„Kereszteld meg az ártatlant, mielőtt megölnéd!”… Ez Tolsztoj! Rombolója a mostani – szerinte meghamisított keresztyénségnek, s mégis túllicitálója minden vallási evangélistának, kik valamikor éltek. A sötét pesszimizmusnak, a szemek kegyetlen látásának, a túlzott krisztianizmusnak, a fanatizmusnak nagy prófétája ő: forradalmár a szeretet és megváltás nevében.
Mi – ez idő szerint – nem tudjuk és nem akarjuk megérteni őt. Kegyetlenségét, fanatizmusát, nagyságát megszédülve szemléljük, de igazai nem a mi igazaink.
Nem is igen lesznek azok soha. Szláv ő nekünk nagyon, kegyetlen, öldöklő szláv, és mi ennyi kegyetlenség láttán elvesztjük a kedvünk a mennyországhoz is.
Tegnapi darabjával elég röviden lehet s tudunk végezni. Rettenetes parasztdráma ez. A Szigligeti Színház rendezője törült s törült, ám a megdöbbenés, irtózás csendesebb, hangosabb morajlása gyakran futott végig a házon. És ahol meg nem döbbentett, még gyilkosabban hatott: kacagást gerjesztett. Ahol dermednie kellett volna a vér élni vágyásának, olyan kegyetlenül festett a nagy sötét próféta – kacagtak… Gyilkosság, rablás, házasságtörés, újra gyilkosság, fajtalanság, nyomor, piszok, betegség: ezek a történet stációi. Az utolsó stáció pedig a lélek megtörése, a gyenge férfiúnak szinte perverz lakolni vágyása… Ez a Tolsztoj darabja, s a közönség fázva, dideregve távozott, pedig a rendező sokat törült, s erkölcsös hajlandóságú emberek ezt mondogatták:
– Szép dolog epikureusnak lenni.
Hát szebb, mint az erkölcsök vértanújának. …Az evangélistáknak nem szabad olyan szörnyű kegyetleneknek lenni, mint Tolsztoj.
Az előadás jó volt, csupán egy-két szereplő nem ért föl a darab megértéséig. P. Szép Olga nagy készsége s túlzott verizmusa tegnap igenis stílszerű volt. Díszes virágcsokrot kapott, csak ne eresztették volna le éppen akkor [a függönyt?], mikor szegény Bognár olyan művésziesen haldoklott. Nagy sikere volt újra Szarvasi Sándornak, ki megrázóan erős és igaz tudott lenni. Csak Szohner Olgát, Kacziány Violát kell még kiemelnünk. Közönség volt. A hatás a legvegyesebb. A modern próféták elveszik az embernek azt a kis kedvét is az élettől, ami megmaradt.
(a.e.)
NN 1902. január 9.
163. A sötétség hatalma. A Szigligeti Színház premierje. NN 1902. jan. 9. 5–6. – Színház – (a.e.)