Ferenczi Sándor hátrahagyott számos írásából közlünk a továbbiakban kettőt.
Az első A trauma a psychoanalysisben, ahol hatalmas gyógyító munkássága elméleti eredményeit szögezi le tömören, szigorú következetességgel. Sohasem volt Freud-epigon, egész életművében felcsillantak egyéni meglátásai, azonban mint a bevezetőben részletesen említettük, technikai dolgozataiban egyre inkább eltér mestere felfogásától, és ebben a művében veszi a leghatározottabban revízió alá Freud eltávolodását a lelki folyamatok traumás eredetétől.
A második itt közölt mű a Psychoanalysis rövid ismertetése. Ebben világos, népszerűsítő stílusban foglalja össze a lélekelemzés elemeit, természetesen a pszichoanalízis akkori szakaszának szemléletmódjával. Noha régen készült, ma is élvezettel olvasható, és a kezdő számra megfelelő bevezetés. A könyv első 4 fejezetét tartottuk elsősorban közlésre alkalmasnak, mert ez a pár fejezet szemlélteti a legalapvetőbb és éppen ezért a legkevésbé elavult tételeket.