75. Kossuth utasítása Csány László országos biztosnak katonai tervekről és politikai elképzelésekről+

Eger, 1849. április 1.

 

Kedves barátom!

Szebenben, március 22-én kelt leveledet ma vettem. Vettem egyúttal Bemtől is leveleket, kinek adott feleletemet duplikátumban iderekesztem, 1. azért, hogy ismerjed, 2. azért, hogy ő már alkalmasint nem lévén Szebenben, kivált a diplomatikai érintkezéseket iniciálhasd.

Mielőtt némelyeket Erdélyre nézve írnék, az itteni viszonyok iránt tájékozlak.

Amint látod, Egerben vagyok, s itt is csak kényelem kedvéért, mert lehetnék Gyöngyösön is, de míg seregeink marsíroznak, hogy holnapután ütközzenek, kényelmesebbnek láttam itt dolgozni – holnap szekeren úgyis utolérem.

Gyöngyösön és tájékán 50 000 emberünk 180 ágyúval nyomul előre. Az ellenség nem is próbálta a Tiszán átjövetelünket s eddigi előnyomulásunkat megakadályozni. Most Gödöllő táján áll – sáncolja magát. Annyira reámentünk, hogy a szerep megfordult. Ők sáncolgatják retraite* pozíciójukat, mint mi hajdan Győr, Komáromnál; mi pedig általmentünk az offenzívára. Seregünk biztosan hiszi, hogy győz. Ez már fél győzelem. Az ellenség hátrál, ez már fél veszteség. Vezéreink közt egyetértés kapcsa vagyok. Velük a politika iránt is tisztában*. Borsodot, Gömört, Hevest, a Jászságot egészen reakviráltuk. Szabadabban lélegzünk. Nagyobb térről élelmezünk. A nép a frenézisig* lelkesült. Az egri nép, egri asszonyok lelkesülése leírhatatlan. Tehát derülnek a kilátások.

Az ellenség, úgy látszik, Komáromra spekulál. Fájdalom, most egy madarat sem repíthetek be. De, ha egy hétig el nem esik, többet nem esik. Egy-két erős pontot szeretne akvirálni Ausztria, hogy ha rosszul megy dolga, onnan ajánlhasson pacifikációkat; számítván a sok saját bőrét őrző gyávaságra, mellyel, fájdalom, még most is bővölködünk.

Azért itt van az idő, hogy a nemzet nyilatkozzék, s ezzel minden intrigának útja vágassék. S az orosz intervenciónak felkérése s a március 6-i manifesztum által Magyarországnak eltörlése után ezen nyilatkozat más nem lehet*, mint az, hogy 1. Magyarország minden hozzá tartozókkal, úgy territoriális, mint álladalmi integritásában, sérthetlen, osztatlan, önálló és független; 2. az ausztriai ház, mint hitszegő és honáruló, Magyarország feletti uralkodásból örökre kizáratik; 3. ideiglenes kormány alakíttatik. 4. az országgyűlés bevégezvén misszióját, új választást rendel, s constituante-ot* hív össze, mely a nemzet jövendő organizmusát megállapítsa.

Egy nagy győzelem, s ez azonnal így lesz iniciálva.

Így állnak dolgaink.

Most Erdélyre térek.

1. Bemnek ki kell jönni Erdélyből, ha ott nincs kivel küzdenie: Mert különben meg nem tartja az Isten is, hogy Galíciába ne törjön. A galíciai expedíció sem nem absztrakt jó, sem absztrakt rossz. – De a körülményeket még csak fontolgatni is jókor van, mielőtt Magyarország ügye bevégezve volna. Akkor majd, ha impozant erővel bírunk, s Európa körülményei kedvezendnek, a kérdést fontolóra vehetjük s veendjük. Mert ha szabaddá tehetném a lengyelt, tenném azért, hogy a szabad nemzetek családja szaporodjék, s hogy Magyarország úgy az osztrák, mint orosz ellen hű szövetségest bírjon. De a lengyel miatt Magyarország sorsát riszkírozni nem fogom. Ezért nem akarok most galíciai expedíciót, s mert ezt nem akarok, Bemnek ki kell jönni Magyarországra. De ő lengyel, s ki vehetné rossz néven, hogy ahhoz, hogy tehát jöjjön, s örömest jöjjön – remény kell neki. Ez levelem magyarázata*. – Ez oka, miért nem mehet más vezér Erdélybe. Dembiński* különösen nem, ez oka, miért engedem, hogy az öreg megtartsa az erdélyi parancsnok nevet.

2. Légy gonddal, hogy Bem székelyeket is hozzon magával, s magyar seregbelieket is hagyjon Erdélyben. – Ez fontos Magyarországra, fontos Erdélyre. Erdély megtartását nem bíznám csak erdélyi seregekre. Bem ne hozzon magával többet 6 komplett batallionnál, 4 divízió huszárnál s 24 ágyúnál. Ez elég, s ennyit nélkülözhettek, mert ennyi segítséget adtam. – Számításom Erdélyből a Bánátba 8000 ember.

3. Erdély megtartására egy nagy hadsereggel felér az öt passzus járhatlanná tétele Borgótól Verestoronyig. Erre méltóztass fordítani főfigyelmedet. Ha ez meglesz, Czetz* nem fogja Erdélyt elveszteni.

4. Pénzszűkében vagyunk. A szászokat mindenesetre fizettesd meg becsületesen, kétmilliót fizessenek*. Felét sarc gyanánt, felét mint kényszerített kölcsönt sinus pro omnibus, omnes pro uno.* Ha vonakodnak, egzekváltasd*. Konfiskációért folyamodtak a gazok? – Ezért lakolniok kell, saját magok mondák ki magokra az ítéletet.

5. Teremts, mit teremteni tudsz. Katonát. Fegyvert s muníciót mindenekfelett.

6. Erdélyt organizálni kell. Csak ezáltal testesülhet az unió valósággá. Institúcióinak harmóniába kell hozatni Magyarországgal, különben nincs állandóság. Nemzetiségek s vallások, mint státusorganizmus alapjai, kábaság. Ennek meg kell szűnni, s a megszűnést új territoriális felosztással garantírozni. Ezen organizáció minden detail-aiban végetlen fárasztó operatum systematicum* s csak most lehetséges, s csak egy ember teheti. Békés időben s kollegiális tanácskozás soha.

Óriási feladat! Hátam borsódzik tőlle. Mondd, tisztelt barátom, magadra vállalod-e? – Tudnom szükség okvetlenül.

7. A diplomatikai érintkezéseket serio* meg kell kezdeni. Én Beöthyt* küldöm el konzulnak Bukarestbe*. De nem lép fel mint konzul hamarébb, mint midőn magát biztosította, hogy elismertetik, s a lobogót kitűzheti. Addig ágens marad angol vagy francia konzulátusi oltalom alatt. – Ségur* fölhíván Bemet a Portávali érintkezésre, kapni kell az alkalmon, de Valachia határa át nem lépésének feltételeül kell kötni okvetlenül az ausztriai menekült seregek lefegyverzését. Erre méltóztass nagy gonddal lenni.

Óhajtva várom leveledet. Holnap Gyöngyösre megyek. A magyarok Istene áldja lépéseidet s adjon erőt, egészséget dicső munkádhoz.

Ölellek meleg barátsággal.




Hátra Kezdőlap Előre