naplónk gerincét Bártfai László Naplója adta (1-2. Bp. 1969. Kiadta Jeney Ferenc).
A hőseinkre s vitájukra vonatkozó történeti feldolgozások közül – bármily nagyszámúak is – csak keveset ajánlhatunk jó szívvel. Széchenyi életútja a Naplók bevezetőiből kísérhető figyelemmel. A fiatal Széchenyi eszmevilágáról modern tanulmány is rendelkezésünkre állt: Gergely András: Széchenyi eszmerendszerének kialakulása (Bp. 1972). Mint kultúrtörténeti emlék, érdekes Falk Miksa Széchenyi-biográfiája, Széchenyi István gróf és kora (Pest, 1868), amely persze gondolatilag a Széchenyi-értelmezéseknek részben máig is irányt szabó, igen fontos és szellemes Kemény Zsigmond-esszén alapul. (Legutóbb 1970-ben jelent meg a Sorsok és vonzások c. Kemény-kötetben, a Szépirodalmi Kiadónál.)
Kossuth reformkori életútjának máig legjobb összefoglalása: Kosáry Domokos: Kossuth Lajos a reformkorban (Bp. 1946). Barta István munkája: A fiatal Kossuth (Bp. 1967); a zempléni évekről és az első pozsonyi időszakról szól.
A korszakra vonatkozó általános munkák közül ma is jól használható Horváth Mihály Huszonöt év Magyarország történetéből c. műve. A reformkor általános gazdasági problémáit foglalja össze Mérei Gyula Mezőgazdaság és agrártársadalom Magyarországon (Bp. 1948) c. könyve. A kétkötetes Magyarország története (3. kiadás: Bp. 1971. Főszerk.: Molnár Erik) reformkori fejezete, Varga János munkája a kor alapkérdéseinek kitűnő összefoglalását nyújtja.